Csaknem hatezer keresztyént öltek meg 2022-ben a hite miatt a világon az Open Doors keresztyén szervezet szerint. Kilencven százalékukat egyetlen országban, Nigériában.
Otthonába zárva égett halálra januárban, egy vasárnap hajnalban Isaac Achi atya a nigériai Kafin-Koro településen. A Szent Péter és Pál katolikus plébániára érkező fegyveresek nem tudtak bejutni a házába bezárkózott paphoz, ezért rágyújtották az épületet. Mire a rendőrök a helyszínre értek, csak az atya halálát állapíthatták meg.
Nem egyedi eset ez Nigériában, és nem korlátozódik a katolikus papokra, bárkit támadás érhet, aki keresztyénnek vallja magát. A papok és lelkészek persze kiemelt célpontok, nem csupán vezető szerepük miatt, hanem azért is, mert egyes csoportok azért rabolják el őket, mert feltételezik, hogy az egyház váltságdíjat fizet értük. Ez többször meg is történt, ennek ellenére a követelések teljesítése nem mindig jelent egyet a fogvatartott szabadon bocsátásával. Legutóbb ősszel egy lelkészért egy gyűjtést követően kifizették a váltságdíjat, elrablói mégis meggyilkolták.
A 220 milliós Nigéria lakosságának 53 százaléka muszlim, 46 százaléka pedig keresztyén. Az ország keresztyén többségű déli részén viszonylag békésebb a vallási együttélés, ez azonban nem mondható el az északi, muszlim többségű államokról. Ezek egy részében 1999-ben bevezették a saríát, azaz az iszlám jogot. Azóta a keresztyének sokkal nagyobb elnyomást szenvednek el, és egyre többször támadnak rájuk nyíltan is. A saríát elfogadó északi államok száma az évek során folyamatosan emelkedett, a hatóságok ezeken a területeken ráadásul szemet hunynak az olyan szervezetek tevékenysége fölött, mint a Boko Haram terrorszervezet, az abból kivált Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány (ISWAP) vagy a felfegyverzett fulani pásztorok.
A 2002-ben alapított Boko Haram 2009 óta hajt végre merényleteket vagy egyéb erőszakos cselekedeteket. A szervezet neve hausza nyelven azt jelenti: „a nyugatosodás szentségtörés”. A csoport az Al-Káidától kapott pénzt és kiképzést, 2015-ben pedig hűséget fogadott az Iszlám Állam nevű közel-keleti terrorszervezetnek. Az ISWAP-ot belső viták után a Boko Harammal elégedetlen szélsőségesek alapították. Mindkét terrorszervezet rendszeresen támad keresztyén célpontokat, templomokat, papokat, lelkészeket, de szívesen kegyetlenkednek a kezük közé kerülő egyszerű hívekkel is: gyilkosság, fizikai bántalmazás, emberrablás és szexuális erőszak is szerepel az eszköztárukban.
A nigériai szövetségi kormány látszólag tehetetlen, vagy legalábbis nem túl hatékonyan lép fel a muszlim szervezetek ellen. A biztonsági szervek egy részét muszlimok és a fulani nép tagjai uralják, akik sokszor sikeresen akadályozzák a fellépést a Boko Haram és az ISWAP ellen.
A keresztyének helyzetét az is súlyosbítja, hogy nem csak a terrorszervezetek vadásznak rájuk. Számos banditacsoport is támadja őket: az egyik meggyőződésből, a másik a váltságdíjak reményében. Rendszeres az összecsapás a legeltető pásztorok és a földművesek között is, egyes régiókban előbbiek főleg muszlimok, utóbbiak keresztyének. Rengeteg keresztyén vesztette el a földjét az északi területeken az utóbbi időben, ők most valamelyik másik államban élnek menekültként. A Boko Haram egyébként ki is használja ezeket az ellentéteket, és fegyverekkel látja el a muszlim pásztorokat.
A két vallás hívei közt az is növeli a feszültséget, hogy a muszlimok által lakott északi területek sokkal szegényebbek, inkább sújtja őket a klímaváltozás és a Szahara terjeszkedése, míg délen a nagy kikötőknek, a gazdasági központoknak és az olajlelőhelyeknek köszönhetően magasabb az életszínvonal. A pásztorkodó életmódot folytató muszlim közösségeknek a klímaváltozás miatt egyre délebbre kell hajtaniuk az állataikat, ami további mélyíti az ellentétet a keresztyének és a muszlimok közt.
Ezek mind részei a problémának, de az ellentét alapvetően mégis vallási indíttatású. Több nigériai keresztyén vezető is felszólalt már különböző fórumokon az ellen a hamis narratíva ellen, amely a konfliktust egyszerű pásztorok és földművesek közti ellentétként mutatja be, ez ugyanis csak távolabb visz a megoldástól, miközben rengetegen halnak meg.
A keresztyén hitre térőket a saját családjuk is üldözi, bántalmazza. Ha egy család ezt nem teszi, akkor hiába hithű muszlimok, a szélsőségesek őket is megbüntetik. A közvetlen erőszakon kívül a keresztyének Észak-Nigériában szinte mindenhol másodlagos állampolgárnak számítanak.
Vér az oltáron: keresztényüldözés Nigériában
A pünkösdvasárnapi mise a végéhez közeledett a Szent Ferenc katolikus templomban a nigériai Owo városában, amikor fegyveresek rontottak be, és ötven embert megöltek. Uma A. Onwunta nigériai lelkész, a Református Egyházak Afrikai Közösségének (ACRC) elnöke és Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója is elmondták: ilyen keresztényellenes támadások eddig Nigéria délnyugati részén nem történtek. Lehetséges, az Észak-Nigériára jellemző durva keresztényüldözés átterjed az egész országra.
Az utóbbi pár évben már nem csak Nigéria északi része veszélyes a keresztyének számára, délen is vannak olyan helyek, ahova egyszerűen bevonultak a fegyveres muszlim pásztorok és banditák, elfoglalva a termőföldeket és az erdőket. A megszállt területeken a hatóságok képtelenek garantálni a keresztyének biztonságát, így azok nem tudnak a földjeiken dolgozni. Az utazás is egyre veszélyesebb délen, különösen a keresztyén nőknek és lányoknak, egyre elterjedtebb ugyanis a váltságdíjért történő emberrablás.
Negyvenkét keresztyén halt meg például egy támadásban áprilisban Kaduna államban a Religious Freedom Institute jelentése szerint, amikor egy nap az egyik településre muszlim terroristák hajtottak be kisteherautókkal, felgyújtva a házakat és tüzet nyitva a menekülőkre.
Karácsonykor pedig összesen százhatvan keresztyént mészároltak le összehangolt támadásokban Plateau államban, köztük több lelkipásztort a családjukkal együtt.
A keresztyének lassan már a délebbi vidékeken sincsenek biztonságban, északon pedig állandó veszélyben van az életük. Eközben a nigériai kormány úgy igyekszik kisebbíteni a problémát, hogy ritkán ismeri el a támadások vallási motivációját, a gyakorlatban pedig nem is tudja megfékezni az erőszakos muszlimok szélsőséges cselekedeteit. Nem véletlenül szerepelt 2022-ben az ország az Open Doors keresztyéneket leginkább üldöző országok listáján a hetedik helyen. Arra, hogy a közeljövőben javuljon a helyzet, nem sok esély van, hiába kerül újra és újra a hírekbe, milyen támadásokat kell elszenvedniük a nigériai keresztyéneknek.
Keresztyénüldözés egy keresztyén többségű országban
„Afrika Észak-Koreája” – így is nevezik a kontinens északkeleti részén található, mintegy hatmillió lakosú Eritreát, amelynek területén a keresztyének valamivel még többen is vannak, mint a muszlimok. De ez nem jelenti azt, hogy szabadon is élhetnek: az ország ugyanis negyedik az Open Doors keresztyén szervezet azon listáján, amelyen azokat az államokat rangsorolták, ahol a legnehezebb Krisztus híveként élni.