Múlt héten hazánkba látogatott a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS) közép- és kelet-európai referense, hogy a szervezet 2011–2017 közötti koncepcióját ismertesse és az együttműködés új formájáról egyeztessen egyházunk vezetőivel és szakértőivel. Matthias Herren útja során egyeztetett Szabó István dunamelléki püspökkel, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Zsinati Szeretetszolgálati Iroda szakmai vezetésével, és ellátogatott Debrecenbe is, ahol Bölcskei Gusztáv püspökkel tárgyalt.
A látogatás elsődleges célja az volt, hogy a HEKS stratégiai újjászervezésével összhangban átlátható és számon kérhető legyen az együttműködés a Magyarországi Református Egyházzal, az egyház missziói és diakóniai kezdeményezéseivel és a támogatandó gyülekezetekkel. A megváltozott történelmi helyzet immár lehetővé, sőt kívánatossá teszi az egyház szervezetét, szakmai és politikai vezetését bevonó együttműködést. A svájci segélyszervezet és az egyház vezetése között e tekintetben teljes az egyetértés.
Ezért már idén ősszel sor kerül arra a szakértők bevonásával zajló többnapos egyeztetésre, amelynek célja a HEKS magyarországi munkájának rendezése és egy ötéves országspecifikus program kidolgozása, amely a kiírandó pályázatokat és az új támogatási rendet meghatározza.
Matthias Herrent február elsején Berekfürdőn a Generális Konvent Elnöksége is köszöntötte, itt beszélgettünk vele.
A HEKS egyházi együttműködési programja melyik egyházakat támogatja?
A kelet-európai református közösségeket. Jelenleg Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján és Csehországban vannak működő programjaink, de a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal is tárgyalunk az együttműködés lehetőségeiről.
Milyen programokat támogatnak ezekben az országokban?
Diakóniai kezdeményezéseket, gyülekezetépítéshez kapcsolódó projekteket – ami részben építkezések, részben az egyházi élet támogatását jelenti –, valamint képzési és továbbképzési programokat.
Magyarországi látogatásával az a célja, hogy átláthatóvá és számon kérhetővé tegyék az együttműködést és a támogatási rendszert. Eddig nem így működött a segélyezés?
Alapvetően így működött, hisz az elődöm – kiterjedt és személyes kapcsolatrendszerének köszönhetően – sok jó kezdeményezést támogatott. Most viszont az a célunk, hogy a következő évekre az egyes egyházak és országok sajátosságait szem előtt tartó támogatási stratégiákat dolgozzunk ki, amihez az egyházak jelenlegi helyzetének és az egyházvezetői céloknak az alapos ismerete is szükséges. Ezek alapján együtt tudjuk meghatározni, hol tudunk a leghatékonyabban együttműködni a társadalmi problémák minél sikeresebb kezelése érdekében.
Milyen hasonlóságokat és különbségeket látnak Svájcból a támogatott egyházak és országok között?
A régió valamennyi református egyháza öregedő közösség, az ifjúság megszólítása nagy kihívást jelent számukra. Hasonlóság az is, hogy a reformátusok – a katolikus vagy ortodox többséggel szemben – kisebbségben élnek ezekben az országokban. Különbség mutatkozik ugyanakkor e református egyházak társadalmi-közéleti beágyazottságában, illetve az országok szociális rendszerében is.
Magyarországra idén százötvenezer svájci frankot juttatnak támogatásként. Kinek köszönhetjük ezt a nagy összeget?
A támogatási keret változik, mert évről évre nekünk is elő kell teremtenünk a forrásokat. Az ide érkező összeg a svájci kantonális egyházak egyházadóiból és az egyháztagok, gyülekezetek hozzájárulásaiból származik. Más, elsősorban fejlődő országokban indított fejlesztési programok támogatása esetén akár a svájci állam költségvetéséből származó, vagy alapítványi forrásokhoz is hozzájuthatunk. Kelet-Európa esetében viszont csak a gyülekezeteinkre támaszkodhatunk. Ezért is fontos, hogy jól átgondolt koncepcióval győzhessük meg őket a támogatás szükségességéről.
Külügyi Iroda
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2012. február 12-i számában.
A Svájci Protestáns Egyházról bővebben Dr. Gottfried Locherrel, a Svájci Református Egyházak Szövetségének elnökével készített interjúban olvashatnak.