Saját erőforrásra épít elsődlegesen a keresztyén befogadáson alapuló, a hátrányos helyzetű gyerekek segítését szolgáló általános iskolai program. Úgy igyekeznek a nebulókat közösséggé szervezni, hogy abban mindenki megtalálja a helyét. A projekt a Magyarországi Református Egyház Cigánymissziója és a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS) együttműködésében zajlik. A fejlesztés a helyi közösségek sokszínűségéből is táplálkozik. A program koordinátorát kérdeztük.
Kisiskolák nagy lépése
– Az intézményfejlesztési projektben összesen nyolc általános iskolával működünk együtt. A HEKS 4 éves ciklusokban gondolkodó országprogramját követve a projektbe évenként – legközelebb idén szeptemberi kezdéssel – kapcsolódnak be újabb, többségükben kicsi, a helyi gyülekezet fenntartásában működő iskolák – ismertette Hanula-Csordás Dóra, a Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztályának munkatársa.
A program három intézményt felölelő tesztszakasszal indult: a nagyharsányi, magyarcsanádi és a drávafoki református általános iskolák részvételével. A későbbiekben csatlakozott a szanki, a pátkai és a kispesti iskola. Idén pedig bekapcsolódott a Dunántúlról a nemesgörzsönyi és a Tiszántúlról a kántorjánosi református iskola.
Hanula-Csordás Dóra
A befogadáson és elfogadáson alapuló iskolai nevelésről, oktatásról a Magyarországi Református Egyház (MRE) Cigánymissziója 2018-tól gyűjti a tapasztalatokat. Az ELTE Társadalomtudományi Kara Oktatás- és Ifjúságkutató Központjának munkatársai a Missziói Iroda és az Oktatási Iroda támogatásával problémafeltáró felmérést végeztek. A kutatás során a református általános iskolák helyi iskolarendszerekbe való beágyazottságát, a roma inklúzióval kapcsolatos álláspontját és gyakorlatát, illetve az esetleges fejlesztési igényeket tárták fel.
Több hónapos kutatás alapján körvonalazódott, hogy mi az, amiben a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS) és az MRE segíteni tudna. A projekt egy intézményben három évet ölel át. Az elsőben elindul a tanácsadó, önismereti folyamat, amely pályázattal ér véget. A második évben – a svájci partner anyagi támogatásával – a tervek megvalósulása következik, a harmadikban – intenzív mentori segítséggel – az eredmények elmélyítése, a minél mélyebb közösségi beágyazása a cél.
A hitre és közösségre építő módszer
A református lelkipásztor felidézte, hogy a hátrányos helyzetű és cigány gyerekek iskolai, társadalmi integrációját segítő program a kompetencia- eredményekben is megmutatkozik. A nagyharsányi általános iskola a Pécsi Református Kollégium egyik tagiskolája. Ez a pici intézmény – amely a projekt egyik zászlóshajójának is számít – jelentős teljesítményjavulást tudott elérni a diákok körében – fűzte hozzá Dóra.
A módszer lényege: az intézmények belső kultúrájának felfrissítése. Gazdagító hatású a különböző hátterű gyermekek sajátosságainak megismerése. Úgy igyekeznek őket közösséggé szervezni, hogy abban mindenki megtalálja a helyét. – Ez a keresztyén szemléletű befogadó attitűd hitünkből, az evangélium megértéséből fakad: „Fogadjátok be tehát egymást, ahogy Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére” (Róm 15,7). A programnak elsősorban a szűkebb-tágabb iskolai közösség fejlesztése a célja. Hisszük, hogy empátiával, a kölcsönös tisztelet kultúrájával sikerülhet megszólítani a gyerekek és tanáraik alkotta társaságot. Áthangolódik az a közösség, amely belekezd ebbe a programba – hangsúlyozta a lelkésznő.
A projekt egyik fő eleme a pedagógusok továbbképzése, amely az említett egyedi fejlesztési terven alapul. A keresztyén befogadás elméletében és gyakorlatában nagy tapasztalatú mentorok segítenek jobban rálátni az iskola működésére, azonosítani erősségeiket és nehézségeiket, a lehetőségeket, illetve veszélyeket. Az intézmények pályázata attól válik egyedivé, hogy a tanári kar döntésén múlik, mely területen kér segítséget. Van, ahol a konfliktuskezelésben, máshol az érzelmi intelligencia, a csoportban gondolkodás fejlesztésében igényelnek támogatást.
„A Szentírás a ma élők számára is ad útmutatót, a legfontosabb üzenetet hordozza”
Előfordul, hogy nemcsak külső segítséget hív a tanári kar, hanem a belső tudásmegosztásra építve, műhelyként tevékenykedik. Mindegyik helyszínen az öntevékenység megvalósítása, a saját erőforrásaik mozgósítása a cél. – Elkezdenek a maguk fejlesztésén is dolgozni a pedagógusok, egy más szervező rend szerint áll össze oktató-nevelő munkájuk. Ám ez sok esetben bizonyos mértékű fluktuációt hozott – idézte fel a program koordinátora. Volt, aki számára nem tűnt megvalósíthatónak. Valaki más azonban új lehetőséget, lendületet látott meg benne.
Fenntarthatóság és fejlődés
Dóra meglátása szerint a befogadó szemlélet kialakításában sokat számít a hittanoktatás. Négygyermekes édesanyaként és pedagógusként is az a benyomása, hogy a Református Pedagógiai Intézet által fejlesztett tankönyvek sokrétű fejlesztést törekednek előmozdítani. Nemcsak tárgyi ismereteket adnak át, hanem a sokrétű intelligencia felismerésével és kiaknázásával sikerélményhez juttatják a nagyon különböző gyermekeket is. A Szentírás a ma élők számára is ad útmutatót, a legfontosabb üzenetet hordozza. A hittanoktatási alkalmakon a lelkipásztorok, hitoktatók és pedagógusok elő tudják segíteni a keresztyén örömüzenet mély, eleven tartalmának kibontakozását.
A program lényeges eleme a fenntarthatóság is. Olyasmi ez, mint a jó talajba hullott mag, vagy mint a kovász bibliai képe – tette hozzá. A pályázat fejlesztési eredményei nem csak abban a véges, három évnyi valóságban érdekesek pusztán, hanem tovább vihetők. A református iskoláknak nem lehet kisebb a célja, mint a kibontakozó gyermeki személyiség valamennyi dimenziójának kiegyensúlyozott fejlesztése, ami a gyakran emlegetett esélyteremtés egyik legfontosabb eszköze. A lelkipásztor úgy véli, akik református iskolákban nevelkednek, hordozzák magukban azokat a piciny magokat, amelyek – ha eljön az idejük – kifejlődhetnek, és gyümölcsözhetnek.
A részt vevő iskolák többnyire hátrányos helyzetű térségben működnek. Csupán néhány található az ország középső részén, a többi a peremén: Baranyában vagy éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azért számít különösen is értékesnek a HEKS-program által szerzett pedagógiai tapasztalat, mert segíteni tudják azokat az iskolákat, amelyek roma és hátrányos helyzetű gyermekek oktatását és nevelését is végzik.
– Ez is a Magyarországi Református Egyház szellemi kincse. Az élményeket, próbálkozásokat ráadásul most lehetőség lesz kiterjeszteni – említette még Hanula-Csordás Dóra. Egy kialakulóban lévő református inkluzív iskolai hálózat előőrseként a nagyharsányi, a drávafoki és a magyarcsanádi iskola pedagógusai már most készek arra, hogy többéves tudásukat továbbadják. Azoknak az iskoláknak tudnak majd segíteni, amelyek olyan hátrányos helyzetű településeken működnek, ahol a református egyház jelen van.