A város szövetébe illeszkedő új épületet kap a Károli

Trócsányi László, az egyetem rektora arról beszélt, hogy a református egyetemváros egy közösséget alkot, és az egymáshoz közel álló épületek alkotnak egy campust. A rektor szerint a test és lélek egysége rendkívül fontos, és egy egyetem esetében a lélek a hallgatók, oktatók, dolgozók közössége, míg a test az infrastruktúra. A kettő összhangja versenyképességi kérdés is, és ahhoz, hogy jó hallgatók és oktatók érkezzenek az egyetemre, az infrastruktúrának is rendben kell lennie.

Az új épület az állam- és jogtudományi karnak és a pszichológiai képzéseknek ad majd helyet, amelyek most még szét vannak szórva a város különböző kerületeiben. Trócsányi László elmondta, hogy a Károli mottója a Közösség és minőség, és ezt kívánják ötvözni az épületben, amelyet Budapest egyik legjelentősebb építkezésének nevezett.

– A református identitásban a kezdetek óta fontos elem volt az oktatás – mondta el Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár, a bíráló zsűri elnöke. Hozzátette: a reformátusok számára az oktatás többet jelent a tanításnál, ez egyfajta misszió. De nem csak az átadott anyag minősége fontos, hanem a közösségépítés is – szögezte le az államtitkár, aki szerint a győztes terv nemcsak globális, hanem lokális értelemben is integrálja a Károlit a IX. kerületbe, jól kifejezi a református identitást, és a funkcionalitást is szolgálja. Hangsúlyozta, hogy fenntarthatósági és szimbolikus szempontokat is figyelembe vettek, és a meglévő fás állomány megőrzésére törekszenek. – A kormány az egyházi felsőoktatás támogatásával nemcsak a történelmi eredmények előtt hajt fejet, hanem a jövőnek teremt szellemi műhelyeket, a „jövőbe vezető hidakat” tervez – mondta Lánszki Regő.

Erő Zoltán budapesti főépítész megosztotta a három szempontot, amelyeket a zsűri leginkább figyelembe vett. Az első, hogy a campus a város a városban elv alapján összetett városi struktúraként kerüljön bele a budapesti nagyobb közegbe. A második, hogy az építészeti utalásokat, kulturális kötődéseket hogyan jeleníti meg a terv. A harmadik pedig a fenntartható működés.

Önmagában az, hogy az egyház épít valamit, és ki van írva a táblára, hogy református, még nem jelenti, hogy az Úr építi a házat – utalt az igei köszöntő alapját is adó 127. zsoltárra Fürjes Balázs, a zsűri társelnöke, az egyetemfejlesztés vezetője, aki szerint az Úr általi építettség az építők készségén, szándékán, magatartásán is múlik. Megosztotta, hogy nem nagyon emlékszik olyan közfejlesztésre, ahol nyílt tervpályázatot tartottak és ilyen nagy számú pályázat lett volna, nagyon jó volt elbírálni a negyvenkét érvényes, magas színvonalú pályaművet. Emlékeztetett, hogy az út legelején jár a folyamat, és kellő szerénységgel kell ünnepelni – a munka java és neheze még bőven az építők előtt áll.

A bevezető beszédek után kihirdették, hogy a zsűri melyik pályázatokat tartotta elismerésre és megvásárlásra érdemesnek, az ezeket benyújtó építészirodáknak oklevelet is átadtak a zsűri képviselői, majd a győztes bejelentése után közös csoportképet is készítettek. Végül Nemes Pál, a Zsinat presbiteri alelnöke hivatalosan is megköszönte a bírálóbizottság munkáját.

Az esemény után Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a győztes Archikon Architects építészstúdió vezető tervezője elmondta, azzal az alapvetéssel kezdtek neki a tervek megalkotásának, hogy a jelenleg szétszórt egyetemi részeket egy egységes centrumban egyesítsék, és a várossal is összekapcsolják. Régóta készültek egyetemi épület tervezésére, korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületének tervpályázatán is részt vettek, és jó ideje figyelik az itthoni és európai egyetemfejlesztéseket.

Minél többet szeretnének megtartani a jelenlegi épületből, és londoni példára hivatkozva az esetlegesen elbontott anyagok újra felhasználásáról is beszélt. – Az a legfontosabb ebben, hogy minél több anyagot tudjunk fizikailag is hasznosítani, amit elbontottunk az épületen belül, és minél többet tartsunk meg, hiszen ez a legökotudatosabb gondolkodásmód – mondta Nagy Csaba.

A református egyetemváros építészeti tervei kapcsán elsősorban a megfelelő méretarány kialakítását emelte ki Lánszki Regő, országos főépítész, építészeti államtitkár. A szakember úgy vélte, hogy egy belvárosi térben nem lehet sok ezer négyzetméteres tömbben gondolkodni, ami köré szervezzük a funkciókat, mert ez a megoldás elviszi a fókuszt az épület környezetéről. Elmondta, hogy a református campus esetében az összes környező épület eltérő léptékkel és magassággal bír, és az érintkezési pontok kialakításánál ezt az adottságot jól kell kezelni. A főépítész szerint az első díjban részesült pályamű egyik erőssége éppen az volt, hogy ezt a kihívást kifejezetten jól oldotta meg.

– Az értékelési rendszer összetettségét mutatja, hogy az eredetileg tervezett két nap helyett végül három teljes napot igénybe vett az értékelési folyamat. A feladat rendkívül összetett volt, hiszen az egyetemváros esetében gondolni kell az oktatási funkciókra, a sportolási lehetőségekre, az előtte található köztér bevonására úgy, hogy az a helyi lakosoké is legyen egyben – árulta el Lánszki Regő. Az államtitkár elmondta, hogy minden terv esetében megvitatták az egyes tömbök zöldtetős kialakításának lehetőségét, illetve azt is, hogy a tervben megjelenített épület hogyan viszonyul, illeszkedik a közelben álló Iparművészeti Múzeum ikonikus épületéhez. Végül a győztes pályaművet teljes konszenzussal, egyetlen zsűritag tartózkodásával választották ki.

– A reformátusság egyszerre jelent számomra megújulást, letisztultságot, puritán szemléletet. Szimpatikus, ha valaki ezeket az alapjegyeket úgy tudja megjeleníteni egy épületben, hogy nem valamilyen sematikus, minimalista hozzáállást képvisel. Ez egy nagyon-nagyon finom, átgondolt alkotói játék, de ha megnézzük a győztes tervet, azt gondolom, a boltívek, a burkolatok, az illesztések, a színek finom összjátéka messzemenőkig megtestesíti ezt a visszafogott, mégis karakteres tartású reformátusságot – tette hozzá Lánszki Regő országos főépítész, a zsűri elnöke.

– Azt gondolom, hogy maga a pályázat és a helyszín eleve sugallta azt a megoldást, hogy sok szállal, finom kapcsolatokkal illeszkedjék a városszövethez az új létesítmény – nyilatkozta lapunknak Erő Zoltán, Budapest főépítésze. Emlékeztetett, hogy a környéken a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Nemzeti Múzeum és a többi intézmény jelenléte már illeszkedik a város szövetébe, és a két körút között olyan hálózata van a felsőoktatásnak jelen, amelybe az új épületegyüttesnek is illeszkednie kell, és fejlesztenie kell azt.

– A zsűri szerette azokat a terveket, amelyek nem nagy egységeket használtak, hanem egy kicsit differenciáltabb tömeghasználattal éltek – mondta Erő Zoltán. Megosztotta, hogy a funkcionális kapcsolatokban kiegyensúlyozott megoldásokat kerestek, például megfogalmazódott, hogy a Kinizsi utca felől teljes értékű bejárata legyen az épületnek, hiszen ez esik a legközelebb a Corvin negyed csomóponthoz, és feltehetően ebből az irányból érkeznek majd a legtöbben. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester pedig azt kérte, hogy a Markusovszky tér ne váljon egy nagy dísztérré, hanem maradjon meg kisebb léptékű, a kerületi lakók számára nyitott zöldterület.

Az első díjas tervet általános konszenzus övezte, ez volt az a terv, amelyik a legfrappánsabban ötvözte a szempontokat és a követelményeket – jelentette ki Budapest főépítésze, aki szerint a legfontosabb tanulság, hogy pályázatokat kell kiírni, mert rengeteg olyan jó megoldás érkezhet be, amelyek nem biztos, hogy eszébe jutnának az építtetőknek.

– Hitvalló reformátusként a legfontosabbnak azt tartom, amit Balog püspök úr az igei köszöntőjében elmondott: az Úr építse ezt a házat. Legyen meg az ő akarata, és ehhez próbáljuk magunkat cselekedetekben, imádságban is tartani – jegyezte meg Fürjes Balázs, a zsűri társelnöke. Hozzátette, hogy a Ráday Ház dísztermében Török Pál portréja alatt ülve, az egykori püspök szépunokájaként különösen fontos számára, hogy ezen a vágányon haladjon tovább az építkezés. Figyelmeztetett, hogy mindenkinek a maga részét el kell végeznie, hisz a zsoltár alcíme is az: „Emberé a munka, Istené az áldás”. – Istenben bízhatunk, ő biztosan beleadja magát, de – meghagyva szabad akaratunkat – nem fogja ránk erőltetni magát: a tisztességes, profi, imádságban végzett munkát nekünk, gyarló embereknek kell beletennünk – szögezte le a társelnök.

Az előkészítés-tervezés időszakát Fürjes Balázs a legfontosabb szakasznak tartja, mert amit esetleg itt elrontanak egy projektben, azt nagyon nehéz később javítani. Ezért erre rá kell szánni az időt.

– Egy kitűnő zenekar is csak jó kottából tudja eljátszani jól a zeneművet, tehát nekünk az a feladatunk most, hogy másfél-két év alatt mindent alaposan felmérjünk, ha kell, kérdőjelezzünk meg – mondta. A győztes építészirodáról úgy nyilatkozott, hogy van tapasztalat és fiatalság, lendület is az irodában. A tervüket kitűnőnek nevezte, és hangsúlyozta, hogy alapjaiban ez fog megvalósulni, de ez még inkább építészeti alapgondolat, így változások előfordulhatnak.

Arra a kérdésre, hogy mikor léphetnek be az első hallgatók a kapun, Fürjes Balázs úgy válaszolt, hogy aki egy ekkora városépítő vállalkozásnak ennyire az elején határidőt mond, az nem tudja, hogy mit beszél.

– A másfél-két éves tervezés közben meg kell állapodni az olyan érzékeny kérdésekben, mint például hogy úgy tervezzék meg a Markusovszky teret, hogy az megőrizze a lakosságot kiszolgáló funkcióit, sőt talán még gyarapodjon is benne, majd egy nyílt európai uniós közbeszerzési eljárásban, transzparensen kell kiválasztani a kivitelező vállalatot, aztán a kivitelezés körülbelül annyi ideig szokott tartani egy ekkora épületnél, mint maga az előkészítés és tervezés – tájékoztatott a pályázatokat bíráló zsűri társelnöke, hozzátéve, hogy jó esetben ma még gimnáziumba, de inkább általános iskolába járnak azok, akik az első hallgatók lesznek majd az épületben. – Biztos vagyok benne, hogy az, hogy egy komoly református egyetemi intézmény a hagyományosan református városnegyedben méltó elhelyezést és egy XXI. századi egyetemi teret kap, az egyetemnek, a hallgatóknak, a városnak és a hazánknak is előnyös, de még egy kis türelmet kérünk: ha az alaposság és minőség, illetve a gyorsaság között választani kell, én mindig az előbbiekre szavazok – szögezte le Fürjes Balázs.