A cikk eredetileg a parokia.hu portálon jelent meg.
Összeült a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma: az egyházi és a világi valóság, a tudomány és a hit, a protestantizmus és az ökumenizmus kapcsolata volt az első nap fókuszában.
Idén a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara ad otthont a budapesti Ráday Ház épületében a Magyarországi Református Egyház (MRE) Doktorok Kollégiuma plenáris ülésének, közgyűlésének és szekcióüléseinek. A 2023. augusztus 23-án kezdődő és 25-én végződő háromnapos eseményre természetesen nemcsak at MRE Doktorok Kollégiumának tagságát várták szeretettel, hanem lelkészeket, vallástanárokat, doktoranduszokat és a teológiai tudományok iránt érdeklődőket egyaránt. A Parókia portál több cikkben számol be az ülésen elhangzottakról.
A rendezvény kezdetén Balog Zoltán dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök tartott áhítatot, ezután a Doktorok Kollégiuma nevében a szervezet elnöke, Vladár Gábor lelkipásztor és teológiai tanár nyitotta meg a plenáris ülést. A házigazda Károli Gáspár Református Egyetem nevében Balla Péter hitéleti rektorhelyettes mondott köszöntőt. Az első napon megemlékeztek az idén ötvenéves Leuenbergi Konkordiáról és a harminc éve elhunyt Vályi Nagy Ervin (1924–1993) református lelkipásztorról és teológus professzorról is.
Az MRE Doktorok Kollégiuma, a Magyarországi Református Egyház tudományos kutatómunkáit egybefogni és koordinálni hivatott szakmai szervezet 2022-ben ünnepelte félévszázados fennállását. A jubileum alkalmából beszélgettünk Vladár Gábor elnökkel, aki a szervezet története mellett arról is mesélt nekünk, milyen rendezői elvek mellett lehet tizennégy különböző tematikájú tudományos szekciót egyben tartani. Interjúnkat ide kattintva olvashatják.
Helyünket az Ige határozza meg
– Végső soron közös felelősségünk, hogy kimondjuk azt, mi az igaz és mi a hamis – fogalmazott Péter első levele 4. részének 12–19. verseire épülő áhítatában Balog Zoltán püspök és zsinati lelkészi elnök, aki szerint ez a feladat mind a tudományos teológia művelésének, mind az egyházkormányzatnak gyengéjévé lehet. A tudományosan művelt teológia ugyanis elveszik a határok meghúzásában, az egyházkormányzat pasztorális szemlélete pedig arra törekszik, hogy senkit se bántson meg. Ennek szerinte az lehet a következménye, hogy nem tudjuk, mi tartja egybe egyházi közösségünket. A mindenkori egyházkormányzat hamar eljuthat odáig, hogy csak a pénz tartja össze – hiszen együtt többet kapunk, mint külön –, máskor pedig úgy tűnhet, hogy már csak a történelmi és kulturális örökség.
Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke
Az egyházvezető leszögezte: Isten Igéjének megbecsülése az, ami valóban összetart minket. Ezt emeli ki egyházunk nemrég elfogadott nemzetstratégiája is, és ennek köszönhetően lesz a 2024. év az élő Ige éve egyházunkban. – Helyünket az Ige határozza meg, a valóságnak az a keresztyén olvasata, amely csak az Ige fényében érthető meg – fejtette ki. Mivel ez az üzenet közösségi üzenet, ezért érdemes mindennap föltenni magunknak a kérdést, hogy amit én teszek az Ige fényében, az hogyan vonatkozik a nagy egészre, egyházi közösségünk életére.
A Péter leveléből felolvasott igeszakasz az igehirdető szerint nemcsak szétválasztja az egyház és világ életét, de megvilágítja az összefüggéseit is. Balog Zoltán felidézte: Vályi Nagy Ervin Péter apostol levele kapcsán egy prédikációjában kétféle kísértésre hívta fel a figyelmünket. Az egyik az a keresztyén várakozás, hogy a világ bármelyik rendjét Isten országával azonosítsuk, a másik pedig az individualitásba menekülés. Ezeknek a veszélye ma is fenyeget minket. A dunamelléki püspök ugyanakkor arra is emlékeztetett minket, hogy az Ige fényében nemcsak szenvedés és ítélet, hanem harmadnap is vár ránk.
A hit és a tudomány között az erkölcs a kapocs
Vladár Gábor, az MRE Doktorok Kolllégiumának elnöke nyitóbeszédében elsőként a hálának adott hangot, amiért az Ige emlékeztet arra, hogy Isten hatalma őriz minket. A köszöntések után kifejtette: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy két jeles német teológus is előad plenáris ülésükön Ulrich H. J. Körtner és Rainer Fischer professzorok személyében. Megemlékezett Vályi Nagy Ervin halálának harmincadik évfordulójáról, és reményét fejezte ki, hogy jövőre méltó módon emlékezhetünk meg születésének századik évfordulójáról is. Elmondása szerint ezek a megemlékezések nemcsak a múltról szólnak, de egyrészt közösségünket is erősítik a jelenben, másrészt a jövőt is jelentik számunkra.
Vladár Gábor, az MRE Doktorok Kolllégiumának elnöke
Balla Péter hitéleti rektorhelyettes a Károli Gáspár Református Egyetem nevében üdvözölte az egybegyűlteket, és tolmácsolta Trócsányi László rektor üdvözletét is. „Teljes igyekezettel törekedjetek arra, hogy hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet” – idézte Péter második levele 1. fejezetének 5–7. verseit. A Károli-fordítás az „igaz emberség” helyett „jó cselekedeteket” említ, az eredeti görög kifejezés pedig fordítható erényre vagy erkölcsre is. Balla Péter kifejtette: a hit és a tudomány között az erkölcs a kapocs, amely összhangot teremthet.
Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem hitéleti rektorhelyettese
A hitéleti rektorhelyettes beszédében kiemelte, hogy intézményük kettős jelszava – minőség, közösség – egész egyetemükre nézve iránymutatás. Három programot emelt ki ennek fényében. Elsőként azokat a kutatásokat említette, amelyekben az öt karból legalább három kar oktatói részt vesznek. Másodjára a Károli Interdiszciplináris Akadémia (KIDA) nevű komplex, karokon átívelő tehetségprogramot említette – erről a programról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak. Harmadikként pedig a Károli Junior Akadémiát ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, amellyel a középiskolásokat szeretnék megszólítani. Balla Péter megtiszteltetésnek tartja, hogy helyszínt biztosíthatnak az MRE Doktorok Kollégiuma plenáris ülése számára, és szeretné, ha ez egy tartós és szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Ötven éve protestáns közösségben
Idén ünnepeltük a Leuenbergi Konkordia aláírásának ötvenedik évfordulóját. Az 1973. március 13-án a Bázel melletti Leuenbergben aláírt történelmi jelentőségű dokumentum nemcsak a szószéki és úrvacsorai közösség lehetőségét teremtette meg a protestáns keresztyén egyházak számára, de egyúttal a Leuenbergi Egyházközösség megszületését is jelentette, amely 2003 óta a Protestáns Egyházak Európai Közössége (Gemeinschaft Evangelischer Kirchen in Europa, rövidítve: GEKE) nevet viseli. A jubileumról való megemlékezés jegyében Ulrich H. J. Körtner bécsi professzor az MRE Doktorok Kollégiuma 2023-as plenáris ülésén felidézte a Leuenbergi Konkordia megszületésének történetét, kifejtette jelentőségét és megvizsgálta hatását az ökumenikus együttműködések alakulására.
Ulrich H. J. Körtner bécsi professzor
Az előadó kiemelte: a GEKE esetében nem csupán egyházak munkaközösségéről van szó, hanem igazi egyházi közösségről, amely magát az egyház egyik alakzataként értelmezi, tagjai pedig a legteljesebb teológiai értelemben is kölcsönösen elismerik egymást egyházként. A GEKE eleinte csak a hitvallás és a dogmatika kérdéseivel foglalkozott, később azonban szociáletikai kérdésekben is egyre többször foglalt állást. Emellett a konkordia nem pusztán belső protestáns ügyként értelmezhető, hanem irányadásként is a tágabb ökumenikus párbeszéd számára. Ennek persze megvannak a maga korlátjai, például a római katolikusoknak a miénkétől eltérő egyházfogalma, mégis reménységre ad okot az, hogy a megfeszített és feltámasztott Krisztus Lelke közösséget teremt és megbékíti azokat az ellentmondásokat, amelyek kétségkívül jellemzik ökumenikus törekvéseinket.
Az MRE Doktorok Kollégiuma idei plenáris ülésén elhangzott, Vályi Nagy Ervinről szóló megemlékezésekről itt olvashatnak a parókia portálon.