Így készülnek a hitükért üldözött keresztyének a karácsonyra

A hatéves Elizabeth Kolumbiában él, szülei az Open Doors helyi partnerszervezetének gyermekközpontjában dolgoznak. „Ha sötét van, Jézus gondoskodik arról, hogy ne essek el” – vallja Elizabeth.

A tizenegyedik életévében járó nepáli kislány, Chantin már alig várja, hogy táncolhasson és énekelhessen a karácsonyi kórussal, amelynek tagja. „Jézus egy csodálatos és békés családot adott nekem” – mondja. Nepálban a keresztyének a hindu szélsőségesek miatt vannak veszélynek kitéve.

Annak ellenére, hogy háború és üldöztetés közepette nőtt fel, a tizenegyéves szíriai Sham minden évben nagyon várja a karácsonyt. Ha levelet küldhetne azoknak, akik üldözik a keresztyéneket, azt írná: „Isten szeret bennünket és nekünk akarja adni a fényét, de ti el akarjátok pusztítani ezt, miért? Isten felragyoghat a ti életetekben is, ha hagyjátok neki.”

A tizenegy éves Irene Egyiptomban él, ahol jellemzően másodrendű állampolgárként kezelik a keresztyéneket. „Jézus a szeretet, és a hazámnak szeretetre van szüksége” – mondja. „Minden problémánk a szeretet hiányából fakad. Imádkozom, hogy Isten érintse meg minden ember szívét, hogy béke és szeretet legyen Egyiptomban.”

A tizenhárom éves Kaaren Iránban született, de ötéves korában Törökországba kellett menekülnie. „A nehéz pillanatokban egyedül Jézus segített nekünk, aki megerősített bennünket, hogy képesek legyünk kitartani” – mondja. „Bevilágította azt a sötét utat, amelyen jártunk.”

Ez említett gyermekek példája csupán csepp a tengerben, több olyan országról is tudunk, ahol hivatalosan is büntethető a karácsony megünneplése. Többek között ilyen hely Észak-Korea is, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrája. Az állam területén illegális a keresztyénség gyakorlása, így a hívők titokban ünneplik meg a karácsonyt. Előfordul, hogy a vadonban gyűlnek össze néhányan, egyesek otthonaikban, zárt ablakok mögött, gyertyafénynél, suttogva emlékeznek a Megváltó születésére, de megesik, hogy a börtönök és munkatáborok melléképületei is az istentisztelet helyévé nemesülnek az üldöztetés idején.

„Hihetetlen, de az észak-koreai keresztyének közül sokan mindent kockára tesznek azért, hogy karácsony napján összegyűljenek, és arra a reménységre emlékezzenek, amelyet az első karácsony hozott a világba” – nyilatkozta még 2018-ban az Open Doors szóvivője. Hangsúlyozta: „Egy ilyen találkozó alkalmával gyakran csak annyi történik, hogy két ember leül egy padra a parkban, és csendesen elmormol egy imát és egy dicsőítést. Egyesek számára nyilvános helyen erről beszélni veszélyes, ezért egyszerűen összegyűlnek néhány percnyi biztatás erejéig. Ha egy egész család hitre jut, megszervezhet egy saját karácsonyi ünnepséget, de szomszédaik előtt akkor is titkolózniuk kell.”

2017-ben Kim Dzsongun észak-koreai diktátor betiltotta a karácsonyt, és helyette nagyanyjának, az 1919 karácsony estéjén született Kim Dzsongszuknak a születésnapját ünnepelteti. A kommunista Észak-Koreát megalapító Kim Ir Szen feleségét úgy ismerik az észak-koreaiak mint „a forradalom szent anyja”.

John Choi észak-koreai menekült elmondásai alapján kaphatunk némi betekintést abba, hogyan néz ki Észak-Korea decemberben: „»Karácsony? Az mi?« Ezt mondaná egy átlagos észak-koreai, ha megkérdezhetnénk, mit gondol a karácsonyról. Észak-Koreában mindenki ismeri a három Kim születésnapját (Észak-Korea vezetői az államalapítástól kezdve), de nem tudják, kicsoda Jézus Krisztus, és nem tudják, hogy karácsony az ő születésének a napja.”

„A karácsony régóta nem esemény az észak-koreai emberek számára, kivéve persze a földalatti keresztyéneket. A rezsim keményen dolgozik azért, hogy a vallási ünnepekkel kapcsolatos információk ne jussanak be az országba, és a lakosok ne tudják meg, miként ünnepelnek és énekelnek a keresztyének szerte a világon” – magyarázza John Choi.

Szaúd-Arábiában nincsenek keresztyén templomok és jelképek, mindennemű keresztyén összejövetel illegális az országban. A karácsonyfa vagy a karácsonyi dekoráció szóba sem jöhetnek, a keresztyén háztartások titokban ünneplik a karácsonyt.

A muszlim családok keresztyén hitre tért tagjai (az áttérés illegális, és halállal, börtönnel vagy korbácsütéssel büntethető) gyakran kénytelenek eltitkolni a hitüket, muszlimként kell viselkedniük, Krisztust csak csendben, a szívükben ünnepelhetik.

Az ország törvényei hivatalosan „megengedik” a keresztyéneknek, hogy a magánéletükben ünnepeljenek, az összejöveteleik továbbra is a hatóságok kiemelt célpontjai. 2012 decemberében az állami média arról számolt be az országban, hogy a vallási rendőrség – a Mutaween – razziát tartott egy lakóházban, és több mint 40 embert letartóztatott, mert a karácsonyra készültek. Az eset után három évvel a titkos karácsonyi ünnepségek terjedéséről szóló pletykák arra késztették a szaúdi állami médiát, hogy megerősítsék a karácsony megünneplésének tilalmát. Azt az üzenetet kezdték el közvetíteni, hogy ha egy muszlim karácsonyi üdvözletet küld egy nem muszlimnak, azzal már a „hitét támogatja”.

Szakértők ennek ellenére azt állítják, hogy Szaúd-Arábiában titokban egyre jobban terjed a keresztyénség, így egyre több szaúdi ünnepli a karácsonyt.

David Curry, az Open Doors vezérigazgatója állítja, „növekszik a muzulmán hitből és a más vallásokból megtért keresztyének száma, akik egyre bátrabban megosztják hitüket másokkal”. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy „óvatosnak kell lenniük, mert nem csak az állam hurcolhatja meg őket a hitükért, hanem a saját családjuk vagy a helyi társadalom is.”

Szomáliában hat évvel a saría bevezetése után 2015-ben betiltották a karácsonyt. Az országban minden évben megjelenik egy közlemény, amely emlékezteti a polgárokat arra, hogy a karácsony ünneplése a törvénybe ütközik.

„Ez egy hitkérdés. A karácsony ünneplésének és az azt övező felhajtásnak semmi köze az iszlámhoz” – fejtette ki az állam vallásügyi minisztere az állami rádióban. Elmondta azt is, hogy a minisztérium levélben szólította föl a fővárosi rendőrségnet, tisztviselőket, valamint a hírszerzést, hogy „akadályozzák meg a karácsonyi ünnepségeket”. Ugyanebben az évben Mogadishu polgármestere a Reutersnek elmondta, hogy „a karácsonyt két okból nem ünneplik Szomáliában. Egyrészt minden szomáliai muszlim, itt nincsenek keresztyén közösségek, másrészt biztonsági okokból, hiszen a karácsony a keresztyének ünnepe, nem a muszlimoké.”

A karácsony 2015-ös betiltásáról eszébe juthat a helyieknek az az időszak, amikor 2011-ben az al-Shabaab iszlamista milícia vette át a hatalmat az országban, és egyik intézkedésükkel már ellehetetlenítették a karácsony ünneplését.

A muszlim többségű Tádzsikisztánban senki sem ünnepli nyilvánosan a karácsonyt, mert azt betiltották: volt szovjet tagköztársaság oktatási minisztériuma egy 2015-ben kiadott rendeletben tiltotta meg a karácsony nyilvános ünneplését, főként az iskolákban és az egyetemeken. Ebbe beletartozik a tűzijáték, az ünnepi étkezések, az ajándékozás, valamint az „élő vagy mesterséges karácsonyfa felállítása”. A törvény megszületése nem érte váratlanul az embereket, hiszen 2013 óta a kormányzat folyamatosan szigorította a karácsonyra vonatkozó szabályozásokat, 2014-ben például az orosz Télapóhoz kapcsolódó hagyományokat is tiltólistára tették. Ezek a törvények sokkal inkább a politikai vezetés folyamatosan korlátozó mivoltából fakadnak, mintsem a helyi, muszlim többségű társadalom elvárásaiból, hiszen az iszlám gyakorlását is próbálják folyamatosan kontrollálni.

A délkelet-ázsiai Borneo szigetén található Bruneiben akár öt év börtönbüntetést és 20 ezer dolláros pénzbírságot is kaphat az, aki nyíltan ünnepli a karácsonyt. Egy Biblia birtoklásáért adott esetben kilenc év börtönt is kaphat valaki a muszlim többségű országban. Tádzsikisztántól eltérően a keresztyén ünnep tiltása a kormányzat iszlamista jellegéből fakad.

2015-ben Brunei Vallásügyi Minisztériuma közleményt adott ki, amelyben többek között ez áll: „A büntető intézkedések célja, hogy kontroll alatt tartsák a karácsony túlzott és nyílt ünneplését, ami káros hatással lehet a muszlim közösségek hitére.”

Az ország jelenleg nagyjából 460 ezres lakosság 81 százaléka muszlim, 7 százaléka buddhista és 7 százaléka keresztény. A nem muszlimok kijelölt helyeken, illetve otthonaikban megünnepelhetik a karácsonyt, de értesíteniük kell a hatóságokat. A bejelentési kötelezettség jelzi a keresztyének számára, hogy a kormányzat figyeli őket. „Nemrég leszedtem az összes keresztyén dekorációt az irodám faláról, hogy elkerüljem a hatóságok figyelmét” – mondta James, egy helyi keresztyén egyház vezetője a rendelet kiadása után. Hozzátette, „nem félek, inkább óvatos vagyok”. A helyi keresztyén közösséget nem sokkolta a rendelet, hiszen már hozzászoktak ahhoz, hogy csendben vagy titokban ünnepelnek. Egyedül talán az változott, hogy az üzletekben már sehol sem lehet látni karácsonyi díszeket és dekorációt. „Ez némileg elvesz a hangulatból, de mi, keresztyének továbbra is az Istentől kapott örömre koncentrálunk, nem pedig a külsőségekre” – nyilatkozta egy brunei keresztyén a The Straits Times nevű lapnak még 2015-ben.