Afrika második legnépesebb, keresztyén többségű, az elmúlt hetekben polgárháborúba sodródó országban a vallási vezetők is tárgyalást és békés megoldást sürgetnek. Az etnikai feszültségektől sem mentes politikai szembenállásban az ortodox, katolikus és protestáns egyházvezetők és muszlim elöljárók is felajánlották közvetítésüket, nem sok sikerrel.
Kereszt az egyik Addisz-Abebai ortodox templom tornyán
A konfliktus november 4-én robbant ki, miután az etióp miniszterelnök, Abiy Ahmed katonai offenzívát indított a félautonóm tartomány, Tigráj ellen azzal az indokkal, hogy a Tigráji Népi Felszabadítási Front (TPLF) állítólag a tartomány fővárosa, Mekelle nemzeti katonai bázisának elfoglalására készült.
A katonai akció nyomán heves harcok robbantak ki a szövetségi hadsereg és a Felszabadítási Front egységei között, amelynek elnöke, Debretsion Gebremichael felesküdött a tartomány védelmére.
Alig két héttel a konfliktus kezdete után menekültek tízezrei özönlöttek a szomszédos Szudánba, akik közül sajtóértesülések szerint többszázan vesztették életüket fegyveres támadások és légicsapások következtében, Tigráj dél-nyugati részében található Mai-Kadra városában pedig, szemtanúk beszámolói szerint, tömegmészárlás követelte többszáz civil életét.
„Rendkívül elkeserítő, hogy a vezetők lényegében ellehetetlenítették a béketárgyalásokat, és nem hiszem, hogy katonai eszközökkel rendezni lehet a konfliktust” – értékelte a helyzetet Dr. Fidon Mwombeki tanzániai evangélikus lelkész, az Egyházak Össz-afrikai Konferenciájának főtitkára.
Az etióp szövetségi rendszer megengedi, hogy az adott térség etnikai összetételét tükröző tartományok megszervezzék saját védelmi erejüket, parlamentjüket és joguk van népszavazást tartani az önrendelkezésükről és önkormányzatukról.
Mwombeki csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Etiópia, amire Afrikában a reménysugárként, a béke és újjászületés letéteményeseként tekintettek, most súlyos krízisbe sodródik.
November 16-án az Egyházak Össz-afrikai Konferenciája imádságra hívta a híveket azért, hogy a béke mihamarabb visszatérhessen az Afrika szarvaként emlegetett észak-keleti térség országába, egyben szolidaritását is kifejezte a konfliktust elszenvedő többmilliónyi etióp emberrel.
„A szembenállás békés rendezése nélkül nincs esély arra, hogy a háború bármilyen megoldást eredményezzen. Az erőszak csak újabb erőszakot szül” – figyelmeztetett a főtitkár.
Az Össz-afrikai Egyházak Tanácsa (AACC) a kontinens legnagyobb protestáns, anglikán, ortodox és független („bennszülött”) egyházakat tömörítő ökumenikus szervezete. Az AACC az egész világra kiterjedő ökumenikus hálózat tagja, az Egyházak Világtanácsa stratégiai partnere. A közösségnek 42 országból összesen 193 tagja van, egyházak és nemzeti ökumenikus tanácsok mellett teológiai és laikus képzési intézmények és keresztyén szervezetek.
Az Etiópiai Vallásközi Tanács, egy keresztyén-muszlim csoportosulás, amelynek többek között az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház, és a helyi katolikus és evangélikus egyházak is tagjai, ugyancsak szomorúságának adott hangot a konfliktus miatt, és elítélte az ártatlan emberek életének kioltását.
„Emlékeztetni szeretnénk mindenkit a háború pusztító hatására. A háború a legrosszabb alternatíva, a végső eszköz, amihez folyamodhatunk, tekintettel arra, hogy mekkora emberi és gazdasági árat kell fizetnünk érte” – fogalmazott a Vallásközi Tanács november 5-i nyilatkozata.
A vallási vezetők felszólították a szövetségi kormányt és Tigráj tartományi kormányzatát, hogy az állampolgárok biztonságát és a nemzet stabilitását tartsák elsőrendű szempontnak.
Menekülttábor Hamdayet közelében
Miközben a Vallásközi Tanács az Ahmed által a korábbi kormányzópárt, az Etióp Népi Forradalmi Demokratikus Front feloszlatása után alapított Jólét Pártot (Prosperity Party) és a Tigráji Népi Felszabadítási Frontot párbeszédre szólította fel, a vallási vezetők egyben a közvetítő szerepüket is felajánlották. A nyilatkozatban megfogalmazott javaslatok között szerepelt a felhívás, amely az idősek, anyák és befolyásos emberek megbékélésben való részvételét sürgeti.
Berhaneyesus Souraphiel kardinális, Addisz-Abeba érseke november 7-én nyilvánosan is sajnálatának adott hangot a vallási vezetők, presbiterek, és más köztiszteletnek örvendő személyek kezdeményezésének kudarca miatt, hogy a két felet tárgyaló asztalhoz ültessék.
„Aggodalommal tölt el minket, hogy az ellentét immár fegyveres összecsapássá fajult. Minden érintett felett sürgetünk, hogy azonnali hatállyal vessenek véget a fegyveres konfliktusnak és kezdjenek tárgyalásokat a békés párbeszéd jegyében” – fogalmazott a katolikus egyházvezető is.
Az Egyházak Világtanácsának (EVT) végrehajtóbizottsága is imádságra szólította fel a keresztyéneket az etióp népért és egyházakért. „Az EVT elítéli az egyházak és közösségek ellen fegyveres csoportok által elkövetett brutális és erőszakos támadásokat, ami elsősorban az Etióp Ortodox Tewahedo Egyházat sújtja, de nem kíméli más vallási és etnikai közösség tagjait, a templomokat és szenthelyeket és a civil lakosságot sem. Gyászoljuk a legutóbbi támadások megannyi halálos áldozatát. Aggodalmunkat fejezzük ki az erőszak miatt otthonaik elhagyására kényszerülő emberek és közösségek miatt” – áll az ökumenikus szervezet korábbi nyilatkozatában.
A nemzetközi szervezetek attól tartanak, hogy humanitárius vészhelyzet alakul ki Tigrájban, ahonnan menekültek ezrei kelnek útra Kelet-Szudánba a biztonság reményében. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának tájékoztatása szerint nők, gyermekek és férfiak egyaránt nagy számban, naponta mintegy négyezren lépik át a határt.
Eddig becslések szerint 27 000 menekült érkezett Szudánba, legtöbben a Kasszala tartomány Hamdayet nevű kisvárosánál lépik át a határt, mások Gedaref tartományból (Ludgi), újabban pedig a déi határon Aderafinál jutnak Szudánba.
Mindeközben egyre nő az országon belül is a menekülők száma Tigrájban, akiknek az áram- és üzemanyagellátás, a telekommunikáció és a készpénz hiányában a humanitárius szervezetek sem tudnak megfelelő segítséget nyújtani.
A menedékkeresők növekvő tömege ráadásul annak a 100.000 eritreai menekültnek a számát növeli, akik az 1998 és 2000 között zajló etióp-eritreai határkonfliktus következtében már eddig is négy tigráci menekülttáborban éltek.
Az EVT honlapján közzétett cikk szerzője Fredrick Nzwili Nairobiban élő kenyai újságíró
Mi is zajlik Etiópiában?
Marsai Viktor egyetemi adjunktus, a Migráció Kutatóintézet kutatási igazgatójának írása a jelenlegi konfliktus előzményeiről és etnikai, gazdasági és politikai hátteréről az Afrika blogon.