A John Dorhauer vezette 13 fős küldöttség európai körútja a reformáció jubileuma jegyében zajlott és kiemelt állomása volt Budapest, ahol szeptember 16. és 18. között a reformáció európai történetébe és a református közösség mai kihívásaiba és szolgálatába is betekintést nyertek testvéregyházunk vezetői. „Szeretnénk jobban megérteni, hogy a társadalmi átalakulások közepette mire indítja partneregyházainkat a kontinensen református örökségük. Az eszmecsere célja az együttműködésünk megerősítése, a kölcsönös megértés előmozdítása és annak felismerése, hogyan tudunk közösen hiteles választ adni egyházként a globális kihívásokra” – összegezte az öt országot érintő európai körút célját Peter Makari, a UCC európai és közel-keleti kapcsolataiért felelős vezetője. A megbeszélések során olyan aktuális témák kerültek terítékre, mint a rasszizmus, a diszkrimináció, a menekültek és migránsok helyzete, vagy éppen a növekvő iszlámellenesség és vallási radikalizmus.
Az eredetileg katolikus szeminarista elnök teológiai és filozófiai tanulmányait követően döntött úgy, hogy a UCC lelkésze lesz. Doktori disszertációjában a fehér felsőbbrendűség jelenségét és annak az egyház közösségére gyakorolt hatását vizsgálta. Dorhauer elkötelezett a diszkrimináció elleni küzdelemben és 2015-ös megválasztása óta több, rasszizmus ellenes kampányt indított el az egyházban, kiállva a fekete lakosság egyenjogúsága mellett, vagy éppen előmozdítva a keresztyének és muszlimok békés együttélést. Az általa kezdeményezett, a fehérek előjogait feltáró, a fekete lakossággal szembeni, az egyházban is tetten érhető előítéletekkel és rasszizmussal szemben a kölcsönös megértést és megbecsülést elősegítő curriculumot számos amerikai gyülekezet használja közösségi alkalmain.
Bogárdi Szabó István püspökkel folytatott másfél órás megbeszélésen a Zsinat lelkészi elnöke a kárpát-medencei reformátusság történetének áttekintése során hangsúlyozta, hogy míg az Amerikai Egyesült Államok története a vallásszabadságban gyökerezik, addig Közép-Európában a reformáció egyházai évszázadokon át küzdöttek azért, hogy elismerést szerezzenek. Ennek eredményeként a Magyar Református Egyházra is Krisztus Egyesült Egyházaként tekinthetünk, hiszen először az öt egyházkerület egységét, majd legutóbb, 2009-ben az anyaegyház és az utódállamokba elszakadt reformátusság közösségét kellett zsinati formában megerősíteni. A dunamelléki püspök úgy fogalmazott, hogy a református közösség elsődleges feladata az evangélium hirdetése szóval és tettel, az Isten parancsának való feltétlen engedelmesség és annak a küldetésnek a betöltése, immár egy szekularizált közegben, amit az évszázadok során megannyi akadály nehezített. „Reformátusnak lenni azt jelenti, hogy azok leszünk, akik nem lehettünk korábban.” Ezzel kapcsolatban Bogárdi Szabó István hangsúlyozta, hogy hosszú út áll előttünk, és generációkon át tartó tanulási folyamatra van szükségünk, amiben számítunk testvéregyházaink tapasztalatára is.
Az eszmecserén szóba kerültek a lelkészképzés kihívásai, az ökumenikus és vallásközi kapcsolatok, illetve az összefogás a közel-keleti református és presbiteriánus egyházakkal vállalt támogató szolidaritásban, amely mind a UCC mind pedig egyházunk nemzetközi kapcsolataiban kiemelten fontos szerepet játszanak napjainkban. A UCC elnöke köszönetet mondott az őszinte párbeszédért és a magyar reformátusok elkötelezett szolgálatáért, amit különösen a cigánymisszió, a menekültek integrációja, valamint a teremtett világ védelmének területén személyesen is megtapasztalhattak.
Amerikai reformátusok
Az Amerikai Egyesült Államokban (USA) élő magyar reformátusokat tömörítő egyik egyházat, a Kálvin Zsinatot is soraiban tudó Krisztus Egyesült Egyháza (United Church of Christ) tizenhat évvel ezelőtt látogatta meg utoljára egyházunkat elnöki szinten. Az 5000 gyülekezetében több mint 1 millió aktív tagot számláló UCC, 10 000 lelkészével a református közösség egyik legnagyobb egyháza az USA-ban. A látogatáshoz csatlakozott a Kanadai Egyesült Egyház (United Church of Canada) Egyház Akcióban nevű társadalmi missziójának vezetője, Michael Blair is.
A UCC a Református Egyházak Világközösségének tagja, a református gyökerek mellett felekezetileg és társadalmilag is rendkívül nyitott közösség, amelyik az Evangélium szerinti Reformált Egyház (Evangelical and Reformed Church) valamint a Kongregacionalista keresztény Egyházak (Congregational Christian Churches) egyesülésével jött létre 1957-ben. A UCC azon kevés egyházak egyike Amerikában, amelyiknek sikerült egyben tartania tagságát a gyülekezetek jelentősen eltérő társadalmi és etikai álláspontjai ellenére. A gyülekezetek autonómiáját szem előtt tartva a UCC a Krisztusban gyökerező sokszínű egység evangéliumi közösségeként tekint magára, amelyik kompromisszumok nélkül hirdeti Isten befogadó szeretetét és tölti be prófétai szerepét hazájában, nagy hangsúlyt fektetve a társadalmi igazságosság melletti kiállásra. Az egyház mottója – Isten ma is szól hozzánk – szerint az evangélium szóval és tettekkel való hirdetését tekinti elsődleges küldetésének. A UCC elkötelezett a faji, nemi, etnikai diszkrimináció elleni küzdelemben.
„Jézus Krisztus azért hív egyházába minket, hogy a tanítványság áldozatát és örömét elfogadjuk, társai legyünk az emberekért vállalt szolgálatában, hirdessük az evangéliumot a világnak, ellenálljunk a gonosz hatalmának, részesedjünk Krisztus keresztségében és együnk asztalánál, csatlakozzunk hozzá szenvedésében és győzelmében. A benne bízóknak a bűnök bocsánatát és a kegyelem teljességét ígérte, bátorságot az igazságosságért és békéért vállalt küzdelmükben, jelenlétét megpróbáltatásaikban és örömükben, valamint örök életet országában, melynek soha nem lesz vége” – részlet a UCC küldetésnyilatkozatából.
Missziós együttműködés
Az amerikai-kanadai küldöttség látogatása során felkereste azokat a missziói kezdeményezéseket és programokat, amelyeket az elmúlt években imádsággal, kommunikációs kampányokkal és anyagi eszközökkel is támogattak. A Zsinati Hivatalban találkoztak Kodácsy Tamással, az Ökogyülekezeti Tanács tagjával és Dani Eszter missziói irodavezetővel, akikkel a teremtésvédelem és a cigánymisszió teológiai alapjairól, konkrét kezdeményeseiről folytattak eszmecserét. A budapesti Salétrom utcai gyülekezet lelkészeivel találkozva a TE†ÉN református közösségben betekintést nyerhettek egy új közösség születésébe, abba a gyülekezetplántálási kezdeményezésbe, amelyik a nyolcadik kerület cigány közösségének kisiskolásai és szüleik számára kínál támogatást, valamint befogadó közösséget.
A programban szerepelt a migráció és menekültügy globális kihívásairól folytatott eszmecsere, amelynek összetett kérdéseivel európai és észak-amerikai közegben is szembesülnek a keresztyén közösségek. A küldöttség felkereste az Magyarországi Református Egyház (MRE) menekültintegrációs szolgálatát végző Kalunba nonprofit szervezet központját, ahol Kanizsai Dóra, a Szeretetszolgálati Iroda menekültintegrációért felelős vezetője adott részletes tájékoztatást a menekültek magyarországi és európai helyzetéről. Ismertette a változó szabályozást és közhangulatot, az európai egyházak migrációs együttműködését és az MRE menekültek közötti átfogó missziói programját. Utóbbinak része a menekültek életkilátásainak javítását, illetve integrációját célul kitűző, a HEKS svájci református segélyszervezettel együttműködésben nemrégiben útjára indított program, amely a gyülekezetek tagjait igyekszik bevonni a menekült gyermekeket segítő iskola utáni foglalkozásokba. A UCC elnöke a látogatás végeztével megerősítette, hogy egyháza a jövőben is nyitott a tapasztalatcserére, és kész erkölcsi, valamint anyagi támogatást nyújtani a menekültmisszió oktatási, lakhatási és közösségi programjaihoz.
A látogatás arra is alkalmat adott, hogy a két egyház megállapodásban erősítse meg a 2012-ben kezdődött gyakornoki programot, amelynek keretében a UCC fiatal missziói munkatárai segítik egyházunk szolgálatát a menekültintegráció, cigánymisszió és nemzetközi kommunikáció területén. A delegáció arra is időt szakított, hogy a szeptember végén, két éves szolgálat után hazatérő világmissziós gyakornok, Kearstin Bailey beszámolóját meghallgassa és szakmai, illetve személyes, hitbeli fejlődéséről beszélgetve az október közepén érkező új gyakornok útját előkészítse.
A látogatáshoz csatlakozott Krasznai Csaba püspök, a UCC egyetlen nem földrajzi, hanem nemzetiségi alapon szerveződő egyházkerülete (konferenciája), a Kálvin Zsinat lelkészi elnöke. A delegáció tagjai voltak még James Moos, a Világmissziós szolgálat lelkészi igazgatója, a Global Ministries nevű missziós szervezet társelnöke, Traci Blackmon, az Igazságosság és Tanúságtétel szolgálat lelkészi igazgatója, Frank Bolden, a UCC zsinati tanácsának elnöke, Brian Bodager, a UCC nyugdíjalapjának igazgatója, Monica Dawkins-Smith, a Penn Central egyházkerület lelkészi elnöke, Karen Georgia Thompson, az ökumenikus és vallásközi kapcsolatok referense és Linda Long, az országos iroda munkatársa.
Az észak-amerikai testvéregyházaink vezetői a fennállásának 175. jubileumát tavaly ünneplő Skót Misszióban vettek részt istentiszteleten. A UCC igehirdetéssel szolgáló elnöke a szeretet által munkálkodó hit megújító erejére emlékeztetett és arra bátorította a sokszínű, magyarokból, külföldi munkavállalókból, diákokból és diplomatákból, valamint menekültekből álló gyülekezetet, hogy a krisztusi szeretet kicsiny cselekedeteit fel ne adják, mert ez az, ami igazi változást hozhat a világba. „Azzal, ahogy az idegenekhez fordulunk, valójában arról tanúskodunk, hogyan akarjuk élni saját életünket keresztyénként” – összegzett Dorhauer.
Külügyi Iroda, fotó: Vargosz