Az idén 85 éves párizsi gyülekezet esetében ez a gyakorlat már hosszú múltra tekint vissza, hiszen a Generális Konvent már a 2008-ban Budapesten szervezett diaszpóra konferenciáján vállalta, hogy évente 5 alkalommal küld lelkészt. Tekintve, hogy a gyülekezet csupán évi 11 alkalommal tart istentiszteletet, ez a támogatás jelentősnek bizonyul. A körülbelül 200 lelket számláló gyülekezetből az istentiszteleteket 45 fő látogatja, akik között több fiatal is megfordul.
A 2011-es évtől a brüsszeli és luxemburgi magyar nyelvű gyülekezetekben is rendszeresen szolgálnak magyar lelkipásztorok.
A szolgálatra vállalkozó lelkészeket a Generális Konvent külügyi hálózata „toborozza", a kapcsolattartás és lebonyolítás feladatát a GK a MRE külügyi irodájára bízta. A lelkipásztorok utazási és alkalmanként szállásköltségeit ugyan a Generális Konvent finanszírozza, de a gyülekezetek támogatása, vendéglátó szeretete nélkülözhetetlen a többi költség fedezésében.
A „lelkészreptetés" önmagában természetesen nem biztosítja a közösségek megmaradását. Néhány kiemelt helyen, ahol annak még realitása van, a helyben lakó lelkész odaadó munkájának gyümölcse lehet a gyülekezet gyarapodása. A partneregyházakkal való egyeztetés egyes esetekben segíthet abban, hogy megnyugtató, hosszú távon is megbízható - ha nem is ideális – megoldás szülessen, megteremtve egy-egy gyülekezet életének keretfeltételeit. Az anyaegyházak, a helyi egyház és az érintett magyar gyülekezetek együttműködésére jó példa a németországi és a svájci közösségek összefogása.
Új modell
A diaszpóra és a MRE között megélénkülő eszmecsere egyik alkalma volt az a tanácskozássorozat, amelynek során a gyülekezetek küldöttei, az anyaegyházak, valamint az EKD (Német Protestáns Egyház) képviselői a közösségek jövőjével kapcsolatos együttműködésüket rögzítették. A találkozók célja egy új modell kidolgozása volt a németországi magyarnyelvű lelkigondozás további biztosítására.
Az új modell szerint a németországi magyar gyülekezetek egy bejegyzett egyesületet alapítottak, amivel az EKD hosszú távú támogatási szerződést köt majd. Az EKD továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújt a magyar protestáns közösség lelkigondozására, ahogy a Generális Konvent is vállal szimbolikus anyagi felelősséget az egyesület fenntartásában.
Az egyesületi forma lehetőséget teremt arra is, hogy pályázati és egyéb, akár kormányzati források is segítsék a magyar protestáns közösségek életét Németországban. Az egyesület alkalmazza majd azokat a lelkészeket is, akik az érintettek közötti egyeségnek megfelelően, kiemelt városokban látnak el szolgálatot. Az ösztöndíjas diákok, az alkalmanként az igehirdetés szolgálatát vállaló kárpát-medencei lelkészek bevonásával reménység szerint fenntartható az ott élő magyar reformátusok rendszeres lelkigondozása.
A Németországi Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezetek Szövetsége alapító ülését idén márciusban tartotta, az egyesület hivatalos bejegyzésére július 2-án Hannoverben kerül sor. Az egyesület létrehozása más Németországban élő szórványközösség esetében már biztos hátteret szolgáltat az anyanyelven történő lelkészi szolgálathoz. A megalakult, hamarosan bejegyzésre kerülő egyesület így a lehető legszélesebb körben biztosíthatja a Németországban élő, mintegy harminc-negyven ezer magyar protestáns lelkigondozását.
Külügyi Iroda