Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) mély aggodalmát fejezi ki az újabb áldozatok miatt a mediterrán térségben. A CEC sajnálatát fejezi ki azon több tízezer migránsnak, akik az utóbbi több mint két évtizedben hiábavaló kísérleteket tettek arra, hogy méltóságteljesebb és biztonságosabb életet találjanak Európában.
Európa külső határainál zajló konfliktusok vezettek oda, hogy az eddigeknél is több migráns menekül el a saját régiójából. Sokan próbálják átszelni a Földközi-tengert, hogy Olaszországba és Máltára jussanak, míg mások szöges drótkerítéseken másznak át Ceutában és Melilla-ban, és vannak akik a görög Égei-tenger szigetein vagy Cipruson kelnek át. Kevésbé ismertek a külső, kelet-európai határoknál található menekülési útvonalak, de a területeken történt megfigyelések arra utalnak, hogy itt is rengeteg a szenvedés, és rengeteg emberi élet veszett oda.
Az európai bevándorlás politikának köszönhetően az embercsempészek jövedelmezően folytatják szégyenletes ügyleteiket. Ezek a politikák teljesen lehetetlenné teszik még a legnagyobb veszélyben lévő emberek számára is, hogy legálisan érkezzenek Európába.
A krízisre adott politikai válaszok gyakran az érkező menekültek megállítására törekszenek, ahelyett hogy az életük megmentésére összpontosítanának. Az Európai Unió dokumentumaiban külön prioritást kapott az illegális bevándorlók katonai eszközökkel történő megfékezésének témaköre. Politikai döntéshozók ritkán tesznek javaslatokat a szabályos és biztonságos migrációt lehetővé tételével kapcsolatban. Az Európába érkezők befogadása néhány európai állam számára még ma is elsajátítandó feladat.
Ezzel egyidőben, az egyházak és civil szervezetek aktívan kiveszik a részüket és és jelentős segítséget nyújtanak az európai partokra érkezőknek. Lampedusa szigetén fogadják az érkezőket, a görög szigeteken jogi tanácsokat adnak, egyházi menedéket nyújtanak Németországban, lakhatást biztosítanak Svédországban, és még számos más területen nyújtanak oltalmat azoknak, akik az életüket kockáztatva jutottak oda.
A CEC elismeri,hogyaz európai határoknál történő halálozások elfogadhatatlan és szégyenteljes voltának befejezéséhez sokrétű válasz szükségeltetik, mely rövid- és hosszútávú intézkedéseket egyaránt indokolna. A legoptimálisabb helyzet az lenne, ha senkit nem kényszeríthetnének arra, hogy elhagyja a szülőföldjét.
Ezért a CEC ezúton kívánja megismételni 2014. decemberi üzenetét a Közel-Keleten kialakult helyzetre vonatkozóan és elismeréssel adózik a régióban végbement béketeremtő erőfeszítések kapcsán. A CEC szintén szeretne látni további hasonló erőfeszítéseket, melyek az Európai Unió fegyverkezési és kereskedelmi politikájának káros hatásait csökkentenék a világ más régióinak megélhetésének biztosítása érdekében.
A CEC tudomásul veszi, hogy a biztonság keresése egy másik országban vagy földrészen továbbra is sok ember számára elengedhetetlenkényszer lesz a közeljövőben. Ezért a CEC szorgalmazza,
hogy az európai egyházak:
- folytassák a közbenjáró imádságot azokért, akik a konfliktusok, háborúk és pusztítás elől menekülnek,
- emlékezzenek meg azokról, akik Európába igyekezve vesztették életüket, és a megemlékezéshez használják fel a június 21-ei emléknapra készített segédanyagot, melyet a CEC és a CCME készített.
- folytassák munkájukat és tárják fel az erőszakos kitelepítések eredendő okait, keressenek megoldást ezekre,
- építsenek befogadóhelyeket a menekültek számára (példaként ajánljuk az egyházak mediterrán és más térségekben végbemenő munkáját),
- biztosítsanak fórumot, ahol az idegenek érkezésével kapcsolatos aggodalmakat megvitathatják és konstruktív javaslatok születhetnek az együttélésre,
- működjönek együtt az Európai Unió és más államok politikájának megváltoztatásában, annak érdekébenhogy ne a migráció elleni védekezés, hanem az emberi élet védelme kerüljön középpontba,
- szólítsák meg a nemzeti kormányokat és az Európai Unió felelős hatóságait a tagállamokban, annak érdekében, hogy támogassák az emberközpontú bevándorlási politikát.
hogy az európai intézmények:
- feljesszék és finanszírozzák a mediterrán térség egészét lefedő, szakértők által végzett kereső és mentőakciókat,
- akadályozzák meg a katonai beavatkozásokkal kapcsolatos európai szakpolitikai javaslatokat, mely többek közt a csempészek hajóinak bombázását tervezi,
- olyan politikával helyettesítsék a jelenlegit, mely biztonságos és legális Európába vezető utakat biztosít, bővebb áttelepítési kapacitással, humanitárius vízum kibocsátásokkal, a háborús területekről (például: Szíria, Eritrea) érkezők vízumkényszerének megszüntetésével, és könnyebb családegyesítési lehetőségekkel azoknak, akik nemzetközi védelemre és a humanitárius segítségnyújtásra szorulnak,
- támogassák a Közel-Keleten és más háborús területeken zajló erőfeszítéseket és az ENSZ menekültügyi főbiztosát, hogy megfelelően támogassák azokat az embereket, akik nemzetközi védelmet keresnek,
- állítsanak fel egy szolidáris rendszert az Európai Unió tagállamai körében, melyek fogadják a bevándorlókat és a menekülteket, illetve figyelembe veszik az említettek kívánságait,
- akadályozzák meg azokat a kezdeményezéseket, melyek az EU peremén lévő nem EU-tag országokra igyekeznek a felelősséget hárítani,
- segítsék elő a származási országokban elérhető legális migrációs lehetőségek megismerését, így életképes és humános alternatívaként szolgálva az embercsempészettel szemben.
Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) 114 ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus európai egyház valamint 40 további tagállami szintű egyházi ökumenikus tanács és társult szervezetek partnerségével működő ernyőszervezet. A CEC 1959-ben alapult. Brüsszelben és Strausburgban tart fenn irodákat.
Fordította: RMK Menekültmisszió