Ezekben a napokban, amikor Jézus születését ünnepeljük, tekintetünk édesanyjára, Máriára szegeződik. Mit mondhat egy anya az ő helyzetében a gyermekének? Hogy váratlan időben és módon, furcsa körülmények között jött a világra? Azért született egy jászolban, mert nem volt számára hely a szálláson? Hogyan is állunk Jézus születésével?
Anyák, akik szerte a világon igazságtalan körülmények között élnek, ma is jól értik Mária küzdelmét, azt a helyzetet, amikor embereket nem fogadnak szívesen és kirekesztenek. Azt, hogy nincs hely a szálláson. A világ olyanná vált, hogy sokak számára nincs hely benne. Gondoljunk a közöttünk élő szegényekre, az idegen országokban hátrányos megkülönböztetést elszenvedő menekültekre, vagy éppen azokra az országokra, amelyek a békéért küzdve azzal szembesülnek, hogy ők fizetik meg más nemzetek önzésének árát. És mindeközben elszenvedik idegen országok befolyását és hatalmát, mert azok úgy gondolják, hogy nincs náluk hely másnak, csak saját népüknek és saját polgáraik jólétének. És nincs hely a természet számára sem, ami az emberi kapzsiság miatt szenved súlyos károkat. Ahogy nincs hely a szálláson a háborút mindennapi valóságként megélő gyermekek álmainak. Nincs helye az igazságos gazdaságnak sem, e helyett sokan a szerencsétlenebb sorsú embertársaik kárára gazdagodnak meg, míg azok a reményt is elveszítik, hogy hazájukban emberhez méltó életet élhetnek.
A megváltás egy gyermeken keresztül érkezett a világba, akinek nem volt hely a fogadóban. Ez lényegében az Úr Jézus szolidaritási nyilatkozata, hiszen az ő élete is kirekesztéssel, megaláztatással kezdődött, ő maga is váratlan módon és helyen született. Karácsony az az időszak, amikor az Úr Jézus felnyitja szemeinket, hogy meglássuk azokat is, akik nem kaptak meghívást az asztalhoz; akik úgy érzik, a peremre szorultak. Ezekben a napokban Jézus mindannyiunkat személyesen kérdőre von minden olyan alkalomért, amikor mi utasítottunk vissza másokat mondván: nincsen számukra hely – legyen az a szomszédságunkban, családunkban, mindennapi életünk bármely pillanatában.
A Református Egyházak Világközösségeként arra törekszünk, hogy olyan családot teremtsünk, ahol mindenki számára van hely. Ezt a törekvést az igazságosság vezérli. Ezen a zarándokúton igyekszünk biztosítani, hogy senkit se zárjunk ki és mindenki úgy érezze, hogy meghívást kapott a közösségünkbe. A szolidaritás útja ez azokkal, akik tehetetlennek érzik magukat és nem képesek hallatni hangjukat.
Ma sem a hatalmasokból, hanem az erőtlenekből merítünk erőt, mert az erőtlenség közepette született Krisztus, és ott történt meg a megváltás csodája. Ott van annak a forradalomnak a csírája, amelyik meg fogja változtatni a világot. Erőnk az Immánuéltől jön, Istentől, aki velünk van és mindazokkal, akiknek élete küzdelemmel teljes.
Így legyen reménységgel teljes áldott karácsonyunk, a közösség jegyében!
Külügyi Iroda
Forrás: www.wcrc.ch