A szovjet időkben államosított Pecserszka Lavra épületét az orosz–ukrán háború kitörése után a Moszkvával szakító Ukrán Ortodox Egyházhoz tartozó szerzetesek lakják, akik az ukrán hatóságok felszólításai ellenére sem távoznak. Az ország politikai vezetése azonban mindent elkövet, hogy a tulajdonában lévő létesítményekből eltávolítsa az általa oroszbarátnak tartott egyház embereit.
Az Ukrajnában dúló háború felszínre hozta a századok óta lappangó vallási konfliktusokat is. Ezek megértéséhez fontos átlátni az ukrán ortodox egyházak múltját, illetve egymáshoz való viszonyát.
Az orosz és az ukrán ortodoxok egyaránt a kijevi nagyfejedelem XX. század végi megkeresztelkedésétől számítják egyházuk születését. Az uralkodót – oroszul Vlagyimir, ukránul Volodimir – és harcosait, illetve azok családját Konstantinápolyból érkező hittérítők keresztelték meg 988-ban. Az így létrejövő egyház a bizánci patriarchátus alá tartozott, élén pedig a kijevi metropolita állt. A helyzet 1448-ban változott meg, amikor megkapták az autokefál, tehát a független státuszt, majd az egyház irányítása 1589-ben átkerült a moszkvai pátriárka kezébe. A XVII. századtól fogva az orosz ortodox egyház egyre inkább az állam befolyása alá került, majd a Szovjetunió létrejöttét követően ez az összefonódás megszűnt, sőt elkezdődött az egyház szisztematikus üldözése. Az orosz ortodox közösség végül 1988-ban nyerte vissza teljes autonómiáját. Ukrajna születése kapcsán felmerült az önálló ukrán pravoszláv egyház megalapítása is, ám erről Oroszországban hallani sem akartak, így még 1990-ben létrehozták a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyházat. Emellett 1992-ben létrejött egy független ortodox egyház is, az Ukrajna Ortodox Egyháza kijevi patriarchátussal, amelyet a többi ortodox egyház nem ismert el. Az Ukrán Ortodox Egyház több alkalommal is szeretett volna függetlenedni Moszkvától, de ezt nem engedték. Végül az ukrán egyházi elöljárók egy része, illetve a politikai vezetés a konstantinápolyi pátriárkához fordult az autokefál státuszért. Ezt 2018-ban meg is kapta az Ukrajna Ortodox Egyháza, amelybe beolvadt a bolsevik forradalom idején illegalitásban működő, majd a rendszerváltozás után újraalakuló Ukrajnai Autokefál Ortodox Egyház, illetve többen is csatlakoztak hozzá a Moszkvának alárendelt Ukrán Ortodox Egyházból.
Ez az egyébként sem nyugodt helyzet változott meg radikálisan, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022. február 24-én. A moszkvai patriarchátus népszerűsége folyamatosan esett, a liturgiából elkezdték kihagyni Kirill pátriárka nevét, illetve egyre több pap fordult szembe az oroszokkal, tűzött ki ukrán zászlókat és hirdette a honvédelem fontosságát. A helyzetre reagálva 2022 májusában az Ukrán Ortodox Egyház zsinata kimondta a Moszkvától való függetlenedést, ezt azonban az ukrán politika nem feltétlenül tartja hitelesnek, továbbra is gyanúval tekint az orosz kötődésű közösségekre és egyházi személyekre – olvasható a Mandiner cikkében.
A feszültségek az utóbbi hónapokban a kijevi Pecserszka Lavra ortodox barlangkolostor kapcsán éleződtek ki. A szovjet időkben államosított épületet az Ukrán Ortodox Egyházhoz tartozó szerzetesek lakják, de csak bérleményként használhatják, mert a világörökségi helyszínnek számító kolostor az ukrán állam tulajdonában van. Az egyház és az ország vezetése között azonban olyannyira megromlott a viszony, hogy a 2013-ban kötött tízéves bérleti szerződés felmondásával a szerzeteseket ki akarják utasítani a kolostorból. A megállapodás egyoldalú felbontásához az vezetett, hogy egy különleges kormánybizottság szerint a bérlők több alkalommal megsértették a bérleti feltételeket. Az ügynek azonban egyértelmű politikai felhangja van, hiszen azzal vádolják az Ukrán Ortodox Egyház szerzeteseit és papjait, hogy együttműködnek az orosz megszállókkal. Ennek igazságtartalmát csak egyéni esetekre lebontva lehetne megvizsgálni, de az adott körülmények és a háborús helyzet miatt ez gyakorlatilag lehetetlen – írja a Euronews.
Az MTI közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) múlt év végén több alkalommal is razziát tartott az Ukrán Ortodox Egyház létesítményeiben. A kémelhárítási műveletekként aposztrofált akciókkal igyekeztek nyomást gyakorolni az általuk oroszbarátnak tartott intézményekre, így a Pecserszka Lavrára is. Az SZBU szerint a házkutatások során „oroszbarát” irodalmat, jelentős mennyiségű eurót, dollárt és rubelt, valamint „gyanús” orosz állampolgárokat találtak.
„Az ortodox barlangkolostorban a XI–XII. század óta nyugszanak szláv ortodox szentek. A terület különleges klímája tette lehetővé, hogy az eltemetett szerzetesek holtteste természetes módon mumifikálódjon, ezért azok szinte tökéletes állapotban maradtak meg.”
A döntés értelmében március végén Oleksandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter felszólította a szerzeteseket, hogy távozzanak a Lavra területéről. Ahhoz, hogy maradhassanak, át kell lépniük az Ukrajna Ortodox Egyházába – jegyezte meg. A szerzetesek azonban elutasították a keleti szláv keresztyénség legfontosabb központjának tekintett építmény elhagyását, március 30-án pedig istentiszteletet tartottak, és a hívek nem engedték be a kolostor átvételére érkező bizottság tagjait. Erre reagálva a rendőrök bezárták a bent tartózkodó szerzeteseket és híveket a Pecserszka Lavra területén található Istenszülő Életadó Forrás Ikonjának templomába. A kerítésen kívül maradt híveket a szerzetesek a rácson keresztül gyóntatták és áldoztatták. A rendőrség áprilisban engedélyt kapott a kerületi bíróságtól a kolostor több létesítményébe történő behatolásra, hogy átvegyék az épületet. A kolostor apátját, Pavlo metropolitát házi őrizetben tartják, azzal gyanúsítják, hogy vallási megosztottságot szított, és támogatta Oroszország ukrajnai háborúját. A 61 éves egyházi elöljáró tagadja a vádakat – számolt be az MTI.
A razziák hatása egyébként nem maradt el, március 26-ig több mint 1236 vallási közösség és kolostor közölte, hogy átlép az Ukrajna Ortodox Egyházába. Az ENSZ emberi jogi felügyelő szervének jelentése, amely a 2022 augusztusa és 2023 januárja közötti időszakra vonatkozik, felhívja a figyelmet arra, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által „Ukrajna spirituális függetlenségének megerősítéseként” jellemzett folyamatok mögött homályos a jogi terminológia és hiányzik a megfelelő indoklás is – közölte a hírügynökség.