A négyszázötven éve született Szenci Molnár Albertre emlékeztek Debrecenben

Az eseményen csaknem száz történész, irodalomtörténész, egyháztörténész és teológus, valamint egyetemi hallgató vett részt, a többi között a Debreceni Református Hittudományi Egyetemről, a Debreceni Egyetemről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, az Evangélikus Hittudományi Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemről, de érkeztek vendégek Kolozsvárról és Nápolyból is.

A Szenci Molnár Albert és a XVI–XVII. századi peregrinatio academica címmel rendezett konferencia nyitóünnepségét a Debreceni Egyetem főépületének aulájában rendezték. – Négy, bronzba öntött férfiú – köztük Szenci Molnár Albert – szobra a reformáció három generációját képviselve őrzi az egyetem főépülete előtti téren azt a hagyományt, amely a Debreceni Református Kollégiumból kinőve vezetett a mai egyetem létrejöttéhez. Ez az a két intézmény, amely magáénak érezheti a nagy humanista tudós és református teológus emlékezetét – fogalmazott megnyitójában Imre Mihály, a szervezőbizottság elnöke, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professor emeritusa.

– Szenci Molnár Albert öröksége mind a mai napig él, hiszen magyar református közösség nem képzelhető el az ő zsoltárai nélkül, legyen szó az anyaországon kívül Erdélytől az Amerikába kivándorlókig, Ausztráliától a Felvidékig – hangsúlyozta Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

Fekete Károly kiemelte: Szenci Molnár Albertnek óriási szerepe volt abban, hogy az Ige eljutott az egyszerű emberekhez is. Idézte Németh László író szavait: „Elsősorban a templomos magyar reformátusság őrizte és őrzi ezt az örökséget azzal, hogy a Biblia és a zsoltár, éppen Szenci kiadásaival egybekötve, együtt került a nép asztalára. Ha van magyar csoport, amely százezrek alá tudott közös szellemi alapot teremteni, akkor a protestantizmus az, hiszen mindenhová elért Bibliájával és zsoltáraival” – szólt az idézet.

A rendezvény három napja alatt összesen 31 előadás hangzott el. A prezentációk egy része a debreceni kálvinista hagyományban kiemelkedően jelentős Szenci Molnár Albert gazdag irodalmi és nyelvészeti, teológiai és művelődéstörténeti munkásságát, nyomtatásban megjelent, illetve kéziratos műveit vizsgálta, és szolgált új eredményekkel a korábbi a kutatásokhoz.

A tanácskozás szombati zárónapján a résztvevők megkoszorúzták Szenci Molnár Albert emléktábláját a Debreceni Református Kollégiumban, ahol kiállítás is nyílt a tiszteletére.