„Milyen közösségek jelentenek számodra megtartó erőt?” – a többi között erre kérdeztek rá a Tatai Református Gimnázium tanulói körében végzett felmérésben. A közösségek az iskolai élet fontos részét képezik, de mivel töltik a diákok legszívesebben a szabadidejüket? A felmérés eredményeiről, a jelenlegi és a várható kihívásokról kérdeztük az intézmény új igazgatóját, Koros Gábort.
Miért tartották fontosnak megkérdezni a diákokat az iskolán kívüli időtöltésükről?
A tizenéveseket sokféle hatás éri, rendkívül gyorsan változik körülöttük minden, és ők maguk is. Azért készítettük a felmérést, hogy megtudjuk, mostanság mivel töltik a szabadidejüket a diákjaink, mi a fontos nekik. Mi, pedagógusok más generációhoz tartozunk, szeretnénk megismerni a tanulók preferenciáit, hogy jobban tudjunk kapcsolódni hozzájuk. Egy korábbi nemzetközi felmérés szerint a középiskolás kamasz gyerekek általánosságban egy nap hét-nyolc percet beszélgetnek a szüleikkel. Ez szomorú tény, viszont örömmel láttuk, hogy a tanulóink a barátokat és a családot előre helyezték a szabadidős tevékenységeik sorában. A nevelés elsődleges színtere a család. Ha egy diák stabil családi háttérből érkezik, az a társaira és az egész iskolára pozitív hatással van. Ami számomra meglepő volt a közösségek és az elfoglaltságok tekintetében, hogy a lányok és a fiúk körében is a főzés egy rendkívül közkedvelt időtöltés.
Koros Gábor augusztus elsejétől az iskola igazgatója
Ebben mekkora szerepet játszhatnak a közösségi médiában is egyre népszerűbb főzős videók, műsorok?
A legtöbb diáknál fontos szerepet tölt be a közösségi média és a különböző streaming platformok, ez természetesen közrejátszik. Nekünk az a célunk, hogy valódi emberi kapcsolatokat építsenek egymással, és – egyházi iskola lévén – az Úristennel. Azért is kérdeztük meg a diákokat, hogy lássuk, mekkora a baj. A mesterséges intelligencia és a közösségi oldalak miatt sok időt töltenek egyedül a gyerekek, ami mentális problémákat okoz. Hangsúlyossá váltak az egyéni, digitális világban épülő kapcsolataik, emiatt gyakori az elmagányosodás, elszigetelődés a gyerekek körében, ami egyébként össztársadalmi probléma is. A felmérésnek az is célja volt, hogy lássuk, melyek azok a közösségek, amelyek meg tudják szólítani a gyerekeket. Az egyháznak, az iskoláknak és főleg az egyházi iskoláknak is jelentős szerepük van abban, hogy ápolják a közösségeket, és a gyerekek valódi, személyes kapcsolatokat éljenek meg, ne pedig egy számítógép vagy telefon mögé bújva próbáljanak ismerkedni, találkozni. Jó volt azt látni a felmérésben, hogy az iskolai közösségeinket szeretik a gyerekek. Aki ide tartozik, az biztosan nem fog elmagányosodni, és valódi barátságokat, kapcsolatokat tud építeni a középiskolai években.
„Milyen közösségek jelentenek számodra megtartó erőt a mindennapokban?” – a többi között ezt a kérdést tették fel a Tatai Református Gimnázium diákjainak egy online kérdőívben, amit több mint kétszáz tanuló töltött ki. A sajtóbeszámoló szerint az intézményben igyekeznek a diákoknak minél több közösségépítő programot szervezni, ilyenek a csendesnapok, a diákbál, a különböző témahetek, diáknapok, az osztályok közötti foci-, röplabda-, kosárlabda-házibajnokságok, az ünnepek vagy éppen az „ingyen ölelés napja”.
A mesterséges intelligencia inkább veszélyt jelent, vagy lehet társ a közösségépítésben, illetve a pedagógusok munkájában?
Az a tapasztalatunk az elmúlt tíz, húsz, akár harminc évben, hogy sok technikai újítás használatát túlzásba vittünk. Kiváló kapcsolattartási lehetőségnek gondoltuk a közösségi oldalakat, majd az okostelefonokat, amelyekkel sok minden elérhető: játékok, videók, ügyeket lehet intézni gyorsan, kényelmesen. Most ott tartunk, hogy rengeteg mentális problémának és a gyerekek fejlődésének is gátja az, hogy nagyon fiatalon már okostelefont használnak. A mesterséges intelligencia egyik veszélye az is, hogy úgy gondoljuk, mindent megold, így aztán megint átesünk a ló másik oldalára. Ezért fontos az óvatosság. Informatika szakos tanárként azt gondolom, hogy sokat segíthet a mesterséges intelligencia akkor, ha értő kezekben van, és a gyerekek is megértik, hogyan kell helyesen használni. Ha a tanulók mindent a mesterséges intelligenciával szeretnének megoldani, akkor elkényelmesednek, leszoknak a gondolkodásról, a saját problémamegoldásról, és ez óriási károkat okoz. Hangsúlyos, hogy az MI a közoktatásban megfontoltan, szabályozottan jelenjen meg, nem jó mindent hirtelen bevezetni meggondolatlanul. Az intézmények és az oktatáspolitika felelőssége is, hogy értőn használjuk az MI-t. A jövő szerintem a természettudományok területén arról fog szólni, hogy a gyerekek a gondolkodási módszereket megértsék és helyesen használják. Ezt megerősíteni kell, nem pedig leszokni róla.
Koros Gábor igazgatóelődjével, Illés Dániellel
A közösségi életnek a szülők is a részei? Milyen velük az együttműködés?
A szülői tanáccsal nagyon jó az együttműködés, valódi, élő kapcsolat van a szülők és az iskola között, meghallgatjuk egymást. Segítenek nekünk, aktívan részt vesznek az iskola életében. A farsangi bál előtt például segítenek támogatójegyeket árulni az iskola javára. Szeretnénk ezt a jó kapcsolatot fenntartani a jövőben is. Minden osztályból vannak szülők, akik szeretnének tenni a gyerekekért, a közösségeinkért. Sok szülő azért is választja ezt az iskolát, mert a szülőtársak hasonló értékrendet képviselnek. Kálmán Attila iskolaalapító igazgatónk szokta mondani, hogy ha egy szőnyeget ki akarunk rázni, akkor az egyik felét az iskola, a másikat a szülők fogják, és ha nem ugyanúgy és nem szinkronban rázzuk, akkor valakinek ki fog esni a szőnyeg a kezéből. Úgyhogy ezt a hasonlatot szem előtt tartva erre odafigyelünk. Példaértékűnek tartom, hogy a legtöbb szülő nálunk ugyanazt képviseli a fontos kérdésekben, mint az iskola.
Mennyire tartja értékállónak a Tatai Református Gimnázium hitre, tudásra, közösségre épülő hármas vezérfonalát?
Azért értékálló ez a hármas egység, mert egymást erősítve jelennek meg nálunk, miközben külön-külön is hívószó a családoknak. Akik hozzánk jönnek, azok első helyre a közösséget teszik, amiben a tatai Refi kiemelkedik a környéken, és erre büszkék vagyunk. Vannak családok, amelyek azért választják az iskolánkat, mert magas színvonalú az oktatás. Jó tanárok tanítanak, és jó eredményeket érnek el a tanulók, bármilyen területen tovább tudnak tanulni: az orvosi egyetemtől kezdve a külföldi felsőoktatási intézményekig. A hitéletüket tekintve különböző hátterűek a gyerekek. A népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy jelentősen csökkent azoknak a száma, akik vállalják, hogy vallásosak. Ezt figyelembe kell vennünk, amikor hitre igyekszünk nevelni a diákjainkat. A példamutatás az egyik legfontosabb eszköze a missziónak, hogy a tanulók lássák a hiteles hitéletet a pedagógusokon, az itt dolgozókon, a diáktársaikon. Lehet, hogy egy időre elfordulnak, mert sajnos az egyházban mindenhol így van, de ha ezeket a magokat el tudjuk ültetni, akkor sokan visszatalálnak, és átértékelik, amit korábban tapasztaltak, például a reggeli áhítatot, amelyet az iskolától pár száz méterre álló református templomban tartunk minden tanítási napon. Együtt vonul át az egész iskola, az elején van néhány hirdetés, majd áhítat, amit mindig más tart: pedagógusok, diákok, környékbeli lelkészek, ahonnan a diákjaink is érkeznek. Valódi közösségi élmény, ahogy az egész iskola a templomban kezd minden reggel. Valakinek ez idegen, és ez rendben van, de a többség jó élményként gondol vissza a tatai refis éveire és az áhítatokra. Nem ritkán idéznek fel korábbi diákjaink tíz évvel ezelőtti alkalmakat, akár egy szót, ami megérintette őket. Ezért is érdemes csinálni.
Képek a gimnázium életéből
A felmérésben a közösség fontosságát hogyan jelölték meg a tanulók?
A diákönkormányzat nálunk jelentős és erős, szorosan együttműködik a tanári karral. Két olyan program van, amit nagyon szeretnek a gyerekek, és ezeket ők szervezik. Az online felmérés eredménye alapján ezek közül a diákbál a legnépszerűbb, minden második válaszadónak ez a kedvenc iskolai programja. Ez egy igazi, hagyományos bál, kulturált keretek között szórakoznak a diákok. A másik, ami különleges, és a tanáraikkal közösen szervezik, az az „éjszaka az iskolában”. Évente egyszer rendezzük meg, amikor itt lehet aludni. Nekünk nincsen kollégiumunk, ezért az itteni gyerekeknek különleges élmény, hogy az iskolában közös programokat tartanak, filmet néznek, vacsoráznak. A sport és a művészeti, tanulmányi közösségeink szintén népszerűek. Örülök, hogy kiemelték a gyerekek is a csapatsportokat, a foci- és röplabda-házibajnokságokat. A diákszínpadon olyan művészeti önkifejezést tudnak megélni a fiatalok, amit máshol nem. A kórusunk rendszeresen fellép az egész országban. Big Band zenekarunk olyan közösség, amely jelenlegi és korábbi refisekből áll. A művészet és a sport révén kialakult közösségek szükségesek ahhoz, hogy az ember tényleg ember tudjon maradni, és igazi barátságok is kialakulnak.
Az a célunk, hogy a diákok valódi emberi kapcsolatokat építsenek egymással és az Úristennel – vallja Koros Gábor
Augusztus elsejétől a Tatai Református Gimnázium igazgatója. Milyen tervei vannak intézményvezetőként?
A megbízásra szolgálatként és hatalmas feladatként tekintek, kértem rá Isten áldását. Nem vagyok karrierista ember, barátkoznom kellett a gondolattal, hogy vállaljam-e az igazgatói feladatokat. Tizenhét éve vagyok igazgatóhelyettes, jól ismerem az iskolánkat, részt vettem kollégákkal és a vezetőséggel együtt számos projektben, fejlesztésben és szervezési feladatokban is a mindennapi ügymenet mellett. Tudom, hogy mennyi munkával jár ez a feladat, hálás vagyok a fenntartó Tatai Református Egyházközségnek, amellyel példaértékű az együttműködés. A terveket tekintve több olyan változás tapasztalható, amit megfelelően kell kezelnünk, pédául az oktatáspolitika vagy a már említett mesterséges intelligencia területén. A sok bizonytalanság között viszont szilárd kapaszkodót jelent az, hogy mi elsősorban felfelé, Istenre nézünk. Megőrizzük a magas színvonalú oktatást, emellett akármi is történik a világban, bármilyen hatások jönnek, nekünk az Istenhez kötődő viszonyunk, megváltó Urunk és a Szentírás az elsődleges. Ebből nem adunk lejjebb.
Koros Gábor kinevezéséről május 20-án döntött a gimnáziumot fenntartó Tatai Református Egyházközség presbitériuma. Az új intézményvezető 2007-ben csatlakozott az akkor még Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma néven működő intézmény tantestületéhez matematika–informatika szakos tanárként. Tizenhét éve igazgatóhelyettes, szaktanári munkáját az elmúlt években háromszor ismerték el Tata város polgármesterének különdíjával, 2018-ban pedig megkapta a Tatai Református Egyházmegye Kiváló Pedagógus díját. Illés Dániel tizenöt év intézményvezetői munka után címzetes igazgatóként és fizikatanárként továbbra is fontos tagja marad a gimnázium nevelőtestületének.