Szudánban polgárháború tört ki április közepén. Két katonai vezető több tízezer katonája harcol egymással a hatalom megszerzéséért. Az észak-afrikai országban élő keresztyének két tűz közé kerültek, támogatottság és valódi képviselet nélkül.
Szudánban április 15. óta folynak összecsapások a 2021-es katonai hatalomátvételt irányító Abdel Fattáh al-Burháni tábornok vezette hadsereg, valamint ellenlábasa és egykori helyettese, a Hemedti néven ismert Mohamed Hamdan Dagalo tábornok ellenőrzése alatt álló, félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők között – adta hírül az MTI.
Al-Burháni gyakorlatilag elnökként irányítja a hadsereget a hatalmi harcban korábbi helyettesével szemben. A két katonai vezető egykor közösen, katonai államcsínnyel vette át Szudán irányítását. A hatalom megosztásáról szóló ismételt nézeteltérések azonban egyre mélyebb szakadáshoz vezettek, amely nyílt harcokban csúcsosodott ki április közepén. A mintegy 46 millió lakosú ország a polgárháborúba süllyedés határán táncol.
Forradalom Szudánban, 2019
ELŐZMÉNYEK
2019-ben forradalom útján leváltották az akkor három évtizede regnáló, autokratikusan kormányzó elnököt, Omar al-Bashirt. Létrejött egy katonai és civil vezetőkből álló testület, amely a demokratikus változásokat volt hivatott elősegíteni. Többek között meg akarták szüntetni az iszlám államvallási státuszát, illetve a hitehagyásért járó halálbüntetést is kivezették volna. A már említett 2021-es puccs során Abdel Fattáh al-Burháni tábornok és helyettese, Mohamed Hamdan Dagalo, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) vezetője megdöntötték a civil kormányzatot. Ennek hatására a nemzetközi közösségek beszüntették az ország anyagi támogatását, amely tüntetéseket és belső feszültséget eredményezett. Az addig sem éppen szárnyaló gazdaság összeomlott, a humanitárius segítség nagyjából a lakosság egyharmadához tudott csak eljutni. Március végén a civil pártok újabb keretmegállapodást írtak alá a demokratikus átmenetről, vállalva, hogy az áprilisra megtörténik. A tárgyalások során azonban először csak néhány nappal, majd határozatlan időre elnapolták a megegyezést. A konfliktust az okozta, hogy Al-Burháni két év alatt be akarta olvasztani a hadseregbe az RSF-et. Ezzel szemben helyettese, Dagalo ragaszkodott ahhoz, hogy mindez tíz év alatt történjen meg.
Mindkét fél több mint százezer katonával rendelkezik. A hadsereg birtokolja a légteret, így képes bombázni az RSF városi területeken található táborait. Az RSF katonái viszont sokkal képzettebbek, hiszen zsoldos haderőként szolgáltak Jemenben, és országszerte vannak bázisaik.
Szudánból kimenekített emberek az őket szállító Airbus A319-es honvédségi repülőgép földet érése után a Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán, 2023. április 27-én
A szudáni egészségügyi tárca adatai szerint az összecsapásoknak már több mint ötszáz halálos áldozata van, a sebesültek száma pedig meghaladja a négyezret.
A harcok kirobbanása óta több ország is megkezdte állampolgárainak kimenekítését Szudánból. A magyar honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról számolt be április 27-én, hogy a Magyar Honvédség egy mentőakció során 32 embert mentett ki a polgárháború sújtotta térségből, ebből heten magyar állampolgárok voltak. Pár nappal korábban Franciaországgal, Törökországgal valamint az ENSZ-el való együttműködés keretében mentettek ki magyarokat az országból.
A konfliktus kirobbanása óta többször is egyeztettek már a felek a tűzszünetről, de minden alkalommal megszegték azt. A legutóbbi, mindkét frakció – a szudáni hadsereg és az RSF – által elfogadott egyhetes tűzszünetnek csütörtöktől május 11-ig kellett volna érvényben lennie, de már most megszegték. Kartúm térségéből folyamatos légicsapások, ágyúzás és lövöldözés zaját jelentették, a fővárosban az elnöki palota közelében is becsapódásokról lehetett hallani. Szemtanúk arról számoltak be a Twitteren, hogy a szomszédos Omdurman városában is ágyúlövések dördültek – olvasható az MTI közlésében.
VALLÁSI MEGOSZLÁS
A polgárháborús állapotok közepette Egyiptom és a Dél-szudáni Köztársaság próbál meg közvetítőként fellépni. Utóbbi egészen 2011-ig egy államot alkotott Szudánnal, de autonóm régióként népszavazás útján függetlenedett. Dél-Szudán nagy része, hatvan százaléka keresztyén, a vallási megoszlás szempontjából a második helyen a törzsi vallások állnak, illetve nagyjából hat százalék a muszlimok aránya. Ezzel szemben Szudán népességének döntő hányada, 92 százaléka szunnita muszlim, a maradék néhány százalékon pedig a keresztyének és a helyi vallások osztoznak. A konfliktusok forrását nem csupán a vallási, hanem a törzsi ellentétek is jelentik.
Imádkozó szudáni keresztyének
A keresztyének helyzete a konfliktusban
A kartúmi keresztyén templomokban jelentős kár keletkezett, az Evangéliumi Presbiteriánus Egyház templomában például tűz ütött ki, amikor a közeli piactéren lőszerraktár robbant fel. A kopt ortodoxok templomát rakétatalálat érte, a Mindenszentek anglikán katedrálist pedig katonai erők foglalták el – számolt be a Christianity Today keresztyén portál.
Az élelmiszer- és az üzemanyagárak az egekbe szöktek, a főváros jelentős részében megszűnt az áramszolgáltatás, a kórházakat pedig kifosztották. – Szinte az összes keresztyén elhagyta a területet – mondta Abdalrahim Musa, a kartúmi presbiteriánus egyház Evangéliumi Kulturális Központjának igazgatója. A vérontás szemtanújaként sok más keresztyénhez hasonlóan ő is Wad Madaniba (Kartúmtól nagyjából kétszáz kilométerre délre) menekült, amely a konfliktustól viszonylag távol esik. Az elmenekülők ingatlanjait, illetve értékeit folyamatosan fosztogatják.
MIT JELENT KERESZTYÉNNEK LENNI SZUDÁNBAN?
Dél-Szudán 2011-es kiválását követően a szudáni keresztyének helyzete folyamatosan romlott. Az Open Doors nemzetközi keresztyén szervezet felmérései szerint Szudán a tizedik legrosszabb ország a világon a keresztyén közösségek szempontjából. A keresztyén lányok – főként az áttértek – könnyen válhatnak nemi erőszak, illetve kényszerházasságok áldozatává. A keresztyén férfiakra és fiúkra – ismét csak különös tekintettel az áttértekre – pedig gyakran fizikai erőszak, bebörtönzés vagy halál vár.
Polgárháború Szudánban (2023. május 4.)
A szudáni kormányzat által uralt területek pirossal, az RSF fennhatósága alá tartozó országrészek zölddel vannak jelölve. A harcok főként Kartúmban, valamint a közeli Omdurman városában dúlnak
A keresztyén áldozatokról külön statisztika nem készült, Abdalrahim Musa azonban a Christianity Todaynek elmondta, az Evangéliumi Kulturális Központ őrének három családtagját lőtték fejbe, feltehetően kereszttűzbe kerültek. Három, az egyházközségükhöz tartozó gyermek haláláról tud még, illetve az idős ortodox szomszédját is megölték. Musa – a Nílus Teológiai Főiskola (NTC) professzoraként – gyászolja egy diákjának három családtagját is, akikre aknatűz következtében ráomlott a házuk tetőszerkezete.
A keresztyéneknek egyik frakció sem jelent valódi opciót. Míg Al-Burháni nyíltan támaszkodik az iszlamistákra, addig Dagalo a Twitteren a radikális iszlamistákat jelöli meg ellenségként, de a tettei nem arról árulkodnak, hogy az ország demokratikus átalakítása lenne a célja. – Harcolunk a radikális iszlamisták ellen, akik azt remélik, hogy Szudánt elszigetelten és homályban tarthatják, távol a demokráciától. Továbbra is üldözni fogjuk Al-Burhánit, és bíróság elé állítjuk – nyilatkozott az online platformon. Korábban viszont az RSF részt vett a különböző polgári tüntetések vérbe fojtásában, valamint követtek el atrocitásokat a Núba-hegység keresztyének lakta területein is. A legtöbb keresztyén attól tart, hogy bármilyen kimenetele lesz is a konfliktusnak, a 2019 előtti iszlamisták fogják uralni a politikai teret.
A polgárháború tovább rontotta a már amúgy is súlyos humanitárius helyzetet az országban. Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint körülbelül 15,8 millió szudáni szorul humanitárius segítségre, tízmillióval több, mint 2017-ben – írja az MTI.
A háború miatt elmenekülők óriási tömegei indultak el a környező országok irányába, ezek feltehetően Európára is hatással lesznek.
Felfedező misszionárius Afrika mélyén
Ma százötven éve hunyt el David Livingstone Afrika-kutató, skót misszionárius, aki a keresztyénség, illetve a nyugati civilizáció terjesztését és a rabszolga-kereskedelem lerombolását szerette volna elérni afrikai expedícióival.