Zarándok- és turisztikai központot épít Jézus megkeresztelkedésének helyén Jordánia. A Jordánon túli Betániában már áll több templom és néhány épület, de a kormány azt tervezi, hogy a közelben százmillió dollárból felépíti egy Kr. u. I. századi falu mását, valamint zarándokszállásokat, éttermeket és szállodákat is létesítenek. A projektre további kétszázmillió dollárt szeretnének összegyűjteni adományokból, illetve befektetők bevonásával.
Évszázadok óta járnak zarándokok a Jordán folyóhoz Jézus megkeresztelkedésének helyszínére, és számos kolostor és templom is épült a környéken, de mindenképpen jelzésértékű gesztus II. Abdullah jordán királytól, hogy a muszlim többségű országban jóváhagyta a fejlesztést. Jordánia a megkeresztelkedés kétezer éves évfordulójára készül, amikor várhatóan milliók érkeznek majd a zarándokhelyre.
Nem is titkolja a jordán vezetés, hogy az is célja a szuvenírboltok, szállodák és parkok építésével, hogy a látogatók számának többszörösére növelésével megsokszorozza a költségvetés turisztikai bevételeit. Jelenleg évente mintegy kétszázezer keresztyén érkezik a zarándokhelyre.
December elején Abdullah király személyesen is felkereste a helyszínt Béchara Boutros Rai maronita pátriárka társaságában, akinek bemutatta a fejlesztés terveit. Elkísérte őket számos építész, muzeológus és befektető is. A pátriárka szerint az uralkodó döntése segít a keresztyéneknek, hogy megőrizzék jelenlétüket a Közel-Keleten.
II. Abdullah király CNN-nek adott interjúja
Megőrizni a hangulatot
A kilencvenes években az izraeli–jordániai határt aknamentesítették, és akkor számos olyan régészeti leletre bukkantak, amelyek igazolják, hogy már a IV. században keresztyén zarándokok látogatták a helyszínt. Többen aggódnak is, hogy a nagy építkezés megváltoztatja a környék képét, hangulatát. A tervezők azonban azt hangsúlyozzák, hogy ők is szeretnék ezt megőrizni, sőt szerintük pont az elmúlt évek ad hoc építkezései veszélyeztetik ezt a leginkább. Kamel Mahadin építész a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy olyan anyagokat és építészeti megoldásokat terveznek használni, amelyek megóvják a hely kétezer évvel ezelőtti képét, amely sokak szerint ma is szinte változatlan, hiszen csak tevék és birkák legelnek a csupán néhány fával tarkított félsivatagos tájon.
Mások azért is aggódnak, hogy a pénzközpontúság veszélyeztetheti a hely szellemiségét, hiszen a befektetők majd bevételeket várnak a zarándokvárostól. Ibrahim Dabbour atya, a Jordániai Keresztyén Vezetők Tanácsának főtitkára azonban optimista, ő pozitív dolognak tartja, hogy a keresztyén zarándokhely a muszlim többségű lakosságnak is jobb megélhetést nyújt majd amellett, hogy ellátja vallásos feladatát.
Változatlan táj, változatlan hely?
Az említett építkezéseken kívül valószínűleg másfajta környezeti beavatkozásokra is szükség lesz, ha meg akarják idézni a zarándokoknak a bibliai idők Betániáját, mert lehet, hogy addigra nem is lesz víz a Jordán folyó medrében. Ez az egyik legveszélyeztetettebb nagy vízfolyás ugyanis a világon, hiszen vízhozamának ma már csak a töredéke éri el a torkolatot a Holt-tengernél: vizét öntözésre használják, és elterelték csatornákba.
Azt pedig már csak remélni lehet, hogy a nagy „helyreállítási” munkák, amelyek során olyan méretű ókori várost építenek fel, amely sosem létezett, nem veszik el a hely látogatóitól azt az élményt, amelyet az számukra eddig nyújtott: látni és érezni azt, ahol Jézus Krisztus megkeresztelkedett. Mert minden más csak körítés. Ahogy a visitjordan.com turisztikai oldal is fogalmaz: ez egy „kivételesen békés szent hely. Egy meditatív hely, amely tökéletes szemlélődésre, felfedezésre és tanulásra.”
A Siloám tava is látogatható lesz
Régészek jelentették be a múlt héten Izraelben, hogy látogatható lesz a Siloám tava, ahova Jézus küldte a születésétől fogva vak embert a szemét megmosni, miután nyálával kevert sarat kent a szemére, és ezzel látóvá tette. A tó egy forrás vizét tárolta, amely Jeruzsálem vízellátásának egyik legfontosabb bázisa volt, a Kr. e. VIII. században hozták létre, majd többször is bővítették. Jézus Krisztus idején mikve, azaz rituális fürdő lehetett, ahol a zarándokok megmosakodtak, mielőtt Dávid városán át a jeruzsálemi templomba indultak. A régészek már jó ideje dolgoztak az eredeti vízgyűjtő feltárásán, de hamarosan az ide látogatók az egész medencét megtekinthetik majd, és a Jézus korabeli zarándokok „lábnyomain” haladva fedezhetik fel a helyet.
Siloám tava a második templom időszakában:
Így készülnek a hitükért üldözött keresztyének a karácsonyra
Világszerte több országban is konfliktusok és üldöztetés árnyékában ünneplik a karácsonyt a keresztyének. Minden nehézség ellenére öröm és izgalom lengi be az ünnepi időszakot, a Megváltóra való várakozást.