A turkui ülésen – a többi közt – arra keresték a választ az egyházak képviselői, hogyan lehet missziót végezni azokon a területeken, ahol még nem gyökerezett meg a keresztyénség (ezek elsősorban afrikai és ázsiai területek) vagy ahol már elidegenedtek a keresztyén hittől (elsősorban Európa). A gyűlésen egyházszervezeti kérdésekről is szó esett, több előadó is ismertette delegáló egyháza teológiai álláspontját.
Az 1910-ben tartott híres Edinburgh-i konferencián a világ evangelizálását tűzték ki célul a korabeli missziói szervezetek. A 102 évvel ezelőtti tanácskozás indította el a modern ökumenikus mozgalmat. Az egyház megosztottsága azóta is súlyos gond. Szabó István püspök szerint a klasszikus egyházak tárgyalásai ígéretes fejleményeket hoztak. Az elmúlt évtizedekben növekedett a toleranciaszint, és békésebb, barátságosabb hangvételű a viszony a keresztyén egyházak között, ám a hitelvek tekintetében túl sok megegyezés nem született.
– Ma különösen a protestáns felekezetközi társaságok – jellemzően amerikai háttérrel – végzik a missziót. Itt a konfesszionalitásnak, a hitszabályoknak, egyházi reguláknak nincs túl nagy jelentősége, mert elsősorban a missziói aktivitásra esik a hangsúly. Jó példa erre a magyarországi Reménység Fesztivál, ahol Franklin Graham evangelizált. A rendezvényre mindenkit hívtak, vártak felekezettől függetlenül és az emberek szívesen látogattak el a fesztiválra.
Szabó István beszámolt arról is, hogy a turkui tanácskozáson a baptisták egyik képviselője arról beszélt: a szabadkeresztyének a minden áron való missziót tekintik prioritásnak. – Érdekes volt látni, hogy a baptista atyafi nem is értette, miről vitatkoznak az egymással 500 éve hitvitában álló katolikusok és protestánsok.
A bizottság több javaslatot is az Európai Egyházak Konferenciája elé terjesztett. Javasolják, hogy a további tanácskozásokba intenzívebben vonják be a római katolikus egyházat, vizsgálják meg az egyházkormányzat és egyházszervezet különbségeit, illetve tárgyalják meg a missziói közösségeknek azon megfontolásait, amelyeket az ökumenikus közösségek eddig ignoráltak. További kérdéseket vet fel az ökumenikus párbeszédben született állásfoglalások begyökereztetése az egyházak életébe.
Forrás: dmrek.hu