Egy felgyújtott karácsonyfa és a béke ígérete Szíriában

A mai Szíria területén elsők között jelentek meg a keresztyén gyülekezetek, ezért már az időszámításunk utáni első században találunk Krisztus-követőket a vidéken. Pál apostol is a damaszkuszi úton tért meg, és a terület öt pápát is adott a keresztyénségnek (hatot, ha az innen származó, de Szicíliában született I. Szergiuszt is közéjük számoljuk). Érdekesség, hogy a 741-ben elhunyt III. Gergely, az utolsó szíriai pápa egyben az utolsó nem európai pápa is volt egészen Ferenc pápa 2013-as megválasztásáig. Gondoljunk csak bele: a Római Birodalom elbukott, jött és ment Bizánc fennhatósága, a Bagdadi Kalifátus, megtörténtek a kereszteshadjáratok, az oszmán uralom, a keresztyén közösségek mégis túléltek majd két évezrednyi megpróbáltatást, köztük üldöztetést is. Ennek ellenére napjainkban a létezésük forog kockán. A szíriai polgárháború előtt körülbelül egymillió-ötszázezer keresztyén élt az országban. Ma a számuk a jóindulatú becslések szerint is alig ötöde a háború előttinek. A megmaradt keresztyének főleg a nagyobb városokban és környékükön élnek, mert a 2011 óta tomboló háborúban ezeken a területeken tudta őket megvédeni az Aszad-rezsim a muszlim szélsőségesektől. A háborúban rengetegen vesztették életüket vagy el kellett hagyniuk az otthonukat, utóbbiak számára valamiféle biztonságot a kormányerők, illetve a legutóbbi időszakban a kurd fegyveresek nyújtottak.

Aztán váratlanul idén november végén, december elején a felkelők bevették előbb Aleppót, majd jószerivel ellenállás nélkül Damaszkuszt. Ezt követően Bassár el-Aszad elnök elmenekült az országból. Azóta sok minden történt Szíriában. A diktátor hatalmának megdöntése után az őt elűző lázadó iszlamista erők – soraik között korábbi dzsihadista terrorszervezetek tagjaival – azt ígérték a szíriai keresztyéneknek, hogy nem esik bántódásuk. Ennek az ígéretnek már akkor sem sokan hittek, de bíztak egy békésebb időszak kezdetében, különösen advent idején.

December huszonnegyedike azonban keresztyén tüntetésekkel kezdődött Szíriában. Több százan vonultak utcára Damaszkuszban amiatt tiltakozva, hogy a közép-szíriai Hamá kormányzóságban fekvő, többnyire ortodox keresztyének lakta Szukalabija településen felgyújtottak egy közterületen álló karácsonyfát. A közösségi oldalakra felkerült videón az látszik, hogy csuklyás fegyveresek követték el a provokációt. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civilszervezet szerint az elkövetők egy kisebb dzsihadista csoport, az Anszar al-Tauvíd külföldi tagjai voltak.

A tüntetők a keresztyének jogainak védelmét követelték, és egy részük kereszteket vitt magával, míg sokaknál az új, háromcsillagos szíriai zászlót lehetett látni, amelyet az új hatalom fogadott el az ország hivatalos zászlajaként.

A Hajat Tahrir al-Sham (HTS), amelynek neve nagyjából azt jelenti, hogy a Levante Felszabadításáért, ígéretet tett a karácsonyfát felgyújtók megbüntetésére és a keresztyének védelmére. Ez a szervezet vezeti egyébként az iszlamista erők szövetségét Szíriában, de sokan bizalmatlanok a tagjaival szemben, hiszen azok lényegében a korábban Al-Kaidával is szövetségre lépő Al-Nuszra Frontot képviselték. Ezért nem meglepő, hogy a HTS 2018 óta szerepel az amerikai külügyminisztérium által összeállított, külföldi terroristaszervezeteket nyilvántartó listáján.

A karácsonyfa felgyújtása nem az egyetlen, keresztyének ellen elkövetett incidens a hatalomátvétel óta. December 18-án fegyveresek támadtak egy ortodox templomra Hamában, megpróbáltak lerombolni egy keresztet, és megrongálták a temető sírköveit is. A Reuters hírügynökség egyik újságírója szemtanúja volt annak, ahogy Damaszkusz egyik keresztyén negyedébe több terepjáró hajtott be, amelyekről dzsihadista énekeket sugároztak hangszórókon.

Az egyedi incidenseket leszámítva egyelőre nyugalom van a szíriai keresztyének körül, december 24-én – szigorú biztonsági intézkedésekkel – Damaszkuszban már tartottak istentiszteletet. Az mindenesetre meglehetősen bizarr volt, hogy a HTS iszlamista katonái őrizték a templom környékét. A fővárosi keresztyének arról számoltak be az amerikai CNN hírtelevíziónak, hogy az új hatalom semmilyen korlátozást nem vezetett be velük szemben karácsonykor, sokan azonban még mindig félnek a HTS-en kívüli iszlamistáktól és a kormányzó erők keresztyének irányába mutatott magatartásának megváltozásától.

A HTS vezetője, Szíria jelenlegi tényleges irányítója, Ahmad Huszeín es-Sar, akit korábban felvett neve után inkább Abu Mohammad el-Dzsúlání néven ismertek, azt ígérte a keresztyéneknek és más vallási csoportoknak, hogy biztonságban lesznek Szíriában. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy valóban véget ért-e a háború. Ennek ellentmond az, hogy a kurdok által vezetett erők és a Törökország által támogatott milíciák továbbra is harcolnak egymással Észak-Szíriában, másrészről a HTS-nek rengeteg kisebb-nagyobb fegyveres csoportot kellene lefegyvereznie vagy integrálnia a hadseregbe, hogy véget érjen a konfliktus. Ahmad Huszeín es-Sar úgy nyilatkozott, hogy a kurd erőkkel már folynak a tárgyalások, hogy csapataik a szír védelmi minisztérium irányítása alá kerüljenek.

Az ideiglenes kormányzat nemzeti párbeszédet ígér, ahol elvileg minden állampolgár hallathatja a hangját, beleértve a vallási kisebbségek tagjait is. Ahmad Huszeín es-Sar szerint a HTS feloszlatását egy nemzeti párbeszédről szóló konferencián jelentik be. Ezek jól hangzó ígéretek, de annak fényében, hogy az új vezető szerint is leghamarabb négy év múlva tarthatnak csak választásokat, nem sok reménnyel kecsegtetnek.

A keresztyének mindenesetre aggódnak, az elmúlt évek tapasztalatai alapján korai lenne fellélegezniük. Láthattuk Afganisztánban, hogy a tálib hatalomátvétel után a szélsőségesek előbb haladónak és kompromisszumkésznek igyekeztek tűnni a világ előtt, aztán lassan elkezdték visszavezetni a korábbi szigorú szabályokat. A szíriai ideiglenes kormány is most azt hirdeti, hogy a kisebbségek védelmezője és békét akar, de nem lehet tudni, hogy ez csak egy színjáték, vagy valóban így gondolják a polgárháborúban jelenleg győztesnek látszó HTS vezetői. Amennyiben komolyan veszik ígéreteiket, akkor is kétséges, hogy a több mint egy évtizeden át radikalizált katonáik és szövetségeseik ebbe beletörődnek.