Veszélyesebb vagy élhetőbb Irán vár az ottani keresztyénekre?

Iránban 91 és fél millió ember él, és közülük hivatalosan csak száz- és kétszázezer fő közötti a keresztyén, de valójában további százezrek rejtőzködhetnek az elnyomó síita rezsim elől. Van is rá okuk, ugyanis az országban halálos bűnnek számít a megtérés. Az Article 18 és más civil szervezetek jelentése szerint 2025-ben megduplázódott a hitük miatt letartóztatott keresztyének száma Iránban, tavaly már 254-en szenvedtek ilyen üldöztetést az országban. Az üldöztetés és a rejtőzködés ellenére a keresztyének száma minden jelentés szerint emelkedik. Egyre többen térnek meg ugyanis. De mióta is vannak keresztyének Iránban, és miért vannak legális és illegális keresztyének?

Vannak olyan őshonosnak tekintett iráni keresztyén közösségek, amelyeket megtűrnek az országban, de a térítés számukra is tilos – osztotta meg velünk Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, Irán-szakértő. A legjelentősebb legálisan működő keresztyén közösség Iránban az örményeké, akik több mint százezren vannak. Minden nagyobb városban van örmény negyed, templomokkal, iskolákkal, közösségi intézményekkel. Az itteni örmény keresztyének az Örmény Apostoli Egyház alá tartoznak, és két képviselőjük ül az iráni parlamentben. Az országban a hivatalos keresztyén közösségeknek ugyanis van parlamenti képviseletük is.

– Az örményeken kívül jelen van a nesztoriánus keresztyénség, vagy keleti szír egyház, más nevükön az asszír keresztyének. Az ő lélekszámuk húsz- és negyvenezer fő közé tehető, és elsősorban Északnyugat-Iránban, Urumie város környékén élnek. Ezek elég ősi egyházak, a gyökereik az iszlám előtti szászánida Perzsiához kötődnek, Irán legrégebbinek vélt működő temploma az urumiei Szűz Mária templom.

Vannak iráni protestánsok és katolikusok is, akik a XVII. és a XIX. század között szakadtak ki nyugati missziók hatására az előbb említett keleti egyházakból. Ők is legálisan vannak jelen az országban, de a létszámuk csak pár ezer fő – ismerteti Sárközy Miklós a legfontosabb népességi adatokat az iráni keresztyénekkel kapcsolatban.

A megtűrt és parlamentben képviselt keresztyén közösségek mellett vannak azok, akiket az iráni síita vezetés tűzzel-vassal üldöz, mert a nyugati befolyással azonosítja őket. Azért is veszélyesek az állam számára, mert ők főleg protestáns missziók hatására megtért muszlimok. Létszámukról a becslések eltérőek, mert főleg házaknál gyűlnek össze, és érthető okokból nincs nyilvántartásuk. Sárközy Miklós említett tízezres létszámú amerikai baptista közösséget, de dél-koreai református missziót is. – Nem tudjuk, mennyien lehetnek, de nekem évekkel ezelőtt mesélte egy kollégám, hogy Isztambulban találkozott egy iráni református lelkésszel, akit dél-koreaiak térítettek meg, de az 1979-es iszlám forradalom után menekülnie kellett – mesélte az Irán-szakértő.

Az 1979-es év egyébként vízválasztó volt a vallási kisebbségek számára. Az Iráni Iszlám Forradalom elűzte a világi hatalmat erősítő, Nyugat felé nyitni próbáló – de egyébként korrupt és elnyomó – Mohammad Reza Pahlavi sah diktatúráját, hogy azt iszlamista elnyomásra cserélje. Míg a sah idején az iszlám szerepe csökkent és a vallási kisebbségekre sokkal kisebb nyomás helyeződött, addig 1979 után a muszlim hit elhagyása halállal büntethető vétséggé vált.

Nemcsak a keresztyéneket üldözik egyébként, hanem az iszlám szunnita és szúfi ágainak híveit és az Iránban alapított bahái vallás követőit is. Az iráni zsidók pedig az elmúlt években egyre erősödő Izrael-ellenesség miatt kerültek állandó célkeresztbe.

A 2022-es tüntetések óta a helyzet csak még rosszabb lett az országban, és ezt a keresztyének is megérezték. Az amerikai és izraeli támadás közvetlen előzménye pedig több ezer tüntető lemészárlása volt, amelyben tizenkilenc keresztyén is életét vesztette.

A rezsim szemében a keresztyénség azért is veszélyes, mert az üldöztetések ellenére egyre többen lesznek Krisztus követői. Sárközy Miklós rámutatott, hogy sokan kiábrándultak a politikai iszlámból Iránban. – Sokan azért nem járnak muszlimként mecsetbe, mert ott lelki táplálék helyett erős politikai, ideológiai, militáns hangnemet kapnak, és emiatt fordulnak el a síita iszlámtól, amit a rendszer kínál nekik – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy emiatt egyre több az ateista, de a szúfizmus követőinek száma is emelkedik, és vannak, akik a keresztyénség felé fordulnak.

– Az elmúlt napokban még nem olvastam olyan hírt, ami jelentősen változtatna az iráni keresztyének helyzetén, de nehéz információkhoz jutni – mondta Sárközy Miklós, aki szerint fennáll a veszélye annak, hogy Hameini ajatollah halála után még jobban fellángol a Nyugat-ellenesség és a vallási türelmetlenség. Ennek elsősorban a helyi zsidóság van kitéve, de a keresztyéneket is érintheti. – Bízom benne, hogy nem éri atrocitás ezeket a sérülékeny közösségeket – tette hozzá. Az iráni örménységgel kapcsolatban derűlátóbb: mint fogalmazott, ők évszázadok óta ott élnek, és az irániak többsége is maguk közül valónak fogadja el őket. Ami őket és más közösségeket is biztosan veszélyeztet a szakember szerint, az egy összeomló iráni állam esetén a tömeges emigráció, ami jelentősen csökkentheti a keresztyén közösségek létszámát.

Sárközy Miklós még nem látja a rezsimváltás jeleit, de nem tart kizárhatónak egy katonai puccsot vagy egy még keményvonalasabb vallási vezető felbukkanását, viszont arra figyelmeztet, hogy ebben a pár napja tartó konfliktusban még korai azt megjósolni, hogy mi lesz a vége, viszont biztos, hogy drámai, nagy hatású események történtek, és gyakorlatilag már most regionális konfliktussá nőtt az iráni válaszcsapásokkal.

Egyelőre nehéz tehát megmondani, hogy a mostani események a keresztyéneknek inkább reményre vagy félelemre adnak okot, de az biztos, hogy sorsfordító időszak lehet ez számukra.