Elfeledett tanoncképzés

Traktorbemutató és paradicsomkóstolás: csak két érdekesség abból a napból, amelyet a sellyei szakképzőben töltött a budapesti delegáció. Kíváncsian ízlelték meg azt a paradicsomot, amelyet az intézmény saját üvegházában termesztenek. Az eljárás egyik különlegessége, hogy föld nélkül nevelik a paradicsomtöveket. Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel gazdagodott a küldöttség a szakképző intézmény látogatása során. Az alkalom végén ültünk le beszélgetni Bruckner Lászlóval, akit először arról kérdeztünk, milyen létjogosultsága van a református egyháznak a szakképzésben.

– A rendszerváltozás óta egyre meghatározóbb az egyházi szerepvállalás a magyar közoktatásban és szakképzésben. 1948-ban teljesen kiszorították a köznevelésből az egyházakat, pedig a háború végéig hazánkban az oktatási intézmények háromnegyedét tartották fenn. 1990-re az előző rendszerből csak mutatóban maradtak fenn intézmények, ezek többnyire a lelkészi utánpótlás nevelését szolgálták. Ezért középfokon először főként a gimnáziumokat erősítették az egyházak. Az elmúlt évtizedekben kinyílt ez a lehetőség, így 2010 óta sok gyülekezet, egyházmegye, egyházkerület vett át vagy alapított óvodát, iskolát, középiskolát – mondta el a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója. Sok gyülekezet misszióként tekint az intézményfenntartásra, a közösségépítés fontos színtereként. A háború előtt viszonylag nagy szerepet vállalt a református egyház az úgynevezett tanoncképzésben is. Ma már a magyar társadalom munkaerőpiaci szempontból aktív részének kétharmada középfokú végzettséggel rendelkezik.

– Az egyházak a rendszerváltozás után azért gondolkoztak elsősorban gimnáziumokban, mert szerették volna, ha az onnan kikerülő fiatalok diplomát szerezve befolyásoló tagjai lennének a társadalomnak. Ugyanakkor méltatlanul elfeledetté vált az, hogy a szakképzésben is jeleskedjünk. Ma Magyarországon az oktatási feladatok tizennyolc százalékát látják el az egyházak. Középiskolai szinten harmincegy, a szakképzésben viszont csak tizenegy százalék ez az arány. Ez azt jelenti, hogy nem vállaltunk megfelelő arányban az utóbbi feladatból – fogalmazott Bruckner László. Mint mondta, tapasztalható némi idegenkedés ettől a területtől. Ennek az lehet az oka, hogy a szakképzéshez negatív társadalmi képzetek társultak. – Például az, hogy sok hátrányos helyzetű gyerek szorult ebbe az iskolatípusba. Ugyanakkor látni kell, hogy 2015 óta Magyarországon a klasszikus kézművesszakmák aránya megfordult: korábban kétharmad arányban szakmunkásokat, egyharmad arányban technikusokat képeztek, mára ez épp fordítva van. A technikusképzés egyre nagyobb elismertségét nemcsak az az ösztöndíjrendszer adja, amely ma mögötte áll, hanem az is, hogy a munkaerőpiacon azonnal és nagyon jól el lehet vele helyezkedni. Bizonyos szektorokban a diplomásbéreket meghaladó fizetéssel – mondta Bruckner László, aki szerint a technikusi képzés lassan a mérnöki alapszintet elérő tudást adja. – Fontos feladatunk, hogy megértessük a szülőkkel: a technikusi oktatás rangos képzés. Ha az egyházunk a nagynevű gimnáziumai mellett a szakképzés területén is rendelkezne zászlóshajó intézményekkel, az több szülőt elgondolkodtatna azon, hogy a pályaválasztáskor merre terelgesse a gyermekét – magyarázta a főigazgató.

A nagy református mezővárosok környékén egyházunk több helyen mezőgazdasági képzéseket vállalt. – Mostanra ki kell egészülnie ennek a képzési kínálatnak a szolgáltató és az ipari szektorban bevett szakmákkal. Ma egy automatizálási technikus azonnal állást kaphat, nagyon jó fizetéssel. Az elmúlt tíz évben munkaerőpiaci átfordulás történt Magyarországon: ma már nem kertészeket képzünk, hanem mezőgazdasági gépészeket, mert azokra van szükség – emelte ki a szakember. Az országban jelenleg mintegy ötszáz telephelyen kétszázhat oktatási intézményt tart fenn a református egyház. Ebből a szakképző intézmények száma mindössze tizenhét, huszonhét telephellyel. Az iskolák többségének a helyi gyülekezet a fenntartója. A baranyai modell eltér ettől. – Itt nem egyházközségi, hanem egyházmegyei fenntartásban kezdődött el az iskola szervezése. Nagyon bölcsen döntöttek az elődök harminc évvel ezelőtt. Ennek köszönhető, hogy a Pécsi Református Kollégium a székhelyén, Pécsett található gimnázium és általános iskola mellett most már tizenöt telephelyen lát el oktatási feladatokat. Tudatos döntés volt a sellyei szakképző átvétele is: évek óta készült az intézmény a szakképzési feladatok vállalására. Itt, a Baranya megye déli részén található – munkaerőpiaci szempontból nehéz helyzetben lévő – térség különösen rászorul arra, hogy a képzési kínálat kövesse a munkaerőpiac igényeit. Az elmúlt időszakban meghatározó munkaadók jelentek meg ezen a vidéken, akiknek valós igényük, hogy a szakképzési kínálat kiterjedjen.

– A református egyház nagyrészt kifejezetten missziós szándékkal alapított és vett át intézményeket. A számok alapján azt is látnunk kell, hogy ma a református intézményekbe járó gyerekeknek csak kétharmada vallja magát reformátusnak. Egyharmada más hitoktatást igényel, vagy nem is tartozik egyházhoz. Felelősségünk és missziói lehetőségünk is van ebben. Emellett azt is látni kell, hogy az intézményi növekedésben lassan elérjük azt a határt, ahol megváltoznak a hangsúlyok. Ettől kezdve ki kell mondani, hogy alapvetően közfeladatot látunk el azzal a lehetőséggel, hogy közben megszólítunk olyan gyerekeket és családokat, akik, amelyek amúgy nem mennének be a templomba. Ezt nagy lehetőségnek látom. Éppen ezért ezeket az iskolákat úgy kell működtetni, hogy vonzóak legyenek: vagyis a legjobbaknak kell lennünk – vázolta Bruckner László.

Sellye és környéke hátrányos helyzetű térség nehéz sorsú családokkal. Széles körű egyházi, kormányzati és civil összefogás indult itt el, amely komplex felzárkózási program alapjait tette le. Ennek keretében segítenék az átmenetet az általános iskolából a középiskolába, emellett megszüntetnék azt a lemorzsolódást, amely eddig a szakképzést jellemezte. A főigazgató bevallása szerint szeretnék megmutatni, hogy lehet másképp is csinálni. A program részeként Sellyén és Nagyharsányban tanoda működik. A délutáni foglalkozásoknak nemcsak a tanulmányi felzárkóztatásban, hanem a szociális integrációban is fontos szerepe van. – A budapesti és a debreceni roma szakkollégiumok tapasztalatai alapján látjuk, hogy ezek az intézmények milyen sokat segítenek az egyetemistáknak. Azon gondolkozunk, hogy középfokon is létrehozunk ilyen szakkollégiumot, így segítve azokat a roma fiatalokat, akik önerőből nem lennének képesek végigvinni a középiskolát – mutatta be terveiket az oktatási szakember.

Erre a célra adottak a feltételek a sellyei szakképző intézmény kollégiumában. A széles körű és átfogó képzési fejlesztés kitörési pontot jelenthet az évszázadok alatt nehéz helyzetbe került ormánsági emberek számára.