Reményt mutatni a világnak

„Isten azt kívánja, olyan életet éljünk, melyet az igazságosság és a béke jellemez" – véli Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára. A norvég lelkész a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) meghívására érkezett április 8-án három napra Budapestre.

Az EVT főtitkára ittléte alatt meglátogatta Erdő Péter bíborost, megbeszélést folytatott a magyarországi baptista, evangélikus, metodista és református egyházak vezetőivel, találkozott református és evangélikus fiatalokkal (a budapesti egyetemi gyülekezetek tagjaival) és több állami vezetővel is, köztük Orbán Viktorral. Április 9-én este előadást tartott Ökumenikus kihívások a következő évtizedben címmel a MEÖT székházában.

A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen – amelyen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is – szót váltottak az európai kereszténység értékalapú felelősségvállalásának lehetőségéről, a nemzetközi keresztény szolidaritásról, kiemelt figyelemmel a fenyegetett keresztény közösségekre – adta hírül az MTI.

Ökumenikus kihívások

Olav Fykse Tveit az ökumenikus mozgalom jövőjéről, kihívásairól és lehetőségeiről beszélt kedden a MEÖT-székházban, előadásában kiállt a keresztény szolidaritásért és Krisztus testének látható egységéért. „A kereszténység kontextusa és kifejezési formái folyamatosan változnak, s ez a változás sokszor nem várt módon jelentkezik" – mondta Tveit, aki szerint a keresztyének arra hivatottak, hogy ezen kihívások között Krisztusba vetett hitükkel a remény emberei legyenek.

Ebben a helyzetben különösen fontosnak annak felismerése, hogy „egy egyház sem tud teljes egyház lenni egyedül". Szükségesnek tartja az egyházak olyan közösségét, melynek része a kölcsönös elszámoltathatóság. Az Egyházak Világtanácsát sem egy genfi központú szervezetként határozta meg, hanem az egyházak olyan közösségeként, „melyben bátorítjuk és segítjük egymást".

képOlav Fykse Tveit angol nyelvű előadását megnézhetik az evangelikus.hu-n

Az egyházakat érintő kihívások között elsőként a társadalmi problémákat (a migrációt, az északi és déli országok közötti erőviszonyok átrendeződését, a klímaváltozást, a gazdasági válságot és az emberi méltóság védelmét) említette. Ezekre hatékony válasz a norvég lelkész szerint az egyházak regionális együttműködésének erősítésével adható. Második kihívásként a vallásközi kapcsolatok változásait említette. A vallásközi párbeszédet, mint az izraeliták, mohamedánok és keresztyének közötti feszültség csökkentésének fontos eszközét látja. Harmadik fontos feladatként említette a kreatív együttműködést az evangéliumi és karizmatikus egyházakkal, melyek nem tagjai az EVT-nek. Végül a rohamosan fejlődő kommunikációs eszközökről szólt, melyek átalakítják az egész világot.

A globalizáció hatásai és a rájuk adott egyházi válaszok csökkentik az egyházak elköteleződését az együttműködésre, s az ökumenikus szervezetek megosztottsága és versengése sem tesz jót az egységünknek, véli Tveit. Ebben a helyzetben az EVT nem vezető szerepre tör, hanem jó példát szeretne mutatni a keresztyének közötti közösségvállalásban. „A golgotai kereszt annak is jele, hogy Isten közösséget vállal velünk szenvedéseinken, és az élet teljességét kívánja tőlünk, melyet az igazságosság és a béke jellemez. Ezt látom, amikor a környezetvédelemről tanácskozom Németországban, amikor a terror áldozataival találkozom Nigériában és amikor figyelem a fokozódó feszültséget Dél- és Észak-Korea között" – fejezte be előadását.

Ajtókat nyit

„A Közel-Keleten és Afrikában üldözött keresztyének másfajta elnyomástól szenvednek, mint amit a Kelet-Európaiak átéltek, így más típusú megoldásokra van szükség" – mondta el egy kérdésre válaszolva az EVT-főtitkár. Az érintett egyházakkal egyeztetve próbál segíteni a szervezet, mert fellépésével nem szeretne rontani az üldözöttek helyzetén. Hangsúlyozta az imádság fontosságát is, hogy ne csak a keresztyének helyzete javuljon, hanem mindenki élete megváltozzon ezekben az országokban.

kép

Előadása után Tveit-et a magyarországi népszámlálás eredményeiről és a pápaválasztásról is kérdezték. „Európában mindenütt csökkenő tendenciát mutat a vallásosság" – mondta, ezért is tartja fontosnak a keresztyének összefogását, példamutatását, mely hatással lehet a világra. A pápaválasztásról elmondta, azt mindig nagy érdeklődés és felfokozott várakozások kísérik, s pozitívan értékelte, hogy Ferenc pápa megválasztása után azt kérte, imádkozzanak érte.

Az EVT munkájáról a főtitkár úgy nyilatkozott, hogy bár úgy tűnik, a világban uralkodó káosz az elmúlt hat és fél évtizedben nem változott, „Isten újra és újra nyit ajtókat", ezeket kell az egyházaknak közösen keresniük.

„Mindnyájan egyek legyenek"

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1943-ban, hetven éve alakult. Krisztus főpapi imájának az őt követők egységére késztető üzenetét (Jn 17,21) megértve hozták létre az egyházak e szövetségét szolgálatuk hűségesebb betöltésére és összehangolására.

kép

A MEÖT a genfi székhelyű Egyházak Világtanácsának (World Council of Churches) magyarországi nemzeti szervezete. A hivatalosan 1948-ban, Amszterdamban megalakult EVT-nek a legtöbb ortodox egyház, az ókatolikusok, a történelmi protestáns felekezetek és más protestáns egyház is tagjai, a katolikus egyház is együttműködik vele. A száznegyven ország háromszáznegyvenkilenc egyházának szövetségeként működő szervezet Krisztus testének látható egységéért dolgozik. Az egész világot behálózó munkáját a bizonyság, egység, szolgálat szellemében végzi.

Az Egyházak Világtanácsa idén ősszel a dél-koreai Puszan városában tartja nagygyűlését, melynek témája a következő nyolc év stratégiájának előkészítése. Az EVT Központi Bizottsága a nagygyűlést követően zarándoklatot hirdetett az igazságosság és a béke jegyében.

képOlav Fykse Tveit 1960-ban született gyülekezeti és tábori lelkészként szolgált a Norvég Egyházban. 2002-ben doktorált teológiából, a Kölcsönös elszámoltathatóság, mint ökumenikus attitűd című disszertációjával. 2002-től 2009-ig – több más egyházi tisztség mellett – a Norvég Egyház Ökumenikus és Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának főtitkára volt. 2009. augusztus 27-én választották meg az Egyházak Világtanácsának főtitkárává, majd 2010. január 1-jétől lépett hivatalba. Előtte az EVT Hit és Rend (Faith and Order) Bizottságának tagjaként és a Palesztin Izraeli Ökumenikus Fórum központi csoportjának társelnökeként szolgált az EVT-ben. Mostani, főtitkári megbízatása öt évre szól.

Feke György, kép: Sereg Krisztián