Fájó szívvel szemlélem az eseményeket, hiszen a Szentföldről van szó, ahol évezredek óta mindig is éltek zsidók és palesztinok, ahol ráadásul Jézus Krisztus megszületett, és maradéktalanul elvégezte földi küldetését – mondja Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. Az evangélikus lelkész, aki egyúttal külügyi szakértő és a hadtudományok doktora, átfogó és pártatlan elemzését adja az Izrael elleni terrortámadással kezdődő, a zsidó állam gázai válaszcsapásával folytatódó, a világ biztonságát is érintő új közel-keleti válsághelyzetnek, amely egyaránt szenvedést okoz palesztinoknak és zsidóknak.
Elsőként ön adta hírül a hazai médiában az október 28-i izraeli hadművelet elindulását, amely válaszcsapás volt a Hamász október 7-i, dél-izraeli terrorcselekményeire. Gondolom, ez tükrözi szenvedélyes érdeklődését a térség problémái iránt…
Állandóan hallgatom az arab adókat, és figyelem az idevágó nyugat-európai híreket. Gyerekkoromban évekig az arab világban éltem, 1995–96-ban pedig a kuvaiti egyetemen voltam egy évet vendéghallgató. Nem véletlen tehát a Közel-Kelet iránti érdeklődésem, arról nem is beszélve, hogy a régióban található Szentföld engem lelkészként, illetve a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkáraként is foglalkoztat.
Összefoglalná röviden, mi történt Izrael október 7-i megtámadásától kezdve?
A Hamász terrorszervezet, amely a Gázai övezetben 2006-ban megszerezte a hatalmat, váratlanul megtámadta Izraelt. Intenzív, komoly eszközökkel indított rakétatámadás mellett korszerűen felfegyverzett és kiképzett terroristák is behatoltak Izrael déli területére, és falvakban, kisvárosokban, kibucokban zsidók tömegét mészárolták le, köztük igen nagy számban gyermekeket, nőket és öregeket. Összesen mintegy 1200 volt a civil áldozatok száma, 240 embert raboltak el, azaz ejtettek túszul. A rettenetes eseményekre következő sokk napjai után Izrael felkészült az ellentámadásra, hiszen egy megtámadott országnak megvan az önvédelemhez való joga. Az előkészület némileg elhúzódott, a szárazföldi támadásra csak október 28-án került sor. A légi válaszcsapás-sorozat viszont azonnal elkezdődött. Azóta beszélgetésünkig Izrael a 365 négyzetkilométer, durván tíz kilométer széles, negyven kilométer hosszú Gázai övezet felét elfoglalta, a Hamász-központokra összpontosítva. A nemzetközi sajtó szerint eddig mintegy 9400 ember halt meg, 32 ezren sebesültek meg palesztin oldalon. Mára a több mint a felét elfoglalták Gázának. Előzőleg Izrael azt kérte az ott élő palesztin lakosságtól, hogy Gáza északi részét hagyják el, és költözzenek délre, gyakorlatilag az egyiptomi határ mellé. A Gázai övezet két és fél millió lakosából eddig 700 ezren hagyták el a lakóhelyüket. Közben a libanoni Hezbollah napi ötven-hatvan rakétát lő ki északról Izraelre, hogy megossza a zsidó állam figyelmét, katonai erejét.
Így már könnyebb lesz kérdezni. Kezdjük a történet végéről. Vannak, akik szerint Izrael máris messze túlszaladt az arányosság betartásán. A bosszúgondolat érvényesítését láthatjuk ebben?
Nem erről van szó. A Hamász terrorszervezet katonai központjai, bázisai sűrűn lakott civil területeken, például iskolák, kórházak alatt vagy a közelükben találhatók. Azért így nehéz az arányosságot megtartani…
Biden amerikai elnök nem népszerű hazájában, hogy kiállt Izrael mellett, és nem próbálta lebeszélni a válaszhadműveletről. Miért nem próbálta?
Izrael az Egyesült Államok közeli szövetségese, utóbbi szintén ott van a térségben, ezért kérte mindössze a válaszcsapás késleltetését addig, amíg rakétaarzenálját megerősíti a helyi amerikai haderő védelmében. De milyen joga is lehetett volna felülbírálni Izrael viszontcsapását, mikor 2003-ban az amerikaiak egész Irakot letarolták arra hivatkozva, hogy tömegpusztító vegyi fegyverek vannak az országban, amely állítás utólag nem bizonyult igaznak. Az érem másik oldala, hogy Blinken amerikai külügyminiszter, aki a konfliktus idején egy héten kétszer is a térségbe látogatott, kijelentette: végre létre kell hozni egy palesztin államot.
Akkor mi valójában a Palesztin Nemzeti Hatóság jelenlegi területe?
A Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága Ciszjordániára terjed ki. Gázát 2006 óta a Hamász terrorszervezet uralja. Az 1947-es ENSZ-határozat rendelkezett egy arab és egy zsidó állam létrehozásáról. Az 1948-as arab–izraeli háború során Izrael nyert, így egy nagyobb területet hasított ki magának. Gáza egyiptomi fennhatóság, Ciszjordánia pedig Jordánia fennhatósága alá került akkor. Mind az izraeliek, mind a palesztinok Jeruzsálemet tartják fővárosuknak.
Mi volt a Hamász célja Izrael brutális megtámadásával?
Hadd bocsássam előre: az elsősorban a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinokat ne azonosítsuk a Hamásszal, amely terrorszervezet. Tény azonban az is, hogy a Hamász Gázában a 2006-os választások óta egy nagy többségi választási eredménnyel hatalmat gyakorol. De ettől még nem minden gázai palesztin terrorista. A Palesztin Nemzeti Hatóság részéről az oslói egyezmények alapján Ciszjordániában a Fatah kormányoz. De visszatérve a Hamász szervezetre: annak célja Izrael elpusztítása, és támadásával feltételezések szerint a kialakulóban levő izraeli–szaudi egyezményt próbálta ellehetetleníteni. Ez a törekvés jelent meg a legkoncentráltabban október 7-én, amikor a zsidók egyik vallási ünnepüket tartották.
Állhatott-e a Hamász akciója mögött a szintén radikálisan Izrael-ellenes Irán, amely Irak amerikai meggyengítése után nagyobb súllyal nehezedik a térségre, és bőkezűen támogatja a Hezbollah libanoni félkatonai szervezetet és a Hamászt?
A síita Irán számára, amely ősi ellensége Izraelnek, a szunnita Hamasz ugyanolyan fontos, mint a síita Hezbollah, hiszen fő céljaik is hasonlók Izraelt illetően. A Hamász a fegyvereit nem csak a feketepiacról – ahol különböző hírek szerint feltűntek egyes európai uniós államok Ukrajnának ajándékba adott fegyverei is – szerzi be. Irántól mint egyik fő támogatójától is kap hadi eszközt. Mégsem tudhatjuk, történt-e, és ha történt, akkor milyen megállapodás Irán és a Hamász, illetve a Hezbollah között. Hiszen már csak azt sem tudjuk, miért nem tudott Izrael az október 7-i támadásról – ami miatt súlyos kritika érte az izraeli hírszerzést.
Ön szerint miért nem tudható ez sem?
Én azt gyanítom, azért nem volt eredményesebb az izraeli hírszerzés, mert a Hamász nem elektronikus felületeket, hanem stafétaláncban dolgozó futárokat használt, amikor kommunikált.
Mennyire volt szerepe a most fellángolt konfliktusban a gázai életkörülményeknek?
Közvetve nagy szerepe lehetett. Gázában, ahol egy négyzetkilométerre átlag hatezer-ötszáz lakos jutott, valóban emberhez méltatlanok a körülmények. Úgy kell elképzelni, mint egy börtönt, ahonnan jószerivel se ki, se be – még egy gíroszért sem lehet átugrani a határ túloldalára. Azért rokonszenveznek sokan a Hamásszal Európában és a világban, mert tényleg szörnyűek a körülmények a bezártságban élő Gázában. A hírek szerint azzal persze kevesen gondolnak, hogy a terrorszervezet legfőbb vezetői közül sokan másutt élnek, például Katarban, dúsgazdagon…
Miből is olyan gazdagok a csúcsvezetőik?
A már említett, Gázát átszövő alagútrendszerek feketekereskedelméből, meg abból, hogy a kereskedelemhez odaengedik az egyszerű palesztinokat is – akik körében ötven-, más vélemények szerint akár nyolcvanszázalékos a munkanélküliség –, de adót szednek tőlük ezért. Az sem mellékes, hogy a Hamász osztja el a sokfelől érkező segélyeket, élelmiszereket, gyógyszereket Gázában.
Még jóval az izraeli válaszlépés előtt légi csapás ért egy keresztyén kórházat; az ötszáz ember halálát okozó akciót egyik fél sem vállalta magára. Mi történhetett, és kié a kórház valójában?
A kórházat az Egyesült Államok déli részén élő baptisták alapították, építtették, az ő tulajdonuk a mai napig. A fenntartást azonban jobbnak látták átadni az anglikánoknak a Hamász 2006-os gázai hatalomra kerülésekor, mivel Izraellel is rokonszenveztek, nem csak a palesztin néppel. Lényeg, hogy kétszeres volt a kórház tragédiája, hiszen ez a keresztyén intézmény a vallásbékére, testvériségre utaló jel volt, mivel főleg muszlimok vették igénybe. A kórházat egyébként mértékadó források szerint meghibásodott gázai rakéta találta el.
Milyen célt követ Izrael a hadművelet során?
A Hamász barbár támadására adott katonai válasz azt célozza, hogy a túszok kiszabadítása mellett a Hamászt teljesen megsemmisítsék Gázában. Mivel a terrorszervezet élőpajzsként használja a saját népét, félő, hogy ez a Gázai övezet nagy fokú pusztulásához és az izraeli akarat ellenére sok civil halálához vezet.
Miként értékeli, hogy Magyarország azon tizennégy tagállam között volt az ENSZ közgyűlésén, amelyek, szemben százhúsz másik országgal, nem szavazták meg a haladéktalan és tartós tűzszünet követelését a Gázai övezetben?
A tizennégy tagállam magatartása helyes volt. Ha Izraelnek joga van az önvédelemhez, akkor nem szavazhatunk arra, hogy legyen azonnali tűzszünet, mert akkor nem tudja megvédeni magát egy szavahihetetlen, fanatikus terrorszervezettel szemben, amely a tűzszünetet sorainak rendezésére használná fel. Hazánk az Egyesült Államok és Izrael mellett a többi között Ausztriával, Horvátországgal és Csehországgal szavazott a nem kötelező érvényű határozat ellen. A negyvenöt tartózkodó között ott találjuk például Németországot, Hollandiát, Lengyelországot, Görögországot. Az ENSZ-szavazásból látszik, hogy a határozati javaslat alaposan megosztotta az Európai Unió tagállamait.
A térségbeli háború hogyan hathat földrészünkre? Vannak elemzők, akik szerint az újonnan keletkező menekültáradat nem fog átcsapni Európába.
Bármely térségbeli konfliktus menekültáradattal járhat, amelynek elsődleges célpontja mindig Európa. A gázaiak jelen helyzetben nem tudják elhagyni az övezetet, a menekültáradattól tartva Egyiptom is lezárta a határait.
Az újabb muszlim bevándorlótömegek mit jelentenének Nyugat-Európa számára?
Kelet-Közép-Európában 130 ezer muszlim lehet összesen, Nyugat-Európában viszont már 43 millió. Ez köszönhető a volt gyarmattartó országokba való folyamatos beáramlásnak, a Németország újjáépítésébe meghívott török vendégmunkásoknak és a 2015-ös nagy migránshullám jelentkezésekor aggályok nélkül bátorított több millió bevándorlónak. E folyamat jelentős hatással van Európára. Hiába tiltanák például Angliában, hogy tüntessenek a Hamász mellett, elmennek, mert nincs annyi rendőr, aki megállítsa őket.
FISCHL VILMOS evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, külügyi szakértő 1972-ben született. A hadtudományok habilitált doktora. 2001. óta repülőtéri lelkész. Angolul felsőfokon, arabul középfokon beszél. Csővár és Penc díszpolgára. 2017-ben az Osztrák Honvédelmi Társaság külföldieknek adható legmagasabb kitüntetését, a tiszteletbeli lovagi tiszti keresztet kapta meg nemzetközi tevékenységéért és a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozat kitüntetést ökumenikus munkája elismeréseként. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Magyar Hadtudományi Társaságnak, a Protestáns Újságírók Szövetségének és a Repülőtéri Lelkészek Nemzetközi Szövetségének a tagja. Az Európai Egyházak Konferenciájának vezetőségi tagja 2023-tól.
„From the river to the sea / Palestine will be free”: azaz a folyótól a tengerig – ami a zsidók tengerbe szorítását is magában foglalja –, Palesztina szabad lesz. Ezt skandálják muszlim tömegek az utcán, ilyen feliratú pólók divatoznak Nyugaton.
Ehhez hadd fűzzem hozzá, Franciaországban idén ezernégyszáz támadás ért zsidó személyeket. Tavaly még csak négyszázhatvan. A zsidók elleni támadások újra a mindennapok részévé válnak a bevándorlókérdés nyomán, és az európai zsidók dilemmája rövidesen ez lesz: hol érezhetik kevésbé veszélyeztetve magukat, Izraelben vagy Európában? A nagyarányú bevándorlás a terrorveszély növekedésével is járhat.
A világ közvéleménye hogyan alakult a Hamász támadása és az ellencsapás következtében?
A világ rokonszenvének iránya nagyot fordult körülbelül két röpke hét alatt. Amikor meghalt ezerkétszáz izraeli, és kétszáznegyven embert elraboltak, a nyugati civilizáció egyértelműen Izrael mellé állt, felháborodtak az emberek, hogy a Hamász megtámadta Izraelt. A határozott ellentámadás miatt, amelyet Izrael mért ádáz ellenfelére, és amely óhatatlanul magát Gázát és az ottani lakosságot is sújtotta, a világ közvéleménye ellenkezőjére váltott. Ebben azért annak is szerepe volt, hogy a történelemben most először kimondható: a palesztin propaganda professzionálisabb, mint az izraeli. Így a másutt élő népek közül sokan ha nem is a Hamász, de a palesztinok mellé álltak.
Nőtt-e az esélye egy új világháborúnak?
Egyelőre nem esélyes a harmadik világháború kitörése. Azzal keletkezne világégéssel fenyegető eszkaláció, ha a háború több országra is kiterjedne, és a Hezbollah, illetve Irán is teljesen bekapcsolódna. A jelek szerint egy ilyen mértékű eszkaláció nem áll érdekében a feleknek.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának delegációja májusban Palesztinában, közelebbről Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben járt. A mai fejlemények fényében át kell-e értékelnie a főtitkárként szerzett jó tapasztalatokat?
Nemcsak az ottani egyházak, hanem a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőivel is találkoztunk. Mély benyomást tett ránk az ötvenezer fős keresztyén kisebbséghez való többségi viszonyulás. Palesztinában tíz olyan településen, ahol muszlim többség van, a polgármester és a képviselő-testület kétharmad részben keresztyén, így például Betlehemben és Ramallahban is. Ez egyfajta pozitív diszkriminációs jogalkotás eredménye, reményteli példa a vallási különbségeken felülemelkedő kapcsolatépítés, megbékélés, testvériség lehetőségére. Ráadásul elindítottuk az evangélikus fenntartású betlehemi Dar Al-Kalima Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem együttműködésének folyamatát. Ez ugyan most befagyott, de biztos vagyok abban, hogy újraéled, ha csillapodik a helyzet.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkáraként mit mondana a mai közel-keleti helyzetről, amely mérhetetlen szenvedést jelenthet ott élők sokaságának?
Lelkész vagyok, annál inkább fájó szívvel szemlélem az eseményeket, hiszen a Szentföldről van szó, ahol évezredek óta mindig is éltek zsidók és palesztinok… S ráadásul ahol Jézus Krisztus megszületett, és maradéktalanul elvégezte földi küldetését. Ezek fényében kellene keresni a megbékélést, a két nemzet békés egymás mellett élésének módozatait. Mindehhez kölcsönös belátás, megegyezési készség kell, de elengedhetetlenek a világosan meghúzott és nemzetközileg garantált határok is.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!