Csökken vagy nő a keresztyének száma? Itt, Európa közepén rendre azzal szembesülünk, hogy egyre kevesebb követője van Jézus Krisztusnak, és az Amerikai Egyesült Államokból is hasonló hírek érkeznek. De mi a helyzet, ha kilépünk szűkebb kulturális környezetünkből?
Az amerikai keresztyének számának várható alakulásáról tett közzé nemrég egy becslést az amerikai Pew Research Center kutatóintézet, amely a magyar sajtóban is megjelent. A dokumentumban azt a nem túl biztató előrejelzést olvashattuk, hogy 2070-re az Egyesült Államokban a lakosság körülbelül fele-harmada mondja majd magát keresztyénnek a mostani 64 százalék helyett. A kutatóintézet munkatársai több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak: marad ugyanilyen a fogyás üteme, felgyorsul vagy lelassul. Mindegyik esetben arra következtettek, hogy ha nem történik valami előre nem látható változás, akkor a keresztyének 2050-ben az amerikaiak 35-54 százalékát adhatják majd.
Mielőtt persze arra gondolnánk, hogy ebben a bevándorlásnak vagy a születések számának lenne a legnagyobb szerepe, le kell szögezni, hogy a keresztyének fogyásának legjelentősebb oka a vallás elhagyása a tinédzser években és fiatal felnőttkorban. Ez főleg 15–29 éves kor között történik, de idősebb korban is előfordul, és nem ellensúlyozza a nem keresztyén családokban felnevelt emberek megtéréseinek száma. A különböző forgatókönyvek között van olyan, amely szerint 2070-re a nem hívők többségbe kerülhetnek az országban. Persze a zsidók, muszlimok, hinduk és egyéb más vallást követők aránya is nőhet az amerikai társadalmon belül, a jelenlegi hat százalékról körülbelül 12-13 százalékra.
Elhagyott templom Nyugat-Angliában, Newingtonban
Amikor hasonló európai statisztikákat és előrejelzéseket olvasunk, ugyanezekkel a trendekkel találkozhatunk, főleg a Nyugat-Európai országok esetében. Európa az egyetlen kontinens, ahol az előrejelzések szerint a lakosság száma is csökkenni fog a következő évtizedekben, és ezzel párosul a keresztyének arányának a visszaesése is, így itt az egyházak drasztikus fogyásra számíthatnak a hívek számában. Szintén a Pew Research készített korábban egy egész világra kiterjedő becslést, amelyben a modelljeik azt vetítették előre, hogy míg nem olyan régen az európai lakosság körülbelül háromnegyede nevezte magát keresztyénnek, 2050-re csak az emberek kétharmada vallja majd magát annak. Az európai kontinensen élők 23 százaléka huszonnyolc év múlva vallástalan lesz, tíz százaléka pedig muszlim.
Szokás erre különböző magyarázatokat felhozni, akár a migrációt, akár a nyugati országokban tapasztalható vallásellenességet egyes politikai csoportok, pártok részéről, a valós okok ennél azonban sokkal mélyrehatóbbak és összetettebbek. Az olyan demográfiai tényezők mellett, mint a születések számának csökkenése és a hívek közösségének elöregedése, szerepet játszik az is, hogy egyre többen vallják magukat nem hívőnek vagy épp a maguk módján vallásosnak, bár utóbbiakat általában a keresztyénekhez számítják attól függetlenül, hogy nem tagjai egyik felekezetnek sem. Mindenesetre az előrejelzések Európa és Észak-Amerika esetében a keresztyének számának folyamatos csökkenését mutatják. Jelenti-e ez a keresztyénség hanyatlását? Nos, azért talán még nem kell a végtől rettegni.
Bármilyen hihetetlenül hangzik, ha az egész világot nézzük, a keresztyének száma és aránya a Föld teljes lakosságához viszonyítva folyamatosan nő. Igaz, nem akkora mértékben, mint mondjuk a muszlimoké, de továbbra is egyre több keresztyén él a világon. Nő még a hinduk, a zsidók és szinte az összes vallás követőinek száma is, bár kisebb mértékben. 2050-ig viszont előreláthatóan csökken majd az ateisták száma, ahogy csökkent egyébként az elmúlt évtizedekben is. Hihetetlen? 1970-ben a világon körülbelül 165 millió ateista élt, ma pedig nagyjából 138 millió. Az agnosztikusok száma a Lifeway Research szerint csekély növekedést mutat napjainkban, de 2050-re az ő számuk is visszaeshet. Akkor valószínűleg nagyjából 700 millióan lehetnek majd.
Malajziai keresztények
2050-ben a világon várhatóan körülbelül ugyanannyi muszlim és keresztyén él majd: nagyjából 2,9 milliárd lesz mindkét vallás követőinek a száma. Ha Afrika népességének hihetetlen növekedési üteme változatlan marad, akkor ez a két vallás fogja adni a világ lakosságának mintegy hetven százalékát. Tízből négy keresztyén pedig a szubszaharai övezetben él majd.
1900-ban kétszer annyi keresztyén élt Európában, mint a világ összes többi részén együttvéve. Ma Latin-Amerikában és Afrikában is többet találunk, mint az öreg kontinensen, 2050-re pedig Ázsia is megelőzi majd Európát a keresztyének számát tekintve.
Az áttérések és a vallás elhagyása jól láthatóan az európai és észak-amerikai keresztyéneket sújtja a leginkább – ezzel szemben a hitehagyás sok muszlim országban nem is lehetséges. Ezzel párhuzamosan a keresztyének számában Óceániában és Latin-Amerikában mérsékelt, Ázsiában és Afrikában pedig kirobbanó mértékű növekedés tapasztalható, ez pedig bőven ellensúlyozza az itteni szomorú folyamatot.
Baba Yetu - Mi atyánk
A Baba Yetu Grammy-díjas dal, amelyet egy ázsiai származású amerikai zeneszerző, Christopher Tin komponált – eredetileg a Civilization IV című videojátékhoz – a Mi atyánk imádság szuahéli nyelvű verziójára. A dal talán jó példa arra, mennyire sokszínű a keresztyénség, és hogy messze áll attól, hogy eltűnjön.