„Az egyház a világért van” – emlékeztetett az Egyházak Világtanácsának adott interjújában Dr. Hong-Jung Lee református lelkész. A Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsának főtitkára az imádkozásról és istentiszteletekről beszélt a koronavírus árnyékában.
Az interjú egy sorozat része, amelyet az Egyházak Világtanácsa (EVT) indított útjára a koronavírus kapcsán létrehozott honlapján. Az itt közölt elbeszéléseknek, történeteknek, interjúknak, teológiai reflexióknak és szakmai anyagoknak az a célja, hogy a tagegyházak megoszthassák egymással reménységüket, mindennapi aggodalmaikat és az egyházi élet jó gyakorlatait.
Milyen módon alkalmazkodnak az egyházak a koronavírus-járvány kirobbanása óta a mindennapi élethez?
A COVID-19 miatti válsághelyzettel szembesülve a koreai egyház három kiemelt formában igyekszik alkalmazkodni, különös tekintettel az istentiszteletekre, mivel a vírus fertőzési aránya magasabb zárt terekben. Elsőként számos egyház önkéntesen csatlakozott a nemzeti kezdeményezéshez, a társadalmi távolságtartáshoz, és úgy döntött, hogy nem tart istentiszteletet az elkövetkező két vagy három hétben, hogy csökkentse a tömeges megbetegedések kockázatát. Néhány egyház istentiszteletről készült videókat oszt meg élőben az interneten (a YouTube, video chat és hasonló alkalmazások segítségével) a gyülekezeti tagoknak, hogy otthon is csatlakozni tudjanak a vasárnapi istentisztelethez a szokott időben. Mások istentiszteleti útmutatást és liturgiát küldenek a tagoknak, hogy segítsék őket saját csendességükben vagy családi istentiszteletükben.
Másodszor vannak olyan helyi közösségek, ahol az istentiszteletre ugyan sor kerül a templomban, de minden gyülekezeti tag eldöntheti, hogy az egészségügyi állapotától függően el kíván-e menni a helyszínre, vagy otthonról online vesz részt az alkalmon. Harmadsorban pedig vannak olyan közösségek is, amelyek továbbra is azt tanácsolják a tagoknak, hogy legyenek személyesen jelen a vasárnap reggeli istentiszteleteken, még ha a többi hétközi alkalmat fel is függesztették. Meggyőződésük ugyanis, hogy az istentisztelet a központi lényege az egyház létének. Azonban, sajnos ismét felütötte a fejét a tömeges fertőzés egy templomban, ami elkerülhetetlenné tette a társadalom bírálatát.
Megosztana velünk néhány kézzelfogható példát és jó gyakorlatot Koreából?
Hálás vagyok azért, hogy már több koreai egyház kész újraértelmezni az istentisztelet és az egyházi jelenlét lényegét, szerepét, és önként gyakorolja a társadalmi távolságtartást. Az egyház a világért élők közössége, ekként pedig mind az egybesereglő gyülekezet istentisztelete, mind pedig az evangélium más módon való megosztása, így az interneten közvetített istentisztelet is fontos az életünkben. Vannak példaértékű gyülekezetek, amelyek átmenetileg felfüggesztették a közösségi alkalmaikat, hogy ezzel töltsék be az egyház közösségi szerepét, hiszen a mostani rendkívüli helyzetben a gyülekezés önmagában is növeli a megfertőződés kockázatát a társadalomban.
Ezek a példamutató közösségek azon fáradoznak, hogy elsődlegesen az otthoni istentiszteletek előkészítésében és személyes imádságukban segítsék tagjaikat. Vannak például lelkészek, akik a hét folyamán felveszik az igehirdetésüket és egy online videós platformokra töltik fel vasárnaponként, hogy a gyülekezet tagjaik otthonról tudjanak bekapcsolódni és közösen részt venni az istentiszteleten. Spontán adománygyűjtési kampány is indult, amivel a szükséges technikai feltételekkel nem bíró kisebb gyülekezeteket kívánják támogatni az adakozók, hogy ők is beszerezhessék a közvetítéshez szükséges alapvető eszközöket. Sok lelkész osztja meg saját tapasztalatát és ismereteit a közösségi médiumokon közvetített istentiszteletek előkészítése kapcsán. Más gyülekezetek heti rendszerességgel jelentetnek meg vezérfonalat és istentiszteleti rendet az otthoni, családi istentiszteletekhez.
Nekem úgy tűnik, hogy ezek a változások esélyt jelentenek a koreai egyházak számára, hogy meghaladják a hagyományos lelkész-központúságot gyülekezeteikben és az igehirdetés már-már kizárólagos szerepét istentiszteleteiken, lehetőséget és mintegy felhatalmazást adva minden egyes keresztény hívőnek, hogy saját szavaikkal olvassák és értelmezzék az evangéliumot.
Vannak helyi egyházak, amelyek, a tagok kérésére, továbbra is megtartják a közösségi istentiszteletüket. Ebben az esetben kiemelt figyelmet fordítanak a szigorú járványügyi előírások betartására. Ezek a közösségek sem szolgáltatják ki az úrvacsorát és az istentiszteletet kórus nélkül tartják. Amennyire csak lehetséges, igyekeznek elkerülni a fertőzésveszélyt; a templom bejáratánál kézfertőtlenítőt helyeznek el és mérik a gyülekezeti tagok testhőmérsékletét. Igyekeznek kiszűrni az idegenek részvételét, mint például a Shincheonji szekta tagjait, amely arról vált hírhedtté, hogy tömeges fertőzést okozott. Egyes közösségek meghívókat küldenek ki a tagoknak, amelyben útmutatást adnak, hogy melyik vasárnap kit vehet részt az istentiszteleten.
Mit tanácsol a lelkipásztoroknak, szerte a világban, milyen lépéseket tegyenek meg elsőként azok, akik talán még nem tettek szert annyi tapasztalatra, mint Ön?
A tisztes és jó döntés az volna a lelkészek részéről, ha átmenetileg felfüggesztenék a gyülekezeti alkalmakat, és arra buzdítanák a gyülekezeti tagokat, hogy a közérdekre tekintettel tartsák be a társadalmi távolságtartás szabályait, valamint hogy szakítsanak időt a teológiai elmélkedésre és a személyes csendességre.
Miben szolgálhatnak példaként a koreai egyházak másoknak?
A koreai egyházak túlnyomó többsége idejekorán, már februárban sikeresen kezdeményezte az átállást a hagyományos istentiszteletekről annak internetes formáira, és saját elhatározásukból tartózkodnak a fizikai találkozástól. Vannak továbbá olyan közösségek is, amelyek igyekeznek az anyagi támogatásban részesíteni a karanténrendszer vakfoltjaiban élő rászorulókat, és sikerült megtalálni annak a módját is, hogy maszkokat készítsenek és azzal lássák el közösségeiket. Ezzel párhuzamosan a keresztények azért kampányolnak, hogy az emberek mondjanak le a közellátásban, nyilvánosan elérhető maszkok vásárlásáról, azaz ne mások elől vegyék el a védekezésre szánt eszközöket. Az Üdvhadsereg is maszkok adományozásával kampányol.
Korábban nem látott, példanélküli kihívásokkal néznek szembe a koreai egyházak is. Mit szeretne, miért imádkozzon a keresztyének világközössége?
Remélem, hogy a világ keresztyénsége közösen imádkozik ezekben a napokban is azért, hogy a fertőző betegségektől és járványtól való félelem ne nyilvánuljon meg gyűlölet, kirekesztés és diszkrimináció képében másokkal szemben. Én azért imádkozom, hogy Krisztus népét ne fertőzze meg a gyűlölet, kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés vírusa, hiszen az lényegesen gonoszabb és ádázabb, mint az új koronavírus.
Fordította: Farkas Bálint
Az interjút az EVT kommunikációért felelős igazgatója, Marianne Ejdersten készítette és eredetileg március 20-án jelent meg. Az EVT új koronavírus (COVID-19) kapcsán elindított tájékoztatási és kapcsolattartási oldala itt érhető el.