Világszerte több mint kilencven vezető és szervezet szólította fel az Amerikai Egyesült Államok, valamint több nyugat-európai ország vezetőit, hogy oldják fel a szíriai embereket sújtó gazdasági szankciókat. A Magyarországi Református Egyház és Bogárdi Szabó István zsinati lelkészi elnök is csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy segítsen a szíriaiaknak az új instabilitási hullámmal fenyegető humanitárius válság enyhítésében.
Tíz évvel ezelőtt Szíria a régió éléskamrája volt. A World Food Program (WFP) szerint ma nemcsak az éhezés, hanem az éhínség küszöbén áll. Tavaly júniusban a WFP igazgatója, David Beasley arra figyelmeztetett, hogy a teljes szíriai lakosság fele éhesen megy lefeküdni, és az ország a „tömeges éhezés” szélén áll. Eközben a COVID-19 járvány akadálytalanul tombol az országban, amelyet a tíz éve tartó háborúban nagyrészt elpusztított egészségügyi rendszer nem képes megfékezni.
A szíriai Aleppó belvárosa ötévi ostrom után szabadult fel
Épp ezért az ENSZ egyoldalú kényszerintézkedésekkel foglalkozó különleges megbízottja, Alena Douhan december végén kérte az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az Aszad-rezsim és azt támogatók ellen hozott – és az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül életbe léptetett – gazdasági szankciók összetett hálóját, amely súlyos károkat okoz Szíria népének. A különleges megbízott kijelentette, hogy ezek „sértik a szíriai emberek emberi jogait”, és „súlyosbítják a szíriai, amúgy is súlyos humanitárius helyzetet, különösen a COVID-19 világjárvány során”, blokkolva a Szíria egészségügyi és gazdasági rendszerének működéséhez szükséges segítséget, kereskedelmet és beruházásokat.
„A nagy hazugság az, hogy a szankciók a kormány, és nem az emberek ellen irányulnak. A gazdasági büntetés semmilyen hátrányt nem okoz a hatóságoknak, hisz ők vagyonosak. Emellett sokuknak saját üzleti hálózata van. Milliókat keresnek, milliókat veszítenek, nem érdekli őket. A szankciók valódi áldozatai a szíriai emberek”
– hangsúlyozta a közelmúltban adott interjújában Harout Selimian, a szíriai örmény református közösség elnöke. Közel-keleti partnerük beszámolójából kiderül, hogy a nyugati országok szankciói miatt nem vásárolhatnak építőanyagot kórházaik és otthonaik újjáépítésére, nem tudnak maszkokat importálni, de a korlátozó intézkedések tovább értéktelenítették a fizetéseket is.
Másik helyi testvéregyházunk, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat nyilatkozatban ítélte el az USA Szíriát sújtó újabb szankcióit: „Míg a szíriai emberek komoly áldozatot hoztak az elmúlt években, hogy legyőzzék a terrorizmust, az Amerikai Egyesült Államok úgy döntött, hogy megbünteti és további blokáddal sújtja őket, ami súlyosan érinti mindennapi megélhetésüket, egészségüket és gyermekeik jövőjét.”
Egy svájci központú nemzetközi szervezet, a magyar képviselettel is rendelkező Christian Solidarity International (CSI) – Krisztusi Szolidaritás felszólította Joe Biden frissen beiktatott amerikai elnököt, hogy oldja fel azokat a gazdasági szankciókat, amelyek „megölik, elűzik, nyomorba döntik, és más módon sértik” Szíria lakosságát. Január 21-én kelt nyílt levelüket világszerte kilencvenen írták alá, közöttük egyházi vezetők, volt diplomaták és katonák, humanitárius segélymunkások, emberi jogvédők és törvényhozók.
A szöveget az Európai Tanács, valamint Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Svájc vezetőinek is elküldték, mert utóbbiak is csatlakoztak az Egyesült Államok által indított szankciókhoz. Aláírói között van Bogárdi Szabó István ügyvezető püspök is.
Harout Selimian és Bogárdi Szabó István Aleppóban, a magyar református küldöttség 2019-es libanoni és szíriai látogatásakor
A Zsinat lelkészi elnöke Orbán Viktor miniszterelnökhöz is eljuttatta a nyílt levelet, arra kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a különleges megbízottnak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett felhívását, hogy a gazdasági szankciók ne sértsék a szíriai emberek emberi jogait, és ne súlyosbítsák az amúgy is súlyos szíriai humanitárius helyzetet.
„Úgy gondolom, hogy a nemzetközi közösség érdekei érvényesíthetők anélkül, hogy gazdasági szankciókat alkalmaznának a szíriai nép kollektív megbüntetésére” – áll a levélben.