A Református Pedagógiai Intézet immár ötödik alaklommal rendezte meg a Csoda.Gyerek Tehetségkonferenciát, amelynek a Debreceni Egyetemi Református Templom adott otthont. A rendezvény célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a gyermekekben rejlő különleges képességekre, illetve támogatást és iránymutatást nyújtsanak pedagógusoknak a tehetséggondozás területén. Az idei konferencia fókuszában a művészeti adottságok támogatása állt. Az előadások mellett a résztvevők szekcióüléseken mélyíthették el tudásukat a fejlesztő gyakorlatok terén.
A konferenciát Pluhár Gáborné lelkész, vallástanár nyitotta meg. A szent sátor megépítésének történetén keresztül mutatott rá arra, hogy a különleges feladatok elvégzésére Isten nem véletlenül választja ki az embereket. A jelen lévő pedagógusok, református intézmények dolgozói hivatásként végzik munkájukat, amelyhez hozzátartozik a tehetségek felfedezése és gondozása is. – Az Úr betöltötte ezt az embert isteni lélekkel. Adott neki bölcsességet, értelmet, képességet a tervezésre, tanításra és a vezetésre is – fogalmazott, kiemelve annak jelentőségét, hogy Mózes felismerte mindezen tulajdonságokat Becalélban, akit megbízott a szent hajlék megépítésével is. Pluhár Gáborné az igemagyarázatban hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a diákoknak a támogató közösség és az abból származó erő, mivel a pedagógusok sokszor mentorként állnak a gyerekek mögött, biztatva és támogatva őket a nehéz pillanatokban. – Becalél elfogadja tálentumait és tehetségét. Azért sikerül ez neki, mivel nincs egyedül ebben. Isten ennek a tehetséges embernek közösséget ad – zárta gondolatait a lelkipásztor.
Az igei bevezető után Kelemen Gabriella, a Református Pedagógia Intézet igazgatója köszöntötte a részvevőket. Rövid prezentációjában ismertette az intézet munkáját, amely több mint 212 református köznevelési intézményt támogat szakmai programokkal. Kiemelte, hogy a szervezet 32 éve működik, ehhez pedig elengedhetetlen a folyamatos megújulás. Évről évre igyekeznek a diákok és a pedagógusok elvárásaihoz is igazodni, az állami és egyházi jogszabályoknak egyaránt megfelelve. Az igazgató egyenként bemutatta a szervezet munkatársait, hogy a jelenlévők előtt arccal megjelenjenek azok, akik minden tanévben azért dolgoznak, hogy szolgálatukat teljesíteni tudják. A magyarországiak mellett a szervezet foglalkozik több határon túli intézménnyel is, amelyekkel hasonlóan szoros kapcsolatot ápolnak.
A református tehetséggondozás jelenébe adott betekintést Maklári Mónika, a Református Pedagógiai Intézet szakértője. Évente több mint száz különböző versenyt koordinál a szervezet, legyen szó óvodai, általános- és középiskolai korosztályról. Több ilyen jellegű esemény konferenciához is kötött, így a pedagógusok egy-egy szekcióban, különböző témákban mélyedhetnek el és cserélhetnek tapasztalatot. A tanulmányi vonal mellett a művészeti, egyháztörténeti és sportversenyeken is rengeteg tanuló vesz részt évről évre. Ezek megszervezésében nagy segítséget jelent a református intézményeknek a pedagógiai intézet támogatása.
A Csoda.Gyerek Tehetségkonferencia minden évben más témakörben zajlik. A gyerekek kiemelkedő adottságait idén a művészetek irányából közelítették meg. A Református Tehetséggondozó Alapítvány munkájának kiemelt része a Talentum tehetséggondozó program, amely a tanulók szaktárgyi tudásának fejlesztését segíti elő, és felkészíti a résztvevőket az emelt szintű érettségire, valamint az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre. A foglalkozások négy hétvégén, más-más intézményekben zajlanak. A támogatások között nagy jelentőséggel bír a Nyilas Misi ösztöndíjprogram is, amely a kiemelkedő készségekkel rendelkező, hátrányos helyzetű diákokat anyagi támogatással és mentorálással segíti. A Református Pedagógiai Intézet tehetségazonosító és -gondozó munkája szerteágazó és kiterjedt, amelyben a gyermekek segítésén túl fontos szerepet kap a pedagógusok munkájának támogatása is.
A képzőművészetek témakörében kezdte az előadások sorát Molnárné Ötvös Tünde, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának pedagógusa. Prezentációjában először Comenius munkásságát ismertette, kiemelve, hogy bár a filozófus a XVII. században élt, pedagógiai elképzelései a mai iskolarendszerben is meghatározók. Az előadás talán legszemléletesebb része a gyermekrajzok elemzése volt, amelyeket a fiatalok iskolai keretek között és pályázatokra készítettek. Az alkotásokban kirajzolódhat a diákok személyisége és belső világa. A képzőművészetben a fiatalok szavak nélkül közlik gondolataikat és érzelmeket. A pedagógusoknak nagy szerepe van abban, hogy felismerjék és helyesen értelmezzék ezeket az üzeneteket, hiszen az alkotások sokszor olyan belső tartalmakat is feltárnak, amelyeket a gyermekek szóban nehezen közölnek. A művészet nemcsak az önkifejezés, hanem a megértés, kapcsolatteremtés eszköze is az oktatásban. A technológiai fejlődéssel és a digitális képalkotással a képzőművészet is változott az elmúlt években. Fontos, hogy a pedagógus szabadon hagyja a diákoknak, hogy alkalmazzák ezeket az új eszközöket, ezzel is teret adva kreativitásuk kibontakozásának.
A képzőművészeteket követően a többszörösen kivételes tehetségek azonosítása és gondozásának kérdésköre került előtérbe. Demarcsek Zsuzsa, a nyíregyházi Vásárhelyi László Református Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója kapott szót a témában. – A művészetekre mint eszközre tekintünk a hit megerősítésében, nemzeti hagyományaink megőrzésében, a paraszti kultúra értékeinek átadásban – osztotta meg az előadó, és ez szerinte tökéletesen összefoglalja az iskola célkitűzését. Fontos, hogy a gyerekek számára az önfeledt játéknak, éneknek, táncnak, rajznak és a festésnek hatalmas jelentősége van, és ezeket elérhetővé kell tenni az oktatási rendszerben. A többszörös tehetség mellé sokszor társulnak nehézségek is. Mint az igazgató fogalmazott, ez sokszor izgalmasabbá is teszi a munkát a pedagógusok számára. Demarcsek Zsuzsa kiemelte, hogy a hátrányban ott van az előny és a csoda is, amit sokszor csak ezek a gyerekek tudnak megmutatni. A nyíregyházi iskola programjain jelen vannak a színház eszközei is. Három műhelyt hoztak létre: a zeneit, a dráma és táncot, illetve a képzőművészetit. Ezek olyan értékek, amelyekre építeni lehet, még a hátrányból induló gyerekek esetében is. Az intézmény meghatározta a fejlesztendő területeket is. A folyamatban jelentős a közös kommunikáció kialakítása, ami a különböző csoportok kultúrájának megismerését is magában hordozza. A roma fiatalok integrációjában hatalmas lehetőséget nyújt a drámajáték, mivel az előadások kiemelik a diákokat, és egy másik színtérre helyezik őket. A konferencia fontos programja volt a Tiszavasvári Kabay János Általános Iskola diákjainak előadása is A pör címmel. Fiatalkoruk ellenére érezhető volt, hogy a gyerekek tisztában vannak az előadás jelentésével és jelentőségével. Játékuk őszinte és hiteles volt. Minden mozdulatukból és megszólalásukból sugárzott az elhivatottság. A közönség figyelmét egyetlen pillanatra sem engedték el. Előadásuk maradandó élményt nyújtott mindenkinek. A színdarab Demarcsek Zsuzsa szavait igazolta, miszerint a játék elengedhetetlen a figyelem megtartásában, miközben közösséget teremt, élményt ad és értéket közvetít. Fontos, hogy a többszörös tehetségek felfedezéséhez elengedhetetlen az a pedagógus, aki felismeri a gyermek kiemelkedő adottságait, segít azok fejlesztésében és bemutatásában.
A színdarab után Salamon Ágnes, a Pécsi Református Kollégium Berze Nagy János Alapfokú Művészeti Iskolájának tagintézményvezető-helyettese ismertette intézményük tehetséggondozó kezdeményezéseit és foglakozásait. Mint elmondta, iskolájuk tudatosan törekszik arra, hogy minél több különleges adottságokkal rendelkező gyermeket fedezzenek fel. Fontos számukra, hogy ne csak intézményi keretek között maradva végezzék ezt a tevékenységet. Kollégiumuk két tehetségponttal rendelkezik, emelett az iskola hitvallása, hogy a minden szakon jelen vannak kiemelkedő diákok, akiknek fontos a gondozása és segítése. Az intézmény több műhellyel rendelkezik a képzőművészet, a színház és a néptánc terén is. A gyerekek mellett a pedagógusoknak is létrehoztak egy alkotóműhelyt, ahol a szakemberek tapasztalatot tudnak cserélni, ezzel is tovább mélyítve szakmai tudásukat. A képzőművészeti tanszak tanáraihoz hasonlóan alkotó foglalkozásokat tartanak. Itt a kollegák saját szakterületükbe adnak mélyebb betekintést. Kiemelt helyet foglal el a komplex tehetség- és személyiségfejlesztő módszer, amit az intézményben már több mint tíz éve használnak.
Egy másik technika alkalmazásába Gunszt Andrea, a Pécsi Református Kollégium Berze Nagy János Alapfokú Művészeti Iskolájának néptáncpedagógusa nyújtott betekintést. Az ének és népi gyerekjátékok személyiségfejlesztő hatásairól tartott előadásában hangsúlyozta az ének, a mondóka és a tánc jelentőségét az óvodai és általános iskolai nevelésben. Fejlesztőpedagógusként szerzett tapasztalatai alapján is kiemelt szerepet tulajdonít az említett eszközök alkalmazásnak a gyerekek elakadásainak fejlesztésében.
A konferencia előadásait szekcióülések követték, ahol a résztvevők tehetségfejlesztő gyakorlatokat sajátíthattak el. Az esemény nemcsak szakmai tudással gazdagította a jelenlévőket, hanem megerősítette őket hivatásuk fontosságában is. A nap során világossá vált, hogy a tehetséggondozás sokkal több, mint képességek fejlesztése. A Csoda.Gyerek Tehetségkonferencia idén is értékes találkozási pontot teremtett azoknak, akik hisznek abban, hogy minden gyermekben ott rejlik a kibontakozás lehetősége.