Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) közös bizottsága január 26-. és 28. között tartotta találkozóját Genfben. A bizottság a kontinens új spirituális, demográfiai, politikai és gazdasági kihívásaival való megbirkózás érdekében szükségesnek tartja a keresztények közös tanúságtételét. A tanácskozáson szorgalmazták azon egyházközségek tagjainak és helyi egyházaknak a támogatását, amelyek szembesülnek a problémákkal.
Az idei találkozón a Közös Bizottság – a CEC és a CCEE közötti párbeszéd legmagasabb szintű szerve, mely évente ülésezik – 1972-es létrehozásának 40. évfordulóját is ünnepelte.
Nyitó beszédében a CEC elnöke, Emmanuel francia metropolita a jelen gazdasági válságot olyan problémaként írta le, amely felveti a kérdést, vajon Európa képes-e keresztülvinni egy fenntartható politikát az Európai Unióban. Olyan politikát, ami egyszerre tartja tiszteletben az emberi méltóságot, a környezetet és a kulturális sokféleséget.
A CCEE elnöke, Erdő Péter bíboros megjegyezte, hogy a találkozó, a keresztények egységéért tartott világméretű imahetet (2012. január 18-25.) zárta le.
A bíboros az ökumenikus elköteleződést olyan szükségként írta le, aminek minden keresztényt érintenie kell, nemcsak néhány szakértőt. „ A Katolikus Egyház az ökumenizmus ezen ösvénye iránt köteleződött el” – mondta. Erdő Péter kijelentette, hogy az ökumenizmuson való munkálkodás nem csupán emberi erőfeszítés, hanem spirituális feladat is, mely érdekében minden keresztény imája szükséges. A püspök beszélt az új evangelizációról, ami az utóbbi években híven vezette a katolikus munkát, ami az ökumenikus dimenziója nélkül nem valósulhatott volna meg.
Dr. Alister McGrath, a londoni King’s College teológia professzora a találkozó fő témájáról készített előadásában bemutatta a világi vagy „ateista” álláspont fejlődését Európában. A vallásra mint magánügyre tekintenek, aminek nem szabad befolyást gyakorolnia nyilvános kérdésekre. Leszögezte, hogy a világi álláspontot, helytelenül, semleges álláspontnak tekintik. A vallási intézményeket is utolérte az az általános gyanakvás, ami más intézményekkel, például a kormányzattal, bankokkal és korporációkkal szemben fennáll a hatalmuk, az átláthatóság hiánya, anyagi érdekeltségük és pénzügyi gátlástalanságuk miatt. Miközben van egy széleskörű érdek a „spiritualitásban”, egyéni és magánügyként tekintenek rá, nem feltétlenül intézményi kötődésűként.
Emellett a 2001-es szeptember 11-ei támadást követően az egyházaknak reagálniuk kellett azokra a kétségekre, amik a vallások extrémitást támogató jellegével kapcsolatban felmerültek. Utat kellett találniuk, hogy megmutassák, hogy az egyházak a múltban és jelenben egyaránt mérsékletre szólítottak fel és képesek voltak társadalmi tőkét létrehozni, előmozdították a türelmet és mindenekelőtt a fanatizmust elutasító gondolkodásmódot bátorítottak.
Eközben Európa egyes részein az „új ateizmus” hatalmas nyilvános érdeklődést generált Isten témakörében. Itt az egyházaknak lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek az intellektuális vitában és a keresztényi hitet mint a társadalmi jó forrását mutassák be.
Gian Carlo Blangiardo professzor, a Milano-Bicocca Egyetem előadója a demográfiai kihívásokra koncentrált, amivel az egyházaknak és a társadalomnak is szembe kell néznie. Említette, hogy jelentős visszaesés történt az európai országok születési rátájában, ami ráadásul a társadalom elöregedésével párosul. Ezek a fejlemények jelentős kihívásokat eredményeznek az európai jóléti rendszernek, miközben új modellt idéznek elő a családi életben. Blangiardo professzor kifejtette, hogy a házasodási arányok az elmúlt 40 évben szinte mindenhol visszaestek, miközben növekvő számú gyermek születik házasságon kívül. Ennek fényében sürgette az egyházakat, hogy találjanak megoldást a családok megerősítésére.
Az Európában zajló főbb trendekről szóló tárgyalások mentén a Közös Bizottság megvizsgálta az egyházak helyi és lelkészi tapasztalatait, továbbá teológiai és gyakorlati válaszokat keresett az új kihívásokra.
A német Cordelia Kopsch tiszteletes, a CEC alelnöke azt mondta, hogy sok helyen az egyházaknak szembe kell nézniük a csökkenő taglétszámmal és finanszírozással. Mindeközben próbálják megoldani a spirituális, pénzügyi és gazdasági krízist, foglalkozni a társadalomban zajló változásokkal, mint a bevándorlók növekvő száma és a sürgető igény a vallások közti párbeszéd előmozdítására. Bíztatta az egyházakat, hogy „álljanak ellen a csábításnak, hogy visszahúzódjanak a közszférából, mert a közösségi tanúságtételük hihetősége forog kockán”.
Matthias Heinrich, Berlin helyettes püspöke kifejtette, hogy egy javarészt szekuláris környezetben az ő egyházkerülete szavakban és tettekben is próbál a keresztény üzenetre hagyatkozni. Ehhez egyfajta „belső evangelizációra” van szükség, hogy megerősítsék a keresztények hitét az egyházon belül ahhoz, hogy a szélesebb társadalom „külső evangelizációjában” aktívan vegyenek részt. Egy evangelizáló egyháznak meg kell nyílnia és nem szabad félnie attól, hogy nyilvános területre lépjen. Egy ilyen jelenlét csak „a keresztény tanúság által valósulhat meg a munka- illetve életkörülményeikben, akárcsak az egyház jelenléte által a közszférában”. Az egyháznak ki kellene használnia a lehetőségeit a szekuláris médiával való együttműködésben, jelen kell lennie az oktatás és kultúra területén, és a keresztény hitet a diakóniai tevékenységen keresztül kellenne bemutatnia.
Rauno Pietarinen tiszteletes a Finn Ortodox Egyháztól kifejtette a helyi szinten felmerülő lelkészi kihívásokat, amiket a jelenlegi gazdasági válság okozott. Az egyház feladata, hogy reményt adjon a híveknek olyan helyzetekben, amiket az egyének reménytelennek találtak.
A przemyśl-i Józef Michalik érsek a lengyelországi evangelizáció bíztató tapasztalatairól beszélt. Mégis, a folyamatos keresztény jelenlét igénye a közszférában továbbra is sürgető és a világ rengeteg területen elvárja, hogy a hit bátorságáról tanúságot tegyenek.
A Közös Bizottság három napos ülésén meghallgatta az európai gazdasági és politikai helyzetről, a roma személyekkel végzett egyházi munkáról és a muszlimokkal tervezett jövőbeni párbeszédről szóló jelentéseket.
A résztvevők meglátogatták az Ökumenikus Központot Genfben, ahol találkoztak az Egyházak Világtanácsának (WCC), a Lutheránus Világszövetség és az ACT Szövetség (ACT Alliance), nemzetközi egyházi vonatkozású humanitárius hálózat képviselőivel. Találkoztak továbbá helyi egyházak tagjaival, fogadta őket Silvano Tomasi érsek, apostoli nuncius és a Szentszék állandó megfigyelője az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más genfi nemzetközi szervezetek is.
A Közös Bizottság kifejezte szolidaritását a világ más részein nehéz helyzetben lévő keresztényekkel, különösen a Közel-Keleten, főleg Egyiptomban és Szíriában élőkkel, továbbá aggodalmát fejezte ki a nigériai erőszak áldozatai miatt.
A CCEE-CEC Közös Bizottságának tagjai, akik résztvettek a 2012-es találkozón:
CEC
Emmanuel, Franciaország metropolitája, ökumenikus pátriárka, a CEC elnöke
Christopher Hill püspök, Anglikán Egyház, a CEC alelnöke
Cordelia Kopsch, Németországi Protestáns Egyház (EKD), a CEC alelnöke
Arsenios, Ausztria metropolitája, ökumenikus pátriárka
Rauno Pietarinen tiszteletes, Finn Ortodox Egyház
Dr. Joanna J. Matuszewska, Lengyelországi Evangélikus-Lutheránus Egyház
Claire Sixt-Gateuille, Francia Református Egyház
Dr. Kaisamari Hintikka tiszteletes, az Egyház Párbeszédének ideiglenes igazgatója
CCEE
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke
Józef Michalik, Przemyśl érseke, a CCEE alelnöke
Vasile Bizau, Máramaros püspöke
Matthias Heinrich, Berlin helyettes püspöke
Piotr Mazurkiewicz, ComECE főtitkár
Duarte da Cunha, CCEE fötitkár
Forrás: www.protestansnews.eu
Fordította: Völler Dalma