„Aki járt ott, máshogy olvassa a Bibliát”

Betlehem palesztin területen, Jeruzsálemtől körülbelül tizennégy kilométerre helyezkedik el, négy-öt méter magas fal veszi körül. A helyiek a turizmusból, az odalátogató zarándokokból élnek. – Legutóbb két évvel ezelőtt jártam ott teológushallgatókkal. A bibliai születéstörténet meghatározza Betlehem és a helyiek életét. Az odalátogatók útlevéllel léphetnek a városba, amelynek közepén helyezkedik el a Születés Temploma. Az alsó barlang oltára alatt látható egy csillag, amelynek a közepe üreges. Az a barlang van alatta, ahol a hagyomány szerint Jézus, a világ megváltója, üdvözítője született. Olyan, mintha a világ köldöke lenne, nekünk, keresztyéneknek szép kiindulópontot jelképez. A leírások szerint Krisztus születése idején barlanglakások, istállók, mellékhelyiségek álltak ezen a helyen. Fölé templom és kolostorok épültek, amiket három felekezet (római katolikus, görög és örmény ortodox) felügyel, közöttük előfordul olykor heves vitáig fajuló konfliktus – mondta el a lelkipásztor.

Bölcsföldi András felidézte, hogy Betlehem egyik autentikus és különleges helyszíne a pásztorok mezeje, ami a város szélén fekszik. A domboldalban sziklahasadékok vannak, amelyek közül néhányba be is lehet menni. A parkban van egy kis templom is, amelynek falain Jézus születését ábrázolták. Az épület kupoláján ez áll: Gloria in excelsis Deo.

– A teológusokkal mi is ott szoktunk imádkozni, áhítatot tartani, felolvasunk bibliai részeket, énekelünk, vagy csak csendben vagyunk. Egyik alkalommal megható eseménynek voltunk szemtanúi: a távoli, kopár tájban mozgásra figyeltünk fel. Azt láttuk, hogy egy három-négy tevéből álló karavánt vezet néhány ember, akik a pásztorok mezeje felé tartottak. Fantasztikus érzés volt, olyannak tűnt, mintha a napkeleti bölcsek érkeztek volna meg a pusztából. A Szentírás azt írja, hogy Betlehem, a legkisebb a városok közül, mégis ott születik meg a Messiás. Pont a kicsiség, a szegénység, az elvetettség és az idegenség helye adott otthont Jézus születésének. Advent idején is volt lehetőségünk Betlehembe ellátogatni, a pásztorok mezején énekeltünk karácsonyi énekeket, ami szép emlékként maradt meg – idézte fel.

Bölcsföldi András kiemelte, hogy Betlehem nemcsak Jézus szülővárosa, hanem Dávidé is, aki mindenben egyfajta előképe és őse Jézusnak. Pásztorfiúként szegénységben jött a világra, és lassan emelkedett fel, végül király lett belőle, mert Isten sok mindenre felruházta. Felfedezhetjük a párhuzamot ebben is Jézussal, aki nem földi király, hanem a mennyei birodalomé.

A nagy keresztyén ünnepek idején sokan érkeznek Betlehembe, egyre több a lakótelep, a szálláshely az oda érkező zarándokok és turisták kiszolgálására. Egész Izraelre is érvényes az, hogy azok a helyek, amelyek egyébként természetes módon megmaradtak, mint például a sivatag és a Galileai-tó, a körülötte lévő hegyekkel, nagyjából úgy nézett ki a bibliai időkben, mint napjainkban. Az épített helyszínek viszont sokat változtak, főleg Jeruzsálem.

Betlehemben a Születés Temploma azért is érdekes, mert alacsony a bejárata, csak a fejünket meghajtva tudunk belépni. Mozaikok, faliképek díszítik. A sok zarándok és turista miatt a születés helyénél azonban csak rövid idő jut megállni. Egy közeli templom sokkal intimebb, ott inkább lehetséges az elmélyülés és az imádkozás. A Szent Katalin-kolostor templomában szép üvegablak jeleníti meg Jézus születését, illetve a pap és egyháztanító, bibliafordító Jeromosról is van egy szobor.

– Egyik decemberi látogatásunk alkalmával egy betlehemi installációt tekinthettünk meg a kolostor kertjében. Megindító volt látni Betlehemben egy jelenetet a Megváltónk születéséről. Teljesen más élmény, mint képeslapon vagy az interneten. A keleti országokban szeretik a szimbólumokat, gyakran látni az ötágú csillagot, a pásztorságot, a bárányt, amelyek Dávidhoz és Jézushoz is kapcsolódnak. A bárány kifejezi azt az ajándékot is, akit Isten ajándékozott nekünk – mesélte a lelkipásztor.

Betlehemben sokfelé lehet ajándéktárgyakat vásárolni: olajfából faragott születéstörténetet, úrvacsora-jeleneteket, Jézus-szobrokat, ékszereket, tányérokat. A helyi keresztyének közül sokan üzemeltetnek ajándékboltot, ahová az idegenvezetők mindig elviszik a látogatókat. A keresztyének száma azonban ebben a térségben is csökken.

– Gyakran tapasztaltuk, hogy a boltjaikban kapható ajándéktárgyak drágábbak a többinél, főleg a diákok pénztárcájának. Amikor erről az egyik helyi kereskedővel beszélgettünk, akkor elmesélte, hogy azért magasabbak az áraik, mert a túlélésük múlik rajta. Ezeket a boltokat családok üzemeltetik, így az ajándéktárgyak megvásárlásával a keresztyénség megmaradását is támogatjuk. Azzal is küzdenek az idősebb kereskedők, hogy fiatalabb családtagjaik nem akarnak feltétlenül ott maradni és továbbvinni az üzletet. A tehetősebb családok gyermekei nem szeretnének ebben a szorításban élni, ezért elmennek külföldre, ahonnan valószínűleg nem térnek vissza. Ha nem tudják ott tartani a fiatalokat, akkor nemcsak az üzletük, hanem az ottani keresztyénség is megszűnik. Hoztam én is karácsonyi díszeket és angyalokat ajándékba. Lehet, hogy néhány dollárral többért vettem meg egy dolgot, de talán ezzel hozzájárultam a keresztyének megmaradásához – fejtette ki Bölcsföldi András.

Arról is kérdeztem Bölcsföldi Andrást, hogy más ember jön-e vissza Betlehemből, mint aki odautazott. – Mindenképpen. Hiszen minden útról másképp térünk haza – mondta. – A Bibliában is fontos tanulság: más az, amikor valaki szemtanúként mesél el valamit, mint az, aki hallomásból adja tovább. Az izraeli utak után úgy tudok elmondani bibliai történeteket, hogy láttam a tájat, a helyszíneket. Aki járt ezen a vidéken, az máshogy olvassa a Bibliát is. Különleges élmény a Galileai-tó partján állni. Elénk tárul a táj, ahol Jézus és a tanítványok jártak. Ezek mind maradandó élmények – tette hozzá.