Az Egyházak Világtanácsa a 2013. novemberi Puszan-i nagygyűlésen résztvevő egyházi delegáltak döntése alapján indította útjára a zarándoklatot, ami nem más, mint az ökumenikus mozgalom újragondolt formája.
A zarándoklat egyszerre fejezi ki, hogy továbbra is a látható egységre törekvő ökumenikus mozgalom közös útját járjuk, és azt, hogy lépést tartunk a világgal. Ezzel új távlatok nyílnak meg és új gyakorlatot honosítunk meg, nyilatkozta még 2014. novemberében, a program elindításakor Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára.
A zarándoklat egy átfogó mozgalom, amelynek elindítását az EVT 2013-as nagygyűlésének tanácskozásai és döntései, illetve az EVT meglévő programjainak tapasztalata ösztönözték. A zarándoklat, az úton-lét képe új távlatba helyezi az EVT meglévő programjait és új prioritásokat jelent az ökumenikus mozgalomban.
"Együtt kell haladnunk a világgal, napjaink új vidékeit kell bejárnunk úgy, hogy ezzel a perifériáról érkező missziót („mission from the margins") példáit teremtsük meg. A zarándoklat során más egyházakkal és partnerekkel, illetve a fiatal nemzedékekkel is új kapcsolatot kell kialakítanunk."- fogalmazott Tveit az EVT Végrehajtó Bizottságának ciprusi ülésén tavaly novemberben. "Különösen is arra hívattunk, hogy szolidaritásban a világszerte szenvedéssel sújtott keresztyénekkel, az egység kifejezésének új formáit keressük"- mondta Tveit. "Egységre hívattunk, hogy közösen szolgáljuk azt a világot, amelyik Isten-adta vággyal sóvárog az igazságosság és béke után. A világnak szüksége van a hit embereire, különösen napjaink szorongató kríziseiben, emberekre, akik készek arra, hogy hitük többnek bizonyuljon múltban gyökerező álláspontok vagy a közösséget megosztó identitásuk kifejeződésénél."- tette hozzá főtitkár, aki a ciprusi tanácskozásra is a zarándoklat fontos állomásaként tekintett.
Az EVT programjaira és terveire nézve a Szíriában, Irakban, Ukrajnában, Észak- és Dél-Koreában, Izraelben és Palesztinában, Nigériában, Dél-Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló békekezdeményezések kiemelt szerepet játszanak. A gázai konfliktusra adott válasz is konkrét példa volt arra, hogyan emeli fel hangját és veti latba befolyását az EVT. Tudatosítani kell ugyanakkor "a békefolyamat hiánya miatti frusztrációt és azt, hogy a konfliktus gyökerére a felek általában nem keresik a választ". Gázára nézve egyértelmű a helyzet: "a folytatódó illegális megszállásnak gátat kell szabni és a telepesek terjeszkedését meg kell állítani."
A főtitkár kiemelte, hogy a tagegyházak felhatalmazása és kérése alapján az EVT továbbra is figyelemmel követi, „monitorozza" a folyamatokat a konfliktussal sújtott térségekben és „támogatja az egyházakat és embereket, akik az igazságos békére törekednek" Izraelben és Palesztinában és a világ más részein.
Más EVT törekvések között Tveit említést tett arról a vallásközi konzultációról, amelyre 2014 szeptemberében, New Yorkban került sor a klímaváltozás témájában. A találkozó során sikerült az ENSZ főtitkárával, Ban Ki-moonal ismertetni a keresztyén egyházak elkötelezettségét és törekvéseit.
A bizalomépítés és a nemzetközi partnerekkel való együttműködés megerősítése egyike az EVT négy stratégiai céljának. Programjaiban az EVT éppen ezért nagy hangsúlyt fektet civilszervezetekkel, nemzetközi politikai és szakmai szervezetekkel való szakmai együttműködésre. Ide tartozik az UNICEF-fel való közös munka a gyerekek jogaiért éppúgy, mint az AIDS vagy Ebola elleni küzdelem az érintett tagegyházak oldalán. Az EVT ezen túl folytatja a katolikus egyházzal való teológiai párbeszédet az egység távlatában, ahogy a vallásközi párbeszédet és együttműködést, aminek a béke és igazság zarándoklatának végső horizontján, Isten országának távlatában ugyancsak helye van.
Külügyi Iroda
Fordította: Bedő Boróka
Forrás: www.oikoumene.org