„Ugyanaz a törvény vonatkozzon nálatok mind a jövevényre, mind a született izráelire, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek.” (3Móz 24,22) – hangzott a tanácskozás igei mottója. A több mint negyven egyházi delegált a populizmus és a vallás-, illetve lelkiismereti szabadság összefüggéseit tette vizsgálat tárgyává, közös belátásaikat pedig egy záróüzenetben összegezték az európai egyházak számára. „A vallási sokszínűség elválaszthatatlan és elengedhetetlen vonása a demokratikus társadalmaknak. Ez egyrészt az állam részéről egyértelmű és félreérthetetlen elkötelezettséget feltételez a lelkiismereti és vallásszabadság mellett, másrészt pedig magába foglalja a vallási és hitbeli közösségek közötti kölcsönös tiszteletet és támogatást” – fogalmaz a záródokumentum.
A július 8. és 12. között a Malagai Ökumenikus Központban zajló nyári egyetemre az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) és spanyol tagegyházai meghívására érkeztek a keresztyén, muszlim és zsidó résztvevők. A tanácskozás a vallások szerepére kérdezett rá Európában, ahol egyre nagyobb befolyást szereznek a populista politikai irányzatok. Az előadók hangsúlyozták, hogy miközben a populisták gyakran élnek vissza a vallási identitással, az emberek elválasztó és egymással szembe állító eszközként használva azt, éppen a hívek azok, akiket elsőként sújt a demokrácia és az alkotmányos jogrend hanyatlása.
Ibrahim Salama, az ENSZ Emberi Jogi Biztosságának munkatársa rámutatott, hogy a vallásokat sokszor a különbségeik felől ragadjuk meg, pedig azt kellene kiemelnünk, ami összeköti őket. Simona Cruciani, az ENSZ népirtás megelőzésért felelős hivatalának munkatársa arra szólította fel a vallási közösségeket, hogy támogassák az ENSZ akciótervét, amelyet a népírtások megelőzése kapcsán vallási vezetőknek dolgoztak ki. Az Európa Tanács ENSZ nagykövete, Dragana Filipovic beszámolt a Tanács szerepéről a vallásszabadság előmozdítása és védelmezése kapcsán.
Alfredo Abad, spanyol református lelkész protestáns honfitársai, köztük Francisco Manzanas lelkipásztor sorsára hívta fel a figyelmet. „Miután az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-es határozatában kimondta, hogy Mazanas diszkrimináció áldozata lett, mivel az állami nyugdíjra való jogosultságát a római katolikus papokkal szemben elvitatták, meg voltunk győződve arról, hogy véget vetnek a jogtalan gyakorlatnak.” A református egyház főtitkára emlékeztetett arra, hogy a strasbourgi döntés ellenére Spanyolország mindezidáig nem változtatott a diszkriminatív jogszabályokon, ami azzal fenyeget, hogy gazdaságilag ellehetetleníti egyházát. „Ezért hálásak vagyunk azért, hogy a CEC támogatja jogos igényünket” – tette hozzá Abad.
Sayed Razawi imám és Michal Zilberg, a brüsszeli székhelyű Európai Zsidó Közösségi Központ vezetője egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a diszkrimináció nagyon egyszerű és közkeletű előítéletekkel kezdődik, amelyek a gyűlöletbeszéd és populista agitáció ideológiai alapjául szolgálnak Európában.
Az egyhetes képzés eredményeit összefoglalva Göran Gunner, a CEC Emberi Jogi Tematikus Referenciacsoportjának moderátora úgy nyilatkozott, hogy „a vallási élet szereplőinek rendkívül fontos szerepe van abban, hogy felvegyék a harcot a populizmussal, rasszizmussal és intoleranciával”. A svéd teológus azt is hangsúlyozta, hogy a CEC és tagegyházai jelentős tapasztalatot szereztek a múltban a kultúrák és országok közötti hídverésben, ami ma is hasznosnak bizonyul, ha szembe szállunk azzal a hamis meggyőződéssel, miszerint a vallási identitás szembenállásra épül és nem párbeszédre.
A tanácskozás eredményei alapján a CEC munkacsoportja a jövőben is megteremti majd az egyházak közötti párbeszéd alkalmait a populizmus és vallásszabadság kapcsán Európában.
Külügyi Iroda
Forrás: www.ceceurope.org