Vasárnaponként nem kampányolt

Újra mandátumot szerzett Päivi Räsänen az április elején lezajlott finn országgyűlési választásokon. A korábbi belügyminiszter így már a nyolcadik parlamenti ciklusát kezdheti meg. A keresztyéndemokrata képviselőnő számára feszültségekkel teli, intenzív kampányidőszak zárult le, hiszen egyáltalán nem volt biztos, hogy huszonnyolc év után folytathatja-e munkáját a törvényhozásban. Päivi Räsänen neve a házasságról, a homoszexualitásról vallott keresztyén nézetei miatt vált ismertté, miután 2019-ben közzétett egy Twitter-üzenetet a rómaiakhoz írt levél 1,24–27 verseiről, és kétségbe vonta a Finnországi Evangélikus Egyház (ELCF) és a Pride rendezvény hivatalos partnerségének létjogosultságát. A nyomában 2022-ben kibontakozó pert óriási érdeklődés övezte hazájában és külföldön egyaránt.

paivi_rasanen_foto_todoroff_lazar

Fotó: Todoroff Lázár

Finnország legnagyobb konzervatív politikai tömörülése, a Nemzeti Koalíció Pártja (NCP) győzelmet aratott a hónap elején lezajlott parlamenti választásokon egy rendkívül szoros küzdelemben, amelynek során a jobboldali Finnek Pártja a második lett, így Sanna Marin miniszterelnök Finn Szociáldemokrata Pártja csak a harmadik helyen végzett, és ezzel szertefoszlottak újraválasztási reményei. A jobbközép Nemzeti Koalíció Pártja (NCP) a szavazatok összeszámlálása után 20,8 százalékos eredménnyel szerezte meg a győzelmet. Őket a jobboldali párt, a Finnek követte 20,1 százalékkal, míg a szociáldemokraták 19,9 százalékot szereztek. Mivel az első három párt mindegyike a szavazatok mintegy 20 százalékát kapta, egyik párt sincs abban a helyzetben, hogy egyedül kormányt alakíthasson. Az északi ország parlamentjének 200 képviselői helyéért 22 párt több mint 2400 jelöltje versengett.

A Finn Keresztyéndemokraták megtartották öt képviselői helyüket. Ezek közül az egyik Päivi Räsänené, aki a Häme választókerületet képviseli. Ezúttal közel 7000 szavazattal jutott be a finn parlamentbe, ez 350 szavazatnyi növekedést jelent a 2019-es eredményéhez képest. A finn politikus idén 17 párt 143 jelöltjével mérkőzött meg és annak ellenére győzött, hogy szándékosan nem kampányolt vasárnaponként, idejét istentisztelettel és pihenéssel töltötte. A legnagyobb veszélyt a pozíciójára – véli Räsänen – a jobboldali Finnek Pártjának felemelkedése jelenti. – Ha nagyobb népszerűségre tesznek szert, elveszítem a parlamenti mandátumomat – mondja.

A keresztyénydemokraták másik gondja szavazótáboruk elöregedése. – Lehet, hogy a mi pártunknak vannak a leghűségesebb támogatói, de a négy évvel ezelőtti szavazóink közül ma már sokan nem élnek – magyarázza a képviselő, hozzátéve: – Természetesen igyekszünk fiatal szavazókat bevonzani, de ezt könnyebb mondani, mint megtenni.

Räsänen 1995 óta finn parlamenti képviselő. 2004–2015 között a keresztyéndemokraták elnöke volt, 2011–2015 között pedig belügyminiszter. Ez idő alatt ő felelt a finnországi egyházi ügyekért.

A keresztyéndemokraták fontos szerepet játszhatnak a koalíciókötésben. Míg más pártok kizárják a Finnek Pártját a lehetséges koalíciós partnerek közül, pártja – Räsänen szerint – mindenre nyitott. – Vannak azonban olyan pontok, amelyekben nem akarunk kompromisszumot kötni – szögezi le. Ilyen például az eutanázia. 2018-ban a gyakorlat legalizálásáról szóló törvényjavaslat megrekedt a finn parlamentben. Räsänen azonban arra számít, hogy a kérdés a következő kormányzati ciklusban ismét napirendre kerül. – A finnek többsége támogatja az eutanáziát. Nehéz megmagyarázni nekik, hogy vannak eszközeink, például a fájdalomcsillapítás, az élet végének megkönnyítésére – mondja a parlamenti képviselő, aki tavaly decemberben törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy minden finn számára kötelezően biztosítsák a tünetek enyhítését és az életminőség javítását szolgáló ellátáshoz való jogot. – Az élet végét megkönnyítő eljárások nem mindenhol érhetők el az országban. Mindig hangsúlyoztam, hogy a haldoklóknak jó minőségű hospice-ellátást kell kapniuk. A méltóságteljes befejezésnek a hatékony palliatív ellátást kell jelentenie, nem pedig az emberek megölését – magyarázza a politikus.

Räsänen emellett arra számít, hogy hazájában, ahol tavaly fogadták el az abortusztörvény kiszélesítését, ismét kiújul a terhességmegszakítás körüli véleményeltérés. A módosított jogszabályok értelmében az állampolgároknak mindössze egy orvos jóváhagyására van szükségük a művi vetéléshez. A korábbi 1970-es szabályozás szerint a nőknek két orvos hozzájárulását kellett megszerezniük ugyanehhez. Az anyák most már a terhesség tizenkettedik hetéig további indoklás nélkül kérhetik a beavatkozást. – Ez szomorú eredmény, amelynek heves ellenzője vagyok. Közel harminc évvel ezelőtt éppen emiatt a kérdés miatt vállaltam politikai szereplést – mondja Räsänen, aki nagy problémának tartja továbbá, hogy az orvosok lelkiismereti okokból nem tagadhatják meg a terhességmegszakításban való együttműködést. Az abortusztörvény liberalizálásáról szóló tavaly év eleji vita során a keresztyéndemokraták támogatást kaptak a Finnek Pártjától, akik szintén ellene szavaztak. Közös nevezőre jutott a két párt az LMBTQ-val kapcsolatos kérdésekben is. Az eutanáziáról azonban eltér a véleményük: a Finnek Pártja támogatja azt.

2022. március 30-án a Helsinki Kerületi Bíróság felmentette Räsänent az összes vádpont alól. Emellett kötelezte az ügyészséget több mint hatvanezer euró perköltség megfizetésére. Sok más jogrendszertől eltérően a finn jog szerint az ügyész a „nem bűnös” ítélet ellen egészen a finn legfelsőbb bíróságig fellebbezhet. Räsänen kijelentette, hogy minden esetben hajlandó megvédeni a szólásszabadságot, ha szükséges, akár az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is.

A választási győzelemért Päivi Räsänen mély háláját fejezte ki minden támogatójának. Megköszönte, hogy az ellene felhozott alaptalan és nyilvános vádak nem akadályozhatták parlamentbe jutását, és a keresztyén értékekért végzett munkája folytatódhat. A 100. zsoltár szavai erősítették a választási küzdelemben: „Mert jó az Úr, örökké tart szeretete és hűsége nemzedékről nemzedékre.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy győzni fognak-e a szabadságjogok Finnországban, Räsänen bizakodóan nyilatkozott. – Továbbra is harcolni fogok, mert ez a szabad és demokratikus társadalom sarokköve. Remélem, hogy a fellebbviteli bíróság ugyanúgy dönt, mint a kerületi bíróság, és ismét felmentenek majd a 2023. augusztus 22–24 közötti újabb tárgyaláson – mondta.