Az egyházpolitikával, egyháztörténettel és a magyarsággal összefüggő kérdéseket Bölcskei Gusztáv püspök és Jörg Schmidt, a Református Szövetség főtitkára vitatta meg.
„Igen erős a kapocs Magyarországon a református és a magyar identitás között, és ez a németek nagy része számára igen csak kevéssé érthető" – vezette be a párbeszédet Jörg Schmidt. Bölcskei Gusztáv megerősítette a magyar nemzeti érzület és a református identitás összefüggését, majd megmagyarázta, hogy az erős kötődés kialakulásának történelmi okai vannak. „A vallási küzdelmeink mindig összekapcsolódtak a kulturális és a nemzeti küzdelmeinkkel" – mondta a püspök, majd néhány konkrét példát is hozott rá.
A következő kérdés azt feszegette, mennyire befolyásolja Magyarország szomszédaihoz való viszonyát az, hogy 2010-ben új ünnepnapot hozott létre: a nemzeti egység napját. A püspök válaszában elhárította, hogy emögött bármiféle revíziós törekvéseink lennének. Véleménye szerint egy ilyen ünnep segítheti, hogy minél jobban megismerjék a határainkon belül élő diákok a Kárpát-medence további részein élő társaikat és történelmüket.
Ezt követően a beszélgetés méginkább politikai irányt vett. Ismét előkerült a szélsőjobboldal előretörésének problémája. Az MRE zsinatának lelkészi elnöke nem győzte ismételni önmagát. Újra és újra el kellett mondania a Kirchentag-on, hogy a szélsőségesebb irányzatok megjelenése nem magyar specialitás, az a gazdasági válság, a nehéz szociális helyzet, a munkanélküliség növekedéséből fakad. Bölcskei Gusztáv azt is szóbahozta, hogy a kormány intézkedései miatti frusztráció sem csak a magyarokra jellemző.
„Ebben a nehéz helyzetben, ha frusztrálódnak az emberek a politikai elit tettei miatt, vajon min dolgozhat az egyház? Milyen szerepet kell vállalnia?" – kérdezett ismét a főtitkár. „Éppen ezen a standon lehet látni, hogy még komolyabban a szociális kérdések megoldása felé fordultunk. Sokkal érzékenyebbé váltunk. A romák, a menekültek, a fiatalok, a fogyatékkal élők, a rászorultak segítését helyzetük szolgálatunk egyik középpontjába" – felelte a püspök, aki végül a népszámlálás kapcsán kijelentette, hogy ott van az egyháznak vonzereje, ahol igazi közösségeket tudnak alkotni.
Partnerek menekültekről
A menekültügyi mini-kerekasztalbeszélgetésen Kanizsai-Nagy Dóra, a Református Missziói Központ (RMK) menekültmissziójának vezetője, Rafael Nikodemus, a Rajnai Protestáns egyház tanácsosa, a düsseldorfi diakónia vezetője és Bernhard Ficke lelkipásztor cserélt eszmét. A beszélgetés elején Kanizsai-Nagy Dóra röviden felvázolta, mi a menekültmisszió legfőbb tevékenysége. Ismertette, hogy az elismert menekültek lakhatásának és oktatásának biztosítása Budapesten a legfontosabb és legszükségesebb feladatuk. Hozzátette, ez német szemmel kevésnek tűnhet, mert Németországban ez a probléma megoldott, hiszen az itteni szociális ellátórendszer által a lakhatás és az oktatás is biztosított a menekültek számára.
Ezt követően a felek a szerb és ukrán határokon a menedékhez való valódi hozzáférés lehetőségeiről diskuráltak, valamint az őrzött szállások szükségességét kérdőjelezték meg. Mind a hárman azt az álláspontot képviselték, hogy nem szabad úgy tekinteni egy menedékkérőre, mint egy bűnözőre, márpedig az őrzött szállásokon hasonló bánásmódban részesülnek a menekültek, mint a rabok.
Végül a három menekültüggyel foglakozó szakember megállapodott abban, hogy egy jövőbeli együttműködés legfontosabb témái lehetnek az RMK menekültmissziójának a német partneregyházak által támogatott áttelepítési programjának kibővítése, valamint a fogvatartott menedékkérők intenzívebb lelkigondozása. Kanizsai Nagy Dóra elmondta, hogy idén ősszel szeretnénk partnereinkkel közösen egy tréninget szervezni a menedékkérők lelkigondozásáról.
Kováts Annamária (Hamburg), képek: Amy Lester