– Mi teszi egyedivé, érdekessé az intézményt? Miben látszanak a református jegyek?
– Mi, reformátusok évszázadok óta végezzük a népoktatást gyülekezeti fenntartású intézményekben a helyiekhez, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva. Mi döntünk a sorsunkról. A fenntartói szolgálatot végző gyülekezet magáénak érezheti az iskolát, az óvodát, miközben az intézmény is pontosan tudja, hogy Kit szolgál. Nem lehetetlen világi közegben sem megvalósítani a keresztyén nevelést, de a gyülekezeti közegben minden más, isteni perspektívát kap: a misszió, a katechézis és a közösségépítés viszonyrendszere sokkal egyértelműbb egy gyülekezetben működő iskola esetén.
Azt gondolom, hogy a tanulás természetes helye az iskola. Az iskola természetes helye pedig a gyülekezet. Nem szervezeti, jogi vagy praktikus szempontok mentén, hanem Krisztus szempontjából. Krisztust követő gyülekezet, Krisztust követő iskola, Krisztust követő emberek mutatják az irányt, a Krisztushoz vezető utat.
Szerintem ez iskolánk legfontosabb jellemzője. Pontosabban a törekvés, hogy ezen az úton maradjunk. Minden más, ami esetleg különlegessé teheti iskolánkat, ebből fakad. Az iskola munkarendje, a légkör, a berendezés, a családi istentiszteletek, viszonyunk a kultúrához, a kirándulások, a romák és fogyatékkal élők befogadása, a tehetséggondozás mind egy-egy kapcsolópont Istenhez, és az Ő akaratához. Amitől mindez még izgalmasabbá válik, hogy egy abaúji kistérségben próbáljuk megvalósítani mindezt.
– Mi volt az az ok, ami kiváltotta a változást, milyen helyzetből indultak?
– Göncruszkán bezárt az önkormányzati iskola. Nem volt elég gyermek. Nem volt lehetőség és remény. Ekkor szólította meg az Úr a gyülekezet pásztorait. Volt bátorságuk elindulni a hívó szóra. Lehet, hogy ez így nagyon egyszerűen hangzik, de akit már megszólított az Isten, az tudja csak igazán, hogy Nála semmi nem egyszerű, viszont minden lehetséges. Hiszem, hogy Isten indította el ezt a változást is.
– Mit fognak látni, akik eljönnek október 10-én az Iskolatúra göncruszkai állomására?
Biztosan sokféle elvárással érkeznek majd, mindenkinek más lehet fontos. Sok mindent szeretnénk megmutatni: az épületeinket, a méhest (meg lehet majd kóstolni a gyülekezeti méhészet termékeit is), be lehet pillantani az órákra, meg lehet nézni, milyen tankönyvekből tanulnak a diákok. A tőről metszett pedagógusok – akiket nem lehet a külsőségekkel elkápráztatni – azonban a gyermekeinket figyelik majd. A gyermekek viselkedése mindent elárul majd. Mi úgy hisszük szeretnek iskolába járni. Majd meglátják.
Az őszi félévben négy intézménybe szervezünk Iskolatúrát érdeklődő intézményfenntartók, igazgatók, pedagógusok számára. Jelentkezni ezen a linken lehet.