A megálmodott formálódás

Ettől a tanévtől került a református egyházhoz a balatonfenyvesi általános iskola. Kanizsay Orsolya hittanoktató és tanító helyi lakosként, négygyermekes anyaként sokat tett és imádkozott azért, hogy egyházi intézményként működhessen tovább az iskola. Először vele beszélgettünk.

– A Pápai Református Gimnázium egykori diákjaként fontos volt számomra, hogy a gyerekeim is olyan oktatási minőséget és értékrendet képviselő iskola tanulói lehessenek, amit egy egyházi iskola nyújthat a diákoknak. Bár a három idősebb gyermekem esetében erre nem volt lehetőség, de a legkisebb már református iskolában kezdhette a negyedik osztályt. Évtizedes imádkozás és érdeklődés után valósult meg az, hogy a balatonfenyvesi iskolát átvette a református egyház. Fontos volt, hogy a szülők és a pedagógusok mellett a somogyi egyházmegye esperese, Hella Ferenc is támogatott a kezdeményezésben. Tavaly októberben kezdődött az átvételt megelőző közös munka, és idén tavaszra körvonalazódott, hogy a kaposvári református iskola tagintézményeként fog működni a balatonfenyvesi. Ez az első református oktatási intézmény a Balaton déli partján, így történelmi jelentősége van. Szintén örömteli számomra, hogy az iskola új igazgatója, Ligacs Andrea korábban csoporttársam volt a Pápai Református Teológiai Akadémia hittan szakán, azóta is jó kapcsolatot ápolunk. Korábban többször beszélgettünk arról, milyen jó lenne valamikor együtt dolgozni. Megvalósult az álmunk, Isten áldását adta a balatonfenyvesi iskolára. Helybeliként igyekszem Andrea segítségére lenni, hogy a református iskola áldássá váljon a környékbeli családok és a pedagógusok számára.

Kanizsay Orsolya évek óta tanít az iskolában, korábban a Zsinat oktatási szolgálatának alkalmazásában, most pedig az általános iskola teljes állású alkalmazottjaként. Tanítóként készségtárgyakat is oktat az alsó tagozatban. Kitértünk arra is, hogy a szülők támogatása mennyire volt egyöntetű abban, hogy az egyház vegye át a helyi általános iskolát. – Sok szülővel és pedagógussal van kapcsolatom, mert hittanoktatóként több környező településre is járok tanítani. Mindannyiunkban hosszú évek óta megfogalmazódott az igény, hogy jó lenne, ha az állami intézmények mellett református iskola is működne a környéken. A fenyvesi iskolába járó tanulók szülei kilencvenhat százalékos aránnyal igent mondtak az egyházi átvételre – válaszolta az édesanya.

Érdeklődtünk arról is, mennyiben volt más a mostani tanévnyitó. – Különleges és áldott esemény volt. Sokan érezték a szülők és a diákok közül, hogy itt valami más történik. Többen köszönetet mondtak és hálájukat fejezték ki. Az egyik meghívott vendégünknek a férje könnyes szemmel mondta el, hogy az idei tanévnyitó ünnepséget többnek érezte, különleges érzésnek írta le. Igazán örömteli, hogy akár egy nem hívő is érzékeli és tapasztalja az emelkedettséget, a Szentlelket és azt az áldást, ami megjelent közöttünk – idézte fel az eseményt Kanizsay Orsolya.

A balatonfenyvesi református általános iskolában nyolc évfolyamon összesen mintegy száz diákkal kezdődött el a tanév, kisebb létszámú osztályokkal. Az intézmény teljes neve: Kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskolája.

Petró Lászlót, a Kaposvári Református Egyházközség lelkipásztorát először arról kérdeztük, mi motiválta a fenntartói feladatok átvállalására a gyülekezetet. – Ami Steinbach József dunántúli püspökben, Hella Ferenc esperesben és bennünk is eldöntötte ezt a kérdést, az az, amikor megismertük a balatonfenyvesi közösség és az egész település életét. Érződött, hogy erőteljes szülői szándék volt az intézmény egyházi átvételére – mondta.

A lelkipásztor kitért arra is, hogy a balatonfenyvesi iskola kis létszámú, így nem volt arra lehetőség, hogy önálló intézmény legyen. – Korábban összevonva tanítottak alsós osztályokat, a megszűnés gondolata is felmerült. Viszont az egyházi átvétel jó reménységet mutat a megerősödésre és arra, hogy az elkezdett munkának szép gyümölcse teremjen. A kaposvári gyülekezet fenntartásában működik a Lorántffy Zsuzsanna Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, ennek egyik tagintézménye lett a fenyvesi iskola, ahonnan mindig is mentek tanulók a kaposvári gimnáziumba, ezt szeretnék fenntartani és erősíteni. A református egyház 2004 óta jelen van Balatonfenyvesen, hiszen a Kaposvári Református Egyházközség üzemeltet a településen egy ifjúsági táborhelyet, amely a Bárka tábornak is otthon ad. Az elmúlt több mint húsz évben jó kapcsolat alakult ki a községgel, így nem teljesen idegenként léptünk be a közösség életébe – fogalmazott Petró László.

A lelkiségi háttérrel kapcsolatban a tiszteletes megemlítette, hogy fokozatosan, felmenő rendszerben próbálják kialakítani az intézmény református arculatát. Petró László szintén különlegesen szép eseménynek nevezte a tanévnyitó ünnepséget. Felidézte: amikor mentek be, még mindenki úgy köszönt, hogy „Jó napot kívánok!”, kifelé viszont az „Áldás, békesség!” köszöntéssel búcsúztak. A lelkipásztor szerint a település lakói, a szülők és a gyerekek is érzik azt, hogy nagy dolog történik velük. Bízik benne, hogy ez folytatódik majd.

A demográfiai adatok alapján Magyarországon csökken a köznevelésben és szakképzésben részt vevő gyermekek, tanulók aránya, miközben a református egyház által fenntartott oktatási intézmények száma és létszáma évről évre növekszik – közölte a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata. Szabó Elődné Melinda intézményi lelkipásztortól, iskolamissziós referenstől először ennek a hátteréről érdeklődtünk.

– A szülők többsége elsősorban azt veszi figyelembe, hogy mi a jó a gyerekének, megvan-e a lelki, érzelmi biztonság és a megfelelő oktatási színvonal. A református iskolák igyekeznek ezekben helytállni, lelkiséget, törődést, odafigyelést is adni a diákoknak és azok családjának. Úgy gondolom, hogy a református iskolák által képviselt értékrend megadja azt a stabilitást, kiszámíthatóságot, ami szükséges a gyerekek lelki, szellemi fejlődéséhez. A nem hívő családoknak is meggyőző mindaz, amit az iskoláink kínálnak. Az intézmények átvételéhez a szülők és a pedagógusok döntő többségének támogatása szükséges. Az átvétel egy tudatos, jól előkészített fenntartói hozzáállást és munkát igényel. Hogy mindenki pontosan lássa, mi a cél, mi felé tart ez az intézmény, ez milyen ütemben valósítható meg. Fontosnak tartom a fokozatosságot, a krisztusi szeretetet és a türelmet ebben a munkában. Mi nemcsak oktatunk és nevelünk, hanem missziót folytatunk az iskolákban, lelkiséget próbálunk teremteni, és a gyülekezetek javára is integrálunk – hívta fel a figyelmet az iskolamissziós referens.

– Ahhoz, hogy reformátussá váljon egy intézmény, nemcsak külsőségekre, hanem az élő hit átadására, vagyis misszióra van szükség. Abban a klasszikus értelemben, ahogyan Jézus is kiküldte az apostolait. Nekünk ugyanazzal a látással kell a missziót végeznünk, ahogy a tanítványok is megszólították az embereket, akik nem ismerik Krisztust, nem felejtve azt, amit ők képviselnek. Ehhez tudatosságra, fokozatosságra és folyamatosságra van szükség. Fenntartóként, iskolalelkészként ezeket mind szem előtt kell tartanunk. A hozzánk érkező fiatalok és azok családja több mint fele nem vallásos, ők először a külsőségekkel találkoznak: az istentisztelettel, a köszönéssel, hogy összekulcsoljuk a kezünket, amikor imádkozunk. Életkori sajátosság az, hogy a kisebb általános iskolások nyitottak, szívesen megtanulják az énekeinket, bevonódnak különböző egyházi programokba, közöttük lehet igazán a családi missziót is végezni. Később már nehezebb a reformátusság kialakítása. Ha valaki nem vallásos háttérből érkezik egy református intézménybe, az egyik legfőbb szempont, hogy őt hogyan fogadják: talál-e olyan közösséget, ahol szeretik, ahol az ő nyelvét beszélik? Ugyanilyen fontos, hogy a hívő fiatal meg tudja élni a hitét élő módon, talál-e közösséget. Itt jönnek be a gyülekezetek, ennek a kettőnek össze kell kapcsolódnia – hangsúlyozza Szabó Elődné Melinda.

Ezután arról érdeklődünk, hogy egy intézmény átvételekor hogyan kell szolgálni a pedagógusok körében, mi a szerepe ebben az iskolalelkésznek. – Az iskola dolgozóinak hasonló misszióra van szüksége, mint a tanulóknak és azok szüleinek. Itt is hangsúlyozom a fokozatosságot és azt, hogy türelemmel legyünk egymás irányába. Figyelembe kell vennünk, hogy a pedagógusoknak milyen a kapcsolata Istennel. Az a munkahely, ahol megfelelően kezeljük a konfliktusokat, emberszámba vesszük a pedagógusokat, hivatásnak tekintjük a pedagógus munkát, és mindezt krisztusi nyitottsággal tesszük, megteremtünk egy nyitottságot is, hogy aztán az Isten Igéjére is figyelni tudjanak. Az iskola minden dolgozója felé zajlik a misszió. Ebben az iskolalelkészeknek is kulcsszerepük van. Az idén augusztustól érvényes egyházi szabályrendelet kimondja, hogy kétszázötven fős tanulói létszám felett szükség van intézményi lelkipásztorra. Ezt szakmailag is támogatni kell. Idén először elkezdünk egy hatvanórás továbbképzést sokrétű tematikával, amelyet Szászi Andreával, a Református Pedagógiai Intézet katechetikai igazgatóhelyettesével készítettünk el. Az a szándékunk, hogy lefedjük a teljes iskolalelkészi szolgálatot szakmai szempontból, és felkészítsük az iskolalelkészeket arra, hogy a szolgálatukat felfrissülve, megújulva tudják végezni. Számolunk azzal, hogy az új szabály értelmében megnő az iskolalelkészek száma, és mivel ez egy speciális szolgálati terület, jól jön a segítség az újonnan belépők felkészítésében. Évről évre szervezünk országos iskolalelkészi konferenciát is, amit idén október 10-én tartunk, ahol a misszió kérdésével foglalkozunk, az eseményre még lehet jelentkezni – tudjuk meg a lelkésznőtől.