A Németországi Protestáns Egyház (EKD) és a Német Katolikus Püspökkari Konferencia közös nyilatkozatban fogalmazta meg az összesen több mint 40 millió tagot számláló két közösség javaslatait a július 1-én kezdődő hathónapos időszakra és azon túl is. Az állásfoglalás, amelyet a két egyházi szervezet elnöke, Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus és Georg Bätzing római katolikus püspökök jegyeznek, Németország felelősségét abban látja, hogy politikai tevékenysége ne csupán a külső kényszerekre adott válaszokra szorítkozzon, hanem a globális folyamatok aktív alakítására irányuljon. A német egyházak az Európai Uniót fontos mindebben fontos eszköznek tartják, aminek sikeréért mindent tőlük telhetőt megtesznek.
„Isten megtartja embereknek tett ígéreteit és megadja nekünk az erőt, hogy a sikeres beteljesüléshez hozzátegyük a magunk részét”
olvasható a nyilatkozat felütésében.
Az állásfoglalás hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ne tévesszük szem elől társadalom kiszolgáltatott rétegeinek sorsát és a teremtett világ javaival való felelős sáfárkodást. „Meg vagyunk győződve arról, hogy jövőnk záloga nem kizárólag a nemzetállamok kezében van, hanem Európa egészében rejlik. Ezért felszólítjuk a német politikai szereplőket, hogy a 2020. évi Európai Uniós elnökség keretében és azon túl is közös otthonunk, Európa sorsát az európai összetartásért viselt felelősséggel alakítsák” – fogalmaz a közös felhívás.
A német elnökség mottójának szellemében - „Együtt. Tegyük Európát újból erőssé” - az egyházvezetők az aktuális járványhelyzet kapcsán is a szolidaritást sürgetik a kontinensen: „Az új korona járvány társadalmi, gazdasági és szociális következményein csak egy egységes Európa lehet úrrá”. Az európai keresztyének együttműködésének tapasztalata pedig arra tanít, hogy „a nemzeti különutasság, az egoizmus, az egymás kölcsönös hibáztatása és a bűnbakkeresés senkinek sem használ”. Ehelyett inkább arra kell összpontosítani erőnket, hogy „az európai szolidaritás jegyében bátran nézzünk szembe korunk nagy kihívásaival”.
Fotó: Tobias Steiger, ELKB/Rost
Németországnak a nyilatkozat szerint lehetősége és felelőssége, hogy ebben vezető szerepet játsszon. „A német elnökség az európai gazdasági válságkezelésre összpontosít”, amelyhez elengedhetetlen, hogy a tagországok mihamarabb egyetértésre jussanak a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. De ebben a közegben is „eltökélten folytatni kell a klímasemleges társadalomhoz vezető megkezdett utat, meg kell őrizni a biodiverzitást, és meg kell óvni a környezetet”.
Az állásfoglalás hangsúlyozza a munkahelyteremtés és munkahelyek megőrzésének fontosságát, az emberi méltóság és részvételi demokrácia elvén alapuló gazdasági és társadalmi igazságosságot az Európai Unió és a kontinens egészében.
Az egyházak útmutatása a migráció kapcsán is világosan fogalmaz. „Az Európai Uniónak emberhez méltó, igazságos és szolidáris menekültügyi politikára van szüksége, amely a menedékkérők számára biztosítja a biztonságos eljutást, garantálja a befogadás és a menekültügyi eljárás magas színvonalát, és mindenekelőtt azt, hogy mindezt a tagállamok egyenlőképpen elfogadják és alkalmazzák.” Az átfogó európai migrációs politikának ezen túl biztosítania kell „a legális, tisztességes és transzparens lehetőséget a képzés, egyetemi tanulmányok és munkavállalás céljából történő beutazásra”.
A német egyházvezetők az európai értékek fontosságára is emlékeztetnek: „Az EU alapja lényegében annak a jogközöségnek egyetértő értelmezése, amely a plurális társadalom keretei között biztosítja a részvételi demokráciát és garantálja a jogállami alapelveket. A vírus miatti korlátozásokra hivatkozva sem lehet ezeket az alapértékeket hatályon kívül helyezni.”
Bár az Egyesült Királyság az év elején hivatalosan is kilépett az Unióból, mindkét félnek a szoros és kiszámítható együttműködésre kell törekednie. A Brexit tanulsága pedig az, hogy „az európai integrációnak a jelenlegi nehéz időszakban haladéktalanul új lendületre van szüksége”.
„Sok jel utal arra, hogy a koronavírus járvány a strukturálisan gyengébb országokat, és elsősorban a szegényebb gazdasági réteget sújtja leginkább. E tekintetben a soros elnökség esély arra, hogy a leginkább érintett országokat, az Unión kívül is, támogassuk. Európa globális jólétért viselt felelősségének világos megnyilvánulása lehetne például a beszállítói és értékteremtő hálózatok szociális és ökológiai átalakítására tett kísérlet, az emberi jogokkal összhangban.” Az ökumenikus nyilatkozat eredeti, teljes szövege az EKD honlapján olvasható.