Egyetemmé válhat a Sárospataki Református Teológiai Akadémia

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az egyetemi cím megszerzéséről szóló törvényjavaslatot, 2024. február 1-jétől a Sárospataki Református Teológiai Akadémia alkalmazott tudományok egyetemeként Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább. Az intézmény oktatási rektorhelyettese úgy véli, hogy az egyetemi cím egy több mint harmincéves folyamatos építkezés eredménye.

A Sárospataki Református Teológiai Akadémia – a hagyomány szerint 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium felsőoktatási intézménye –, ebben az évben eleget tett az alkalmazott tudományok egyetemévé válás utolsó törvényi feltételének is. Ennek következtében a szenátus javaslatára a fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület Tanácsa módosította a felsőoktatási intézmény alapító okiratát, és kérelmezte az Oktatási Hivatalnál az adatváltozás nyilvántartásba vételét – olvasható az intézmény honlapján.

A kormány november közepén benyújtotta az Országgyűlésnek az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részeként a sárospataki teológiát érintő javaslatot. A törvényjavaslat 19. §-a módosítja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletét, amely előterjesztés elfogadása, majd hatályba lépése esetén 2024. február 1-jétől a Sárospataki Református Teológiai Akadémia alkalmazott tudományok egyetemeként Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább – írják.

sárospataki_teológiai_akadémia_forrás_facebook

Fotó: A Sárospataki Református Teológiai Akadémia Facebook-oldala

A Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatási rektorhelyettese, Rácsok Gabriella a tirek.hu-nak elmondta, hogy elsődlegesen nem az a cél vezérelte őket, hogy a teológia alkalmazott tudományegyetemmé váljon. Sokkal inkább annak a küldetéstudatnak akartak megfelelni, amit 1991-ben, az akadémia újraindulásakor fogalmaztak meg az alapítók. Eszerint a Kárpát-medence vonzáskörzetükhöz tartozó részén a lelkészképzés mellett az egyházi és civil közösségek számára is megfelelő minőségű szakembereket képezzenek. Ennek megfelelően egyre több szak indult az intézményben, aminek köszönhetően ma már megfelelnek az egyetemi cím törvényileg megszabott feltételeinek, amely négy alapszakot és két mesterképzési szakot ír elő. A pataki teológián egyébként ennél több, három szakon zajlik mesterképzés – jegyezte meg.

Rácsok Gabriella kiemelte, hogy mindezeken túl teljesítették már a két duális képzést előíró feltételt is, hiszen korábban a szociális munka szakon, idén ősztől pedig már a diakónia alapképzési szakon is elérhető ez a lehetőség. Hangsúlyozta továbbá, hogy az egyetemi cím megszerzéséhez a törvény elvárja azt is, hogy legalább egy szakon valamilyen idegen nyelvű képzés folyjon az intézményben, ami esetükben a négy féléves teológia mesterképzési szakon biztosított, mégpedig angol nyelven.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pataki teológia ezen felül teljesíti azt a feltételt is, hogy az oktatók legalább 45 százaléka tudományos fokozattal rendelkezzen. Ez az arány esetükben meghaladja a 60 százalékot. Az intézményben régóta zajlik tudományos diákköri munka is, amely szintén kritérium az egyetemi ranghoz. A rektorhelyettes végül megerősítette: az egyetemi cím egy több mint harmincéves folyamatos építkezés eredménye, amelynek most már látszanak az eredményei. Úgy értékelik, hogy a mostani törvényjavaslat ennek a folyamatnak az elismerése.