Korunk vértanúinak emlékezete

A Sant’Egidio Közösség április 15-én, pénteken ökumenikus imaórát tart azok emlékére, akik napjainkban az evangéliumért áldozták életüket.

Az imaórát vezeti és szentbeszédet mond Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök. Az eseményen részt vesz még Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke, Ódor Balázs, a Református Egyházak Világközössége Európai Tanácsa alelnöke, és Dimitri ikonomosz, konstantinápolyi pátriarkátus.

Helyszín: Jézus Szíve templom, VIII. kerület, Mária utca 25.

„A második évezred végén az egyház újra a vértanúk egyháza lett.” — II. János Pál pápa (Tertio millennio adveniente 37.)

II. János Pál pápa az egyházat a Nagy Szentév és az új évezred előkészítésére hívó Tertio millennio adveniente kezdetű apostoli levelében kérte, hogy a hívő közösségek gyűjtsék össze és ápolják a XX. században hitükért megölt keresztények emlékét. Az 1915-ös örmény népirtástól az 1999-ben történt kelet-timori tömegmészárlásokig, öt kontinensen át ível ez a martirológia: a nácizmus és a bolsevik kommunizmus, a spanyol és a mexikói polgárháborúk, a latin-amerikai diktatúrák, az afrikai etnikai háborúk és a vallási fanatizmus keresztény áldozatainak száma talán a hárommilliót is eléri. Sokuk nevét ma sem ismerjük. Az egyház kortárs nem hősök, hanem olyan férfiak és nők története, akik saját életüket nem akarták azon az áron megmenteni, hogy feladják az evangélium és a rájuk bízottak iránti hűségüket. Az ő áldozatuk olyan örökség, amelyet nagy hálával kell megőriznünk és továbbadnunk az új évezrednek.

 

2000. május 7-én a római Colosseumban a szentatya ökumenikus igeliturgiát vezetett a XX. század vértanúinak emlékére. Az üldözések korunkban felekezeti és nemzeti hovatartozásra tekintet nélkül sújtottak megannyi keresztényt. A náci lágerek és a szovjet gulágok szögesdrótjai mögött gyakran együtt szenvedtek és tanúskodtak az evangéliumról katolikusok, ortodoxok és protestánsok. A mártírok áldozatában az egyház egysége titokzatos, de látható módon már megvalósul.

Az üldözés, a háború, a faji, etnikai és vallási alapú erőszak nem ért véget. A világ számos pontján továbbra is az életébe kerülhet az, hogy keresztényként és a béke embereiként nem maguknak élnek. Az elmúlt években megemlékeztünk — többek között — a 2005 augusztusában, Taizé-ben meggyilkolt Roger Schütz testvérről; Andrea Santoro atyáról, aki 2006 februárjában a törökországi Trebizonban egy török fiú lőtt agyon a szentmise végén, a Mohamed-karikatúrák miatti felháborodásból; a 2003 márciusában Budapesten meggyilkolt Andorka Eszter evangélikus lelkésznőről, akinek ajtaja mindig nyitva állt a szeretetére bízott nehéz sorsú fiatalok előtt. Az imádság alkalom arra, hogy imádkozzunk a megpróbáltatások között élő testvéreinkért.