Közel-keleti testvéregyházaink is súlyos károkat szenvedett az augusztus 4-i bejrúti robbanás következtében, azonban a megrongálódott egyházi épületek helyreállításánál is fontosabb számukra, hogy diakóniai és segélyszervezeteiken keresztül humanitárius segítséget nyújtsanak többezer bajbajutott családnak. A Magyarországi Református Egyház hétmillió forint gyorssegélyt biztosít számukra.
A Magyarországi Református Egyház mindkét helyi testvéregyháza, a bejrúti központtal működő Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) és a Közel-Keleti Örmény Református Egyházak Uniója (UAECNE) is súlyos károkat szenvedett az augusztus 4-i robbanás következtében. A megrongálódott egyházi épületek helyreállításánál is fontosabb azonban számukra, hogy diakóniai és segélyszervezeteiken keresztül humanitárius segítséget nyújtsanak többezer bajbajutott családnak. Az arab és örmény reformátusok összesen mintegy kétmillió dolláros segélyalap tervével fordultak nyugati partnereikhez; egyházakhoz, keresztyén segélyszervezetekhez, valamint a Református Egyházak Világközösségéhez morális és anyagi támogatásért. Mindeközben mélyreható politikai és társadalmi változásokat szorgalmaznak, a libanoni nemzet újjáépítéséről beszélnek, a regionális hatalmak destabilizáló befolyásának visszaszorítását, a nemzetközi szankciók felfüggesztését és a korrupció visszaszorítását követelik. Egyházunk összesen csaknem hétmillió forint gyorssegélyt biztosít két testvéregyházának.
Fiatal református önkéntesek Bejrútban
„Arab” reformátusok segélykérése
A Szíria és Libanon Nemzeti Református Zsinat (NESSL) a két ország arabul beszélő református gyülekezeteinek szövetsége, melynek megalakulása a 19. századi protestáns ébredésre nyúlik vissza. Megalakulása az amerikai református (presbiteriánus) egyházak missziójára vezethető vissza. A török hódoltság idején az ottomán hatóságok 1848-ban elismerték a protestáns vallást, és biztosított számukra részleges önkormányzatot (millet). Az első gyülekezeteket Bejrútban (1848) és Hasbayában (1851) alapították. A későbbi gyülekezetek a nagyobb városokban jöttek létre. 1920-ban több egyházmegyéből alapították meg a Zsinatot. A NESSL teológiájában református, egyházszervezetében pedig a presbiteriánus egyházkormányzatot követi. 38 gyülekezetéből 18 Szíriában található. Az egyház aktív társadalmi szolgálatot végez, a két országban tíz iskolát, Libanonban a menekült gyermekek felzárkóztatására hat tanodát, az idősek gondozására pedig két otthont tart fenn. Az örményekkel közösen teológiai akadémiát is működtet. A keresztyének többsége etnikai hovatartozásától függetlenül nem kedveli az „arab” jelzőt, magukat az ősi kánaániták leszármazottjaiként tartják számon.
A NESSL által 2018-ban alapított, civil szervezetként működő Együttérzés Protestáns Egyesület (Compassion Protestant Society – CPS) arra törekszik, hogy a protestáns szellemiséget és ethoszt a nemzetközi fejlesztési projektekben szerzett tapasztalatával és szigorú szakmaiságával összekapcsolva, a keresztyéni irgalom világos jeleként segítsen hatékonyan a reményvesztett társadalomban. A református segélyszervezetnek most egyszerre kell szembenéznie a kilátástalan szíriai helyzettel és az augusztus 4-i robbanás következtében az amúgy is politikai és pénzügyi krízistől szenvedő libanoni társadalom súlyos válságával.
„A nyomorúság idején jobb egyházzá kell válnunk. Nem arra kaptunk elhívást, hogy a templompadokban üljünk, hanem arra, hogy Krisztusról tegyünk tanúságot és Isten országát munkáljuk” – fogalmazott egy minapi interjúban Josseph Kassab, az egyház főtitkára, aki csődöt mondott országként és bukott államként jellemezte Libanont.
Becslések szerint 350 000 ember kényszerült otthona elhagyására a hatmilliós országban, amelyiknek évek óta egymilliónál is több szíriai és palesztin menekültről is gondoskodnia kell, ahol akadozik az áramellátás, kórházakat zárnak be a súlyosbodó új koronavírus-járvány kellős közepén, csaknem 90%-os az infláció és bankcsőd fenyeget.
A református segélyszervezet nemzetközi partnereknek küldött videójában összegezte a károkat a tragikus eseményt követő napokban. A robbanást, ami 4,5-es erősségű földrengésnek felelt meg a Richter-skálán, és még az ide 200 kilométerre lévő Cipruson is érezték, Nagaszakihoz és Hirosimához hasonlítja a szervezet. Szakértők szerint 200-500 tonnás robbanás történt, ami egy kisebb, taktikai atombomba erősségével összemérhető pusztítást okoz. Ennek következtében a város felét érte súlyos pusztítás, 20 kilométeres körzetben törtek be ablakok, és sérültek meg épületek. A videó 500 millió dollárra teszi a kikötő helyreállítási költségeit, míg a teljes újjáépítés és helyreállítás költségeit 15 milliárd dollárra becsüli. Az akadozó áram- és vérellátás és a járvány miatt amúgy is kilátástalan helyzetbe került bejrúti kórházak felét kellet bezárni, az orvosok és ápolók két műszakban dolgoznak negyed bérért.
„De mi megtanultuk, hogy milyen újból és újból feltámadni a hamvakból” – zárul a videó, miközben a közösségi médiában elhíresült felvételen egy idős asszony, nevezetesen a bejrúti református gyülekezet egyik hűséges tagja játszik zongorán romokban heverő lakásában.
A NESSL ebben a helyzetben sokévtizedes tapasztalatával a leginkább rászorultakon kíván segíteni. A mindkét országban iskolákat, menekült tanodákat, nem formális oktatási és humanitárius projekteket, valamint orvosi rendelőket fenntartó közösség az elmúlt tíz napban orvosi ellátással, élelmiszerosztással és átmeneti szállással igyekezett enyhíteni a bejrútiak nyomorát, saját gyülekezetein túl is.
Az egyház szeretetszolgálati alapítványa pedig „Reménység Bejrútnak” jelszóval egy több mint egymillió amerikai dollár összköltségvetésű, nagyszabású segélyprogramot indított a napokban azzal a céllal, hogy 1000 keresztyén és nem keresztyén család otthonát hozza rendbe és előre feltöltött bankkártyák formájában juttasson anyagi segítséget a bajbajutottaknak. A CPS együttműködik más libanoni civil szervezetekkel, amelyek a Humanitárius Fórum keretében koordinálják tevékenységüket.
Mindebben a közösség a nyugati nemzetközi partnereire számíthat; egyházakra, egyházi segélyszervezetekre, civilekre és rajtuk keresztül európai és amerikai kormányzati forrásokra. A nemzetközi egyházi szervezetek, köztük az Egyházak Világtanácsa (EVT), a keresztyén segélyszervezeteket tömörítő ACT Alliance, és a Református Egyházak Világközössége (REV) is támogatásra és imádságra szólította tagjait.
„Minden nap egy új nap. És mi ma is elhatároztuk, hogy megmaradunk a reménységben és felvesszük a küzdelmet a reménytelenséggel szemben” – fogalmazott korábban Najla Kassab, a REV elnökeke. A Bejrútban élő református lelkésznő a NESSL nevében köszönte meg Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke levelét, amiben a magyar reformátusság szolidaritásáról és támogatásáról biztosította libanoni testvéregyházát. „Tudjuk, hogy a testvéri összefogásban közösen hordozzuk a keresztet. Ez az időszak valóban lesújtó és kétségbeejtő, minden egyes nap megtapasztaljuk, hogy egyre mélyebb a fájdalom. De érezzük, hogy Krisztus hordoz minket.” A német református hírportál kérdésére válaszolva az egyházvezető úgy fogalmazott, hogy „könnyebb betört ablakokat és ajtókat helyrehozni, mint a traumát feldolgozni”.
Imádság és kapcsolattartás a távolból
Szolidaritásunkat és testvéri összetartozásunkat azzal is kifejezhetjük, ha felkeressük és követjük a reformátusok jótékonysági szervezetének Facebook oldalát, imádkozunk értük és szolgálatukért, amiről az oldalon naprakész információkat tesznek közzé.
Örmény reformátusok is összefogásra szólítanak
Az örmény protestáns Egyházat 1846. július 1-jén harminchét férfi és három nő alapította meg Konstantinápolyban. A 19. századi szellemi és lelki ébredés és megvilágosodás a reformereket arra indította, hogy tanulmányozzák a Bibliát. Ennek az ébredésnek az eredménye a „Pietista Egység" nevű társaság megalakulása volt. Ezeknek a reform-szemléletű emberek a Konstantinápolyi Örmény Patriarchátus erőteljes megtorlásával kellett szembenézniük. Amikor Matteos Chouhajian pátriárka kihallgatta a reformistákat, kénytelen volt külön vallási közösségbe, a Protestáns Milletbe szervezni őket. Ez az elválasztás 1846-ban az Örmény Református Egyház létrejöttéhez vezetett. Az 1915-ös örmény genocídium eredményként a világban szétszóródott egyháztagokat követte az egyház is, amely regionális uniókban élt tovább. Jelenleg mintegy 100 örmény református gyülekezet él a világ különböző országaiban. A 25 Szíriában, Libanonban, Törökországban, Görögországban, Egyiptomban, Iránban, Irakban és Ausztráliában élő gyülekezet autonóm testülete alkotja a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Unióját (UAECNE). Az Unió 16 általános iskolát, 4 középiskolát, egy egyetemet, idősek otthonát és egyéb diakóniai intézményeket működtet, Libanonban a Szíriából menekült keresztyének számára tanodákat tart fenn.
A Magyarországi Református Egyház másik libanoni testvéregyháza, a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniója (UAECNE) ugyancsak nemzetközi partnereihez fordult a robbanást követő napokban. Az UAECNE központi bizottsága arra kéri az egyházakat világszerte, hogy imádkozzanak Libanonért, és erejükhöz mérten támogassák a civileket, a kormányzat és egyéb szervezetek munkáját, hogy az ország kilábalhasson a sokrétű válságból. „Otthonokat, üzleteket, iskolákat, egyházakat és egészségügyi intézményeket kell újjáépíteni. De különösen arra kérünk mindenkit, hogy imádkozzon a demoralizált emberek fizikai és érzelmi, lelki gyógyulásáért, hiszen a hosszan elhúzódó krízisben alig látnak okot a reményre. Az UAECNE helyi intézményein és szélesebb közösségén keresztül igyekszik mindent megtenni a testi és lelki újjáépítésért Libanonban.”
Harangok szóltak az áldozatokra emlékezve a tragikus robbanás után egy héttel
Az örmény reformátusok Bejrút központjában álló templomai és intézményei is súlyos károkat szenvedtek. „Épületek, amelyek a 15 éves polgárháborút is túlélték, most egy szempillantás alatt váltak lakhatatlanná” – fogalmaz az egyház vezetése a nemzetközi partnereknek írt levelében. A három templom, négy általános- és középiskola, a diakóniai központ és az idősotthon, valamint az egyház központi épületének helyreállítási költségeit nagyságrendileg 100 millió forintra becsüli az egyház. Az örmények ennek a kétszeresét tervezik ugyanakkor humanitárius segítségnyújtásra, családok támogatására, otthonaik újjáépítésére és egészségügyi ellátásra fordítani.
Nem csupán a túlélés a cél
A református egyházi vezetők és az őket támogató nemzetközi keresztyén közösség ugyanakkor nem győzi hangsúlyozni, hogy a humanitárius segítségnyújtás és az újjáépítés mellett radikális társadalmi és politikai változásra is szükség van az országban. A korrupt politikai elit felelőssége mellett a regionális hatalmak Libanonban folytatott rivalizálása és politikai befolyásszerzése, illetve az ártatlan lakosságot sújtó nemzetközi szankciók kilátástalanná teszik a Közel-Kelet stabilitása és a térség fogyatkozó keresztyén közössége számára is kulcsfontosságú kicsiny ország jövőjét.
A nemzetközi összefogásnak valódi békét, politikai stabilitást, függetlenséget és a nemzet újjáépítését kell szolgálnia. A még mindig a lakosság 35-40%-át kitevő, többségében maronita katolikus keresztyén közösség felelőssége az, hogy ezt a folyamatot minden erejével támogassa. A libanoniak 1%-át képviselő protestáns egyházak társadalmi változást akarnak, átlátható és tisztességes közéletet, az emberi méltóságot és az egyenrangú állampolgárságot szem előtt tartó demokratikus rendet, a vallási és etnikai csoportok békés együttélését az országot destabilizáló külső politikai befolyástól mentes környezetben. Reményt a reményvesztett libanoni nemzetnek és az egész térségnek.
„Azt szeretnénk, ha a nyugati egyházak megértenék, hogy a közel-keleti keresztyének saját hazájukban szeretnének élni. Még ha sok keresztyén menekülni is kényszerült, hiszünk abban, hogy Isten akarta, hogy ebben a régióban éljünk, hogy szeretetéről itt tegyünk tanúságot. Nyugati testvéreinktől azt várjuk, hogy ebben segítsenek minket. Mi, közel-keleti keresztyének modern államokban szeretnénk élni, amelyek elismerik és megvédik a kisebbségek jogait, és ahol minden más állampolgárral egyenlő jogokkal felruházva vehetünk részt a politikai folyamatokban. Nem csupán a túlélés a célunk, hanem pozitív hatással akarunk lenni a társadalomra” – jelölte ki az együttműködés célját Joseph Kassab egy korábbi interjúban.
A magyar református közösség nevében Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke valamennyi libanoni testvéregyháznak és partnerszervezetnek levelet küldött, amiben együttérzésének és szolidaritásának adott hangot. Egyházunk összesen mintegy hétmillió forintnyi gyorssegéllyel támogatja a libanoni református testvéregyházainak újjáépítési és humanitárius programjait.