A háború ára

Emberi veszteségek:

• Legalább 388 000 ember vesztette életét a fegyveres konfliktus kirobbanása óta, ami eredetileg a rezsim elleni békés tüntetésként indult.
• Közel 5,6 millió ember menekült el Szíriából, többségük a szomszédos országokban; elsősorban Törökországban, Libanonban és Jordániában talált menedéket. A menekültek csaknem harmada 11 évesnél fiatalabb gyermek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint.
• További 6,7 millió ember kényszerült elhagyni otthonát és az országon belül menedéket találni a fegyveres összecsapások miatt, sokuk mai napig ideiglenes táborokban él.
• Több mint 2,4 millió gyermek esett ki az oktatási rendszerből, immár hosszú évekre.
• 2 millió szír él extrém szegénységben.
• Szíriában 12,4 millió ember küszködik azzal, hogy alapvető élelmiszerhez és napi betevőhöz jusson a Világélelmezési Program felmérései szerint.
• A gyermekek 60%-a éhezik az országban a Save the Children gyermekmentő világszervezet adatai szerint.
• Mintegy 13,4 millió ember szorul közvetlen humanitárius támogatásra az ENSZ felmérése szerint.
• 8 év és 7 hónap telt el azóta, hogy Austin Tice amerikai újságírónak nyoma veszett Damaszkuszban 2012. augusztus 14-én.
• 8 éve és 3 hónapja történt, hogy az úgynevezett Iszlám Állam (ISIS) elrabolta John Cantley brit újságírót Észal-Szíriában 2012. november 22-én.

Vegyi fegyverek:

• 38 alkalommal vetettek be vegyi fegyvereket a szíriai konfliktusban az ENSZ adatai szerint.

A népesség aktuális megoszlása az országon belül:

• Csaknem 20 millió ember változtatott lakhelyet, akár többször is, a befolyási övezetek folyamatos változása miatt.
• Több mint 11 millió ember él a kormányerők által felügyelt területeken, miután a hadsereg szövetségesei, elsősorban is Oroszország támogatásával visszaszerezte a kontrollt az ország területének több mint 70 százaléka felett.
• Csaknem 2,5 millió ember az Iszlám Állammal korábban véres küzdelmeket folytató Kurd Autonóm Adminisztráció felügyelte területen él az ország észak-keleti téréségben.
• Mintegy 2,9 millió ember él Idlib térségében, az ország észak-nyugati részén, amit még mindig az al-Sham (korábban Al-Nuszra Front) nevű szervezet és más fegyveres csoportok tartanak uralmuk alatt.
• Idlib tartományban összességében 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, közülük 1,3 millióan túlzsúfolt menekülttáborokban élnek ma is.
• Csaknem 1,5 millió ember él az északi határvidékéken, amelyet a török hadsereg tart fennhatósága alatt szírbarát fegyveres csoportokkal közösen, a 2016 és 2019 közötti hadműveletek eredményeként.

Gazdasági összeomlás:

• 442 milliárd amerikai dollárra becsülték a szíriai gazdaság által elszenvedett veszteségeket már a háború nyolcadik évében – egy 2020 szeptemberében nyilvánosságra hozott ENSZ jelentés szerint.
• Az ország olajiparának veszteségét ugyancsak tavalyi adatok alapján 91,5 milliár dollárra becsülték.
• A háborút megelőzően a napi kitermelés átlagosan 400 hordó volt. Az olajügyi miniszter, Bassam Thome tájékoztatása alapján az aktuálisan kitermelt napi 89 hordónyi olaj túlnyomó többsége, mintegy 80 hordónyi nyersanyag nem a damaszkuszi kormány felügyelete alatt történik.
• 20 amerikai dollár a közszférában foglalkoztatottak átlagos havi bére a szír kormány fennhatósága alá tartozó térségekben, a fekete piaci árfolyam alapján számolva.
• A magánszférában foglalkoztatott munkavállalók havi átlagbére 50 dollár.
• Mindeközben az alapvető élelmiszereket tartalmazó havi fogyasztói kosár költsége egy öttagú család esetében 136 dollár.
• Az öt évvel ezelőtti átlaghoz képest 33-szorosára emelkedtek az élelmiszerárak.
• A háború kitörése óta 60-szorosára nőtt a kenyér ára.
• 300 szír fontba kerül egy tojás, amit 2011-ben még 3 fontért árultak.

Infrastrukturális veszteségek:

• Az áramtermelés és az üzemanyagellátás 70%-a vált működésképtelenné már 2019-re.
• Az iskolák harmadát lerombolták vagy a felkelők/terroristák birtokába került az UNICEF felmérése szerint.
• Az egészségügyi dolgozók 70%-a hagyta el az országot a háború éveiben és az egészségügyi infrastruktúra fele veszett oda, vagy sérült meg.

A kisebbségben és súlyos politikai nyomás alatt élő, a szíriai háború miatt tovább fogyatkozó keresztyén közösségek helyben maradásához elengedhetetlen az anyagi és erkölcsi támogatásunk – ezt ismerték fel a nyugati egyházak Európában és Amerikában a fegyveres konfliktus kirobbanását követően a korábbinál is egyértelműbben. Ehhez a szolidaritásvállaláshoz csatlakozott a magyar reformátusság az elmúlt öt évben: személyes látogatásokkal, folymatos kapcsolattartással, tájékoztatással és közbenjárással, imakampányokkal és egyre bővülő anyagi támogatással. A Kárpát-medencei magyar református egyházak közös költségvetéséből, a Magyarországi Református Egyház elnökségi keretének részeként elkülönített közel-keleti segélyalapból és a Magyar Református Szeretetszolgálat adománygyűjtő kampányaiból nyújtott pénzügyi támogatás a helyi gyülekezetek megmaradásában létfontosságú vasárnapi iskolákat, református iskolák diákjait segítő ösztöndíjprogramot, humanitárius segítségnyújtást, valamint a megrongálódott egyházi infrastruktúra helyrállítását és újjáépítését célozza. Mindebben olyan testvérekre és partnerekre számíthatunk, mint az amerikai és skót presbiteriánusok, a svájci, holland, olasz és német reformátusok, vagy éppen a német egyházak segély- és diaszpóra szervezete, a GAW, amelynek szíriai újjáépítési programját 2022-től a korábbinál jelentősebb, immár évente mintegy ötmillió forintnyi összeggel segíti egyházunk saját támogatási keretösszegének nagy részéről lemondva.