Az egyre erősödő vallási-etnikai nacionalizmus következtében tovább nőtt a keresztyénüldözés mértéke 2016-ban – derül ki az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezet év elején közzétett jelentéséből. Az Open Doors arra figyelmeztet: a vallási üldöztetés egyik jelentős mozgatórugója napjaink migrációs hullámának.
Az Open Doors nevű szervezet huszonöt esztendeje minden év elején közzéteszi jelentését a világban tapasztalható keresztyénüldözésről. A lista egyrészt azt mutatja, melyik országban mennyire élheti meg szabadon hitét egy keresztyén – egyénileg, a családjában, a közösségben, egyházi és társadalmi szinten. Másrészt az Open Doors munkatársai és független szakértők értékelik azt is, milyen mértékű erőszakkal kell szembenézniük a hitüket megvalló keresztyéneknek hazájukban. E hat szempont összeredményéből áll össze annak az ötven országnak a listája, ahol Krisztus követői a leginkább szenvednek hitükért.
Húsz ország, melyekben nagyon magas mértékű a keresztyének üldözése:
1. Észak-Korea 11. Líbia
2. Szomália 12. Nigéria
3. Afganisztán 13. Maldív-szigetek
4. Pakisztán 14. Szaud-Arábia
5. Szudán 15. India
6. Szíria 16. Üzbegisztán
7. Irak 17. Vietnám
8. Irán 18. Kenya
9. Jemen 19. Türkmenisztán
10. Eritrea 20. Katar
Tizenhat éve listavezető Észak-Korea: a huszonötmilliós országban mintegy háromszázezren lehetnek keresztyének, de a kommunista diktatúra a mai napig kémeknek és a nemzet árulóinak tartja Krisztus követőit, becslések szerint hetvenezer keresztyént zártak munkatáborba, másokat elszigetelt falvakba száműztek. A világtól elzárt észak-koreai társadalomban nincs helye a vallásnak (hisz az az uralkodó ideológia szerint az a nép ópiuma), a Bibliát is csak úgy tudják olvasni a hívők, ha meggyőződnek róla, senki sem figyeli őket. Gyerekeiknek is veszélyes bevallaniuk hitüket, mert a fiatalokba az állam nagyon erősen beleneveli a politikai vezetés iránti engedelmességet. A hátrányos megkülönböztetés, az üldözés, bebörtönzés és kínvallatás mellett előfordulnak nyilvános kivégzések is. Emiatt sokan Dél-Koreába szöknek Kínán keresztül.
A hitükért üldözött keresztyének, akik kénytelenek elhagyni otthonaikat, jelentős részét alkotják a világ menekültjeinek. Minden második Szomáliából, Afganisztánból és Szíriából, a lista második, harmadik és hatodik országából érkezik, a radikális dzsihadista csoportok által ellenőrzött területekről.
Afrikai iszlám fegyveres csoportok nyugtalanságot keltenek Szomáliában, Kenyában, Nigerben és Burkina Fasoban is, akciókkal százezreket félemlítenek meg. Nézeteiket terjesztő iskoláikat a jelentés szerint gyakran Szaud-Arábiából pénzelik. Nairobiban óvatosságból fémdetektorokat alkalmaznak a templomok ajtajában, Nigériában ezrek kényszerültek elhagyni a szülőföldjüket, Szomáliában legalább egy tucat keresztyént öltek meg. Emellett az is gondot okoz, hogy a kelet-afrikai muzulmán országban csak áttérőkből lesznek keresztyének, ám a helyi mohamedán vallású törzsek és nemzetségek vezetői ezt rossz néven veszik, hitük elhagyásáért ki is végzik őket. A szomáliai keresztyéneknek el kell rejteniük hitüket, nem lehet felismerhető templomuk.
Az ötvenes listán tizenhét közel-keleti ország szerepel. Az Open Doors szerint ami az elmúlt években Szíriában és Irakban történt a keresztyénekkel, az felér egy-egy népirtással. Más vallásúakat is üldöznek ebben a térségben, de a Szíriában keresztyének különösen is támadott népcsoport. A két ország csak azért csúszott lejjebb a listán, mert nagyon sok keresztyén már korábban elmenekült a térségből. Az iraki » és a szíriai » helyzetről korábban mi is többször beszámoltunk. Míg Szaud-Arábiában, Jemenben és Iránban a radikális iszlám miatt szenvednek hittestvéreink, addig Egyiptomban és Jordániában a vallási szélsőségek elleni küzdelem a keresztyéneket is negatívan érinti.
Kattintson a nagyobb felbontásért és a teljes listáért
2016-ban világszerte felerősödött az etnikai-vallási alapú nacionalizmus, különösen ázsiai országokban: Indiában, Pakisztánban, Laoszban, Bangladesben, Vietnámban, Bhutánban, Sri Lanka, Nepál. Az iszlám Afganisztánban is meghatározó társadalmi erő, a kormány pedig túl gyenge ahhoz, hogy hatékonyan kiálljon a vallási kisebbségek mellett. A keresztyénné lett afgánoknak saját rokonságuktól kell tartaniuk: ha nem is végzik ki őket, a fejükre olvassák, hogy elveszítették a józan eszüket és bezárják őket. A családtagok nagyon keményen fellépnek a keresztyénség iránti legkisebb érdeklődés jelére is. Más országokban a buddhista vagy a hindu kultúra agressziójától szenvednek a vallási kisebbségek.
A jelentés szerint 2016-ban 1207 keresztyént öltek meg hitéért, közülük 695 embert Nigériában. Bár a mártírhalált szenvedett keresztyének száma az elmúlt évhez képest csökkent, a keresztyénüldözés világszerte nem növekedett. A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyasmi üldözésnek számít, ami miatt az emberek félnek láthatóan megélni hitüket. Több mint kétszázmillióan szenvednek hitükért.
„Nem csak a keresztyének szenvednek világszerte. Muszlimok, buddhisták, ateisták és sokan mások is"– teszi egyértelművé Lisa Pearce. Az Open Doors írországi és egyesült királyságbeli szervezetének vezetője ezért fontosnak tartja, hogy amikor felemeljük a hangunkat a keresztyének jogaiért, álljunk ki minden ember szabad vallásgyakorláshoz való jogáért.
Az Open Doors hatvan éve foglalkozik a világszerte hitük miatt üldözött keresztyének segítésével. A szervezetet egy holland misszionárius alapította, aki kezdetben bibliákat csempészett a vasfüggönyön túlraa hidegháború alatt. Ma az Open Doors több mint hatvan országban van jelen: bibliákat és keresztyén irodalmat terjesztenek, misszionáriusokat képeznek, az erőszak elől menekülő nőknek és gyermekeknek segítenek életük újrakezdésében, minket pedig arra hívnak, hogy imádkozzunk értük és az őket sanyargatókért egyaránt.
reformatus.hu
Forrás: opendoors.org