Az európai reformátusság február 19-én és 20-án tartotta éves rendes közgyűlésén. A mintegy negyven résztvevő 25 tagegyházat és európai társszervezetet képviselt az ír fővárosban tartott találkozón, ahol a magyar tagegyházak is szép számban képviseltették magukat szerte a Kárpát-medencéből. Bölcskei Gusztáv püspök mellett Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi referense, Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, Rozgonyi Emőke, a szlovéniai református egyház lelkésze és Branimir Bukanovic zágrábi lelkész, a horvátországi reformátusok zsinati titkára is részt vett az ülésen.
Szolidaritás és megbékélés
A REV európai közgyűlésének helyszínválasztása egyben az ír reformátusokkal való szolidaritást is jelképezte, akiknek nevében Dr. Rob Craig moderátor köszöntötte az egybegyűlteket. A mintegy 550 gyülekezetében 240 ezer tagot számláló Ír Presbiteriánus Egyház (PCI) Észak-Írország legnagyobb protestáns közössége, melynek történelmi okokból a múlttal való szembenézés és a megbékélés munkálása elsőrendű küldetése. Az aktív társadalmi jelenlét másik formája a diakóniai szolgálat az idősek, az árvák és a fogyatékkal élők között. A PCI harmadik szenvedélye a világmisszió. A közösség számos afrikai országban van jelen misszionáriusain keresztül.
A „konfliktus utáni” ír társadalom változó szociális térképe számos új lehetőséget jelent az egyház számára arra, hogy Krisztus szeretetéről, a megbékélés evangéliumáról nyilvánosan is tanúságot tegyen, és a békéltetés szolgálatát az evangélium alapján gyakorolja. A PCI evangéliumi hittel és vállalkozó kedvvel, a radikális tanítványság lelkületével áll a kihívások elébe, fogalmazott Trevor Gribben főtitkár. A PCI – a beszámoló szerint – osztozik a Magyarországi Református Egyház abbéli meggyőződésében, hogy a misszió legfontosabb helye és alanya a gyülekezet. A gyülekezetek missziójának tudatos támogatásáért és új gyülekezeti formák meghonosításáért egy külön erre a célra létrehozott zsinati bizottság felel, adott betekintést a főtitkár a PCI mindennapjaiba. Az evangélium hiteles és hatékony kommunikációjában látja feladatát az Union Teológiai Kollégium is, ahol évről évre magyar református ösztöndíjasok is megfordulnak. Az intézmény elnökével Bölcskei Gusztáv személyesen is találkozott és az együttműködésről egyeztetett.
Jan-Gerd Heetderks, a REV európai elnöke és Michael Barry, az Ír Presbiteriánus Egyház moderátora
Kárpátalja a figyelem középpontjában
A szolidaritás egyebekben is nagy hangsúlyt kapott az egyházvezetők tanácskozásán. Jan-Gerd Heetderks elnöki beszámolójában is fontos szerepet játszott a javarészt kisebbségben élő tagegyházakkal vállalt sorsközösség. Az elmúlt években ennek jegyében Kolozsvárott, Vilniusban, illetve Barcelonában került sor vezetői találkozókra és helyi egyházvezetőkkel folytatott eszmecserére. Kiemelt figyelmet kapott a beszámolóbana REV kiállása a Székely Mikó kollégium újraállamosítása kapcsán, illetve a szervezet kárpátaljai látogatása. Az európai református egyházak képviselőiből álló hétfős csoport a REV európai elnöke vezetésével ugyanis Beregszászon járt január elején, hogy a kárpátaljai református közösséget támogatásáról biztosítsa, valamint helyben tájékozódjon a háború és gazdasági válság sújtotta ország helyzetéről. A delegáció tagjai találkoztak és mélyreható eszmecserét folytattak mások mellett Zán Fábián Sándor püspökkel és Nagy Béla főgondokkal, akik ismertették a Kárpátaljai Református Egyházkerület missziói és diakóniai szolgálatát, valamint részletes tájékoztatást adtak a gyülekezeteket és az egyházat érintő nehézségekről. A beszámoló meghallgatása után a jelenlévők szolidaritásukat azzal is kifejezésre juttatták, hogy rendkívüli segély folyósításáról döntöttek a kárpátaljai reformátusoknak.
Elnöki beszámoló
Az elnök beszámolt továbbá a fiatal teológusok bevonásával zajló teológiai munkáról, amelynek célja, hogy a valamennyi európai egyházat érintő közös kérdésekben adjon útmutatást a református egyházi vezetőknek. A teológiai bizottság fő témája, a hermeneutika, arra keresi a választ, hogy lehetséges-e a jelentősen eltérő egyházi és társadalmi közegben élő európai reformátusságon belül a közös bibliaértelmezés. Heetderks hangsúlyozta, hogy az ötfős vezetőtestület munkájának egyik legfőbb célja az európai egyházak közötti együttműködés ösztönzése. Ennek példájaként számolt be arról a hároméves holland-cseh-magyar partneri kezdeményezésről, amely az egyház missziói szolgálatának új formáit keresi a szekularizált társadalmakban. A háromoldalú tapasztalatcsere tavaly kezdődött egy hollandiai látogatással, idén pedig Budapesten folytatódik. Az eredményeket 2017-ben összegzi és osztja meg a három egyház az európai fórummal.
Martina Wasserloos-Strunk alelnök a REV legújabb európai kezdeményezéséről számolt be. A vezetőtestület októberben, partnerszervezetekkel együttműködve menekültügyi konferenciát szervezett az európai egyházak társadalmi igazságosság melletti elkötelezettsége jegyében. A konferencián a menekültekkel, migránsokkal és menedékkérőkkel kiemelten is foglalkozó egyházak, az olasz, francia, görög, spanyol és svéd tagegyházak mellett a Magyarországi Református Egyház szakértői is részt vettek.
A REV új főtitkárának első találkozása az európai testülettel
A REV tavaly óta Hannoverben működő központi irodája képviseletében Chris Fergusson főtitkár számolt be a szervezet aktuális programjairól. A főtitkár említést tett az úgynevezett Accra-i Hitvallás tavalyi tíz éves jubileumára rendezett eseményekről és a REV emberkereskedelem elleni legújabb kampányáról. Az emberkereskedelem a fennálló neoliberális gazdasági modell eredménye, melynek része a nők, férfiak és gyerekek életének és méltóságának semmibevétele, testük áruba bocsátása a munkaerőpiac kiszolgálására, többek között szexuális szolgáltatások terén.
A főtitkár ismét arra hívta a tagegyházakat, hogy aktívan vegyék ki részüket a „Teérted töretett meg” projektben. „Tíz évvel az Accrai Hitvallás után még mindig megkerülhetetlen, hogy felhívjuk a figyelmet a globális és helyi gazdasági realitásokra. A Teérted töretett meg kezdeményezés célja, hogy a tagegyházak kiemelt kérdésként foglalkozzanak az emberkereskedelem tényével, és ezzel is megerősítse számukra az Accrai Hitvallás gazdasági és politikai távlatát, amely ismét arra kényszerít minket, hogy a hatalmasokat elszámolásra hívjuk" – áll a főtitkár korábbi felhívásában.
Ódor Balázs (MRE), Martina Wasserloos (Reformed Alliance, Németország), Jan-Gerd Heetderks (Hollandiai Református Egyház), Chris Ferguson (Kanadai Egyesült Egyház) és Michael Barry (Ír Presbiteriánus Egyház)
A nacionalizmus nem lehet tabu többé
Immár hagyomány, hogy a tanácskozás alkalmával egy közös témát is megvitatnak az egyházi képviselők. Észak-Írország alkalmas helyszín volt arra, hogy a – különösen a nyugat-európai egyházak által sokáig tabuként kezelt és teológiai alapon eleve elutasított – nemzeti identitásról és nacionalizmusról essen szó. A főelőadó, Doug Gay skót lelkész, történész-politológus kutatási területe a református és anabaptista teológia és a politika viszonya, valamint a teológia és a nacionalizmus kapcsolata, különös tekintettel Skóciára.
A fiatal professzor először is amellett érvelt, hogy a nacionalizmus jelenségét ne démonizáljuk, hanem az legyen az egyházi és teológiai diskurzus része. Sok keresztyén ugyanis eleve ördögtől valónak tartja a nacionalizmust, ami a nemzetiszocializmus elleni reakcióként ugyan érthető, de nem tekinthető valós teológiai álláspontnak és akadálya az értelmes párbeszédnek. Gay arra is emlékeztetett, hogy például gyarmatbirodalmak felszámolásában, ami új nemzetállamok születésével járt, a nacionalizmus jelensége pozitív értelmet nyert, sőt, bizonyos értelemben a fogalom „rehabilitációja” is megtörtént. A teológiának Gay szerint meg kell értenie a nacionalizmust megalapozó, az identitásra, önrendelkezésre és földrajzi területre vonatkozó igényeket, hiszen a nemzeti érdek a stabil demokráciákban a politikai önszerveződés egyik fontos vonása, rendezőelve. A nacionalizmus jelenségével tehát szembe kell néznünk, még akkor is, ha a keresztyén identitás eleve nemzetek feletti és univerzális.
Keresztyén szempontból a nacionalizmus nem lehet kirekesztő és nem jelenthet fenyegetést etnikai alapon, valamint a skót professzor szerint ellen kell állnia három kísértésnek: az imperializmusnak, az esszencializmusnak (azaz annak, hogy vér és származás határozza meg a nemzeti identitást), illetve az abszolutisztikus törekvésnek (azaz hogy egyik nemzet a másikon uralkodjon). A nacionalista ideológia kritériuma továbbá, hogy elfogadja-e az emberek egyenlőségéről és sokszínűségéről szóló univerzális narratívát. A nacionalizmus egyre erősödő jelenségét nem söpörhetjük a szőnyeg alá Európában, sokkal inkább arra kell törekednünk, hogy kordában tartsuk azt és megújítsuk nacionalizmusértelmezésünket. A református egyházak gyakran nemzeti egyházakká lettek, ezért felelősségük, hogy a nemzeti identitás alázatos és inkluzív értelmezését képviseljék és éljék meg, szemben a nacionalizmus egyre erősödő szélsőséges megnyilvánulásaival Európában – zárta előadását Gay.
Magyar őrségváltás
A területi bizottság tagjai búcsút vettek Bölcskei Gusztávtól, aki tíz éven át képviselte a Magyarországi Református Egyházat a REV éves európai gyűlésein. A 2006-2010 közötti időszakra a területi elnöki tisztségre is megválasztott püspök, aki a világszervezet 2010. évi Grand Rapids-i alakuló nagygyűlésén az európai delegációt vezette, tisztségénél fogva most utoljára vett részt a találkozón. A soron következő, 2016 márciusára Portugáliába tervezett területi bizottsági ülésen – a szokásokhoz híven – a hamarosan megválasztandó lelkészi elnök biztosítja majd egyházunk képviseletét.
Külügyi Iroda