Augusztus közepén a pakisztáni Dzsaranvala térségében muszlim szélsőségesek megtámadták a helyi keresztyén közösségeket. Feldúlták templomaikat és otthonaikat, meggyalázták szent tárgyaikat, Bibliákat égettek el. Sok keresztyén otthon nélkül maradt az országban, ahol egyébként is másodrendű állampolgárként kezelik őket a hitük miatt.
2023 augusztusában muszlim szélsőségesek tömege brutális támadást hajtott végre a helyi keresztyén közösségek ellen a pakisztáni Pandzsáb tartományban, Dzsaranvalában. Az erőszakot az a meg nem erősített hír idézte elő, hogy két keresztyén állítólag meggyalázta a Koránt, amely istenkáromlásnak számít az országban.
Pakisztán istenkáromlással kapcsolatos törvényei a vallási kisebbségeket (beleértve a muszlim kisebbségeket is) célozzák, de legtöbbször a keresztyének ellen alkalmazzák őket. Az istenkáromlási vádak nagyjából negyede a keresztyénekre irányul, akik a lakosságnak mindössze a két százalékát teszik ki. Az erre a bűncselekményre vonatkozó feljelentések száma folyamatosan növekszik, ahogy az elrabolt, bántalmazott és erőszakkal áttérített keresztyén, illetve más kisebbségi vallásokhoz tartozó lányok száma is.
A tömeg tombolása végül több templom és keresztyén család otthonának lerombolásához vezetett. „A legtöbben a cukornádföldek felé menekültünk. Az volt az egyetlen hely, ahová mehettünk. A testünkkel igyekeztünk védeni a gyermekeinket” – számolt be egy helyi keresztyén az esetről.
A helyi mecsetekben terjesztették a keresztyénekről szóló vádakat, ezzel feldühítve a híveket, így az eleinte nagyjából százfős tömeg több ezresre duzzadt, amely aztán a Dzsaranvalában és környékén élő keresztyének ellen fordult.
A helyiek szerint nem spontán akcióról volt szó, mert a keresztyén templomok és kápolnák a városban elszórtan állnak, több el van közülük rejtve, némelyik például lakóházban működött. Ezek gyors és szisztematikus lerombolását, kifosztását előre ki kellett tervelniük – hangsúlyozták. Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy az események kezdete előtt pár órával érkezett be az első feljelentés a rendőrségre az állítólagos istenkáromlásról. A helyi mecsetek erről rendkívül gyorsan értesültek, és rögtön szítani kezdték a feszültséget.
Az erőszakos megmozdulások során több mint húsz templomot romboltak le, illetve egy temetőt is megrongáltak. Az Open Doors üldözött keresztyéneket segítő szervezet információi szerint a templomok környezetében található épületeket érintetlenül hagyták – ez is tervezettségre utal. A csőcselék az ajtók és ablakok betörésével kezdte a rombolást, majd az épületekbe jutva először a Bibliákat és a kereszteket, majd minden tárgyat, amely a keresztyénségre utalt, elpusztítottak, így a már említett temető sírköveit is. Még a templomok tetejére is felmásztak, hogy az ott lévő kereszteket is leverjék. A zavargások után több mint egy nappal még hegyekben égtek a Bibliák. Az Open Doors helyi összekötője úgy véli, hogy a tömeg hullámokban érkezett a templomokhoz.
A támadásokat követő két napon még három másik, istenkáromlással kapcsolatos feljelentés érkezett a hatóságokhoz, ebből is látszik, hogy a szélsőségesek szerették volna, ha folytatódnak az erőszakos megmozdulások. A helyi keresztyén vezetők az incidenst közösségeik tervezett és nyílt üldözésének tekintik. A pakisztáni hatóságok 146 személyt tartóztattak le, és vizsgálatot indítottak az esettel kapcsolatban. A történtekre válaszul a kormány kétmillió rúpiás (nagyjából nyolc és fél millió forint) kompenzációs csomagot hagyott jóvá minden érintett háztartás számára. A helyi keresztyének azonban templom és otthon nélkül maradtak, a dzsaranvalai közösségeket pedig a félelem uralja, rettegnek, hogy megismétlődnek a történtek. Ennek ellenére maradnak, reménykednek Isten igazságosságában és abban, hogy nemcsak házaikat, de szentélyeiket és imaházaikat is újra felépíthetik.
This is the salvation army Church @RabiyaJaveri pic.twitter.com/3nOYUBflf1
— National Commission for Human Rights (@nchrofficial) August 17, 2023
Pakisztánban a keresztyének a lakosság kevesebb mint két százalékát teszik ki, megközelítőleg hárommillióan élnek az országban. Országszerte a legtöbbjük hatalmas szegénységben él, főként kétkezi munkát végeznek, takarítanak vagy a mezőgazdaságban dolgoznak. Pakisztán a hetedik helyen szerepel a keresztyéneket üldöző országok listáján, amelyet az Open Doors hoz nyilvánosságra minden évben (World Watch List).