A Biblia egyetemes érvényű történetei nemcsak önmagunkról, a világunkról, hanem Istenről, hozzánk való viszonyáról, az ő szándékairól és cselekvéséről szólnak. Fontos, hogy az ember, különösen gyermekkorban ne maradjon egyedül a történetekben átélt élménnyel, amely jelentős hatást gyakorol önképére, önbecsülésére, kialakuló istenképére. Az Életre kelt történetek című könyvében ezeket fejti ki a szerző, Kustárné Almási Zsuzsanna. Vele és Csűrös András lelkipásztorral beszélgettünk a bábozásról, annak hatásáról.
Hogyan kapcsolódnak a bábok a történetmeséléshez?
A bábok mint a történetmesélés eszközei már a kezdetektől fogva jelen vannak, a bábjáték évezredek óta szorosan összefüggött a vallási kultuszokkal, sőt azoknak szerves részét képezte. A Szentírás azért csodálatos, mert mély és ősi tudásanyagot hordoz arról, ami kimeríthetetlen kutatni- és elmélkednivalót jelentett és jelent évszázadok óta a tudósoknak, teológusoknak, filozófusoknak, nyelvészeknek. Azt is láthatjuk, hogy a benne leírt történetek, emberi sorsok mindannyiunkat képesek megérinteni, és a gyermekek számára is világossá válhat valódi üzenetük. Az átélés, befogadás, megértés segíthető a történetek különböző magyarázatával, feldolgozásával, az adott korszak emberének értelmi, érzelmi szintjének megfelelő átadásával. A bábokkal életre kelthetünk történeteket. A vallási szertartások résztvevőiként különféle nagyságú figurák, óriásbábok a világ minden területén, népi hagyományokban is fellelhetőek. Ilyenek például nálunk az úgynevezett kiszebábok, gólyalábasok, a maszkos-jelmezes farsangi alakoskodók, de gondolhatunk itt a bábtáncoltató betlehemes játékokra.
Miként segíthet a bábozás életre kelteni a bibliai történeteket?
A bábjáték olyan színházi műfaj, amelyben érvényesülnek ugyan a dráma alapvető szabályai, hiszen ugyanúgy megjelenik a zene, az irodalom, színjáték komplexitása. Mégis teljesen más lesz azáltal, hogy a színpadon nem a színész lényegül át, nem ő beszél, cselekszik, táncol, hanem az általa életre keltett bábu. A műben megfogalmazódott gondolatokat, drámai helyzeteket a színész a báb mozgatásával képes közvetíteni. Éppen ezért a báb és mozgatója közötti kapcsolat mindig különleges és egyedi. Ez a kapcsolat kezdetektől fogva meghatározta a bábjáték gondolatiságát, filozófiáját. A bábjáték lényege az animálás, lelkesítés, ami miatt szimbólumokban gazdag színpadi játékká válik. Gondoljunk csak arra, hogy ilyen értelemben bármi bábbá lehet, amit a bábszínész életre kelt a színpadon. Tanulmányok mutatták ki, hogy a bábok miként hatnak pszichológiai, lelki értelemben ránk. Idehaza Polcz Alaine pszichológus, író kiemelten foglalkozott ennek vizsgálatával. Főleg a gyerekek számára a bábozás, bábelőadás lehetőséget teremt kifejezni, megélni azt, amit saját szavaikkal nem tudnak megfogalmazni. Másrészt látványossá teszi a történetet, megjeleníti azt. Mai, vizualitással teli világunkban ez is jelentőséggel bír. A bábok által előadott történetek lehetőséget adnak arra, hogy megértessük, átélhetővé tegyük a bibliai történeteket, így a nézők jobban beépíthetik a saját életükbe, segít reagálni bizonyos helyzetekre. Amikor kicsiknek bábozunk, akkor sem infantilizáljuk a szövegeket, mert az a tapasztalatuk, hogyha nem is értik teljesen a szöveget, de a történetből a látványnak köszönhetően valamit mégis magukkal tudnak vinni.
A könyvében ismerteti a tudományos, elméleti hátteret és a gyakorlati tapasztalatokat is. Hogyan szerkesztette a kiadványt?
A könyv egy doktori dolgozatból született, amely a gyakorlatból indult el. Megtanultam a bábkészítést és a bábozást. Oktatóként kurzusokat vezetek egy kollégámmal. Az így szerzett tapasztalatok és a Bibliában szereplő történetek adták a kiindulópontot. A dolgozat első nagy tematikai egységében azt vizsgáltam, hogy milyen szerepet töltenek be ezek a történetek és a történetmondás az egyetemes emberi kultúrában, illetve milyen jelentőséggel bírnak a zsidó–keresztyén kultúrkörben és vallási közösségekben. Rámutattam arra, hogy a zsidóság körében létfontosságú szerep jutott a történeteknek és a hozzájuk kapcsolódó rítusoknak, majd ebbe a hagyományfolyamba kapcsolódik be Jézus is, amikor tanításait történetek formájában adja át szűkebb és tágabb értelemben vett tanítványi körének. A keresztyénség szintén elbeszélő közösséggé válik, azaz létének alapja és kiindulási pontja az evangéliumnak mint a megváltás történetének továbbadása. Ahogyan a mese lényege a mesélés, a bibliai történeteknél is az a fontos, hogy továbbadjuk azokat. Ehhez a báb egy szép és különleges eszköz. A bibliai történetek egyénre és közösségre gyakorolt hatása évezredek óta bizonyított.
A bábozást komplex alkotási folyamatként írja le. Hogyan válhat eszközzé az önismereti munkában, az istenkapcsolatunk fejlődésében?
A bábkészítés és a bábozás azért hatékony eszköz az önismereti folyamatban is, mert magunkat adjuk bele. Kathy Wütrich svájci tudós egy bábterápiás módszert dolgozott ki. Az ennek mentén létrejött intézetben úgy dolgoznak gyerekekkel és felnőttekkel is, hogy benne van a bábkészítés, és ennek hatására mit tudnak kifejezni. Magam is úgy tapasztaltam, hogy saját készítésű bábbal egészen másképpen játszik az ember. A bábkészítés is egy lélektani folyamat, mert sok érzést és látásmódot beledolgozunk a figurába. A kurzusainkon, táborainkban az alkotás folyamata hangsúlyos, amelyben a csoport minden tagja kezdetétől fogva részt vesz: a ráhangoló gyakorlatoktól kezdve a bábok elkészítésén át a történetmesélésig. A hittanórán is ilyen módon alkalmazzuk a bábokat.
Az Életre kelt történetek – Bibliai történetek katechetikai feldolgozása a báb és dráma eszközeivel című könyv szerzője Kustárné Almási Zsuzsanna református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Katechetikai Központjának vezetője, egyetemi adjunktus. A könyv a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg.
Hogyan fogadják a gyülekezetek bibliaórán, hittanórán a bábokat?
Kétféle módszert szoktam alkalmazni. Az egyik, amikor közösen, csoporttal dolgozunk fel történeteket. A másik a családi bábszínházunk, amelyben a férjemmel és egy zenész kollégánkkal együtt viszünk színre előadásokat. Gyülekezetek előtt és templomokban is játszottunk már, ami egészen különleges élmény. Megható, amikor egy alkalom után felnőtt férfiak jönnek oda, hogy mennyire megérintette őket a történet, vagy mennyire át tudták élni. Az alkotás része az is, amikor megszületik a mély figyelem az előadás közben. A Szentírás történetei feltárják magukat, és nincs szükség a didaktikus tanításra vagy tanulság beépítésére a szövegbe. A csoportos foglalkozásokon pedig a történet mesélése közben sok mindent meg tudunk élni, és ki tudunk fejezni a bábok segítségével. Nyilván egy óvodásnak is, amennyit ő bír, ahol ő tart, annyit tud magával vinni, sokszor csak a játékot, vagy az élményt, az örömöt. Egy felnőtt már sokkal mélyebben tud belemenni egy történetbe, ő már azt tudja elvinni. A bábozást a pedagógia és a lelkigondozás területén kezdik újra felfedezni, mert varázslat, ami a szemünk előtt történik meg, meghatározó élménnyel gazdagít.
Templomi bábjáték
Csűrös András gyömrői lelkipásztor két plüssfigurával, a Bölcs Bagollyal és a Balga Bűzös Borzzal segíti a kicsiknek átadni az evangéliumot.
Miért választotta ezeket a bábokat?
Korábban Budafokon, a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskolában voltam intézményi lelkész. Az alsósokkal szerettem volna a Példabeszédek könyvének főbb részeit átvenni, és úgy gondoltam, hogy egyedül ezt nehéz lenne átadni nekik. Így adódott ez a két szereplő. Kerestem egy viccesebb figurát, aki nem fél kérdezni és kicsit kevesebbet tud az életről és Istenről, mellé pedig egy olyat, aki a bölcsességet jelképezi. Ezt azért tartom fontosnak, mert a gyerekeknek sokszor beszélünk a sikerről, a tudásról, de a bölcsességről ritkán. A bölcsességről a bagoly azt szokta elmondani, hogy amikor felrepül az égre, „onnan nézek szerteszét”, szemléli a dolgokat, ezért jobban meglátja az összefüggéseket. Amikor repül, közelebb van Istenhez is, innen jön a bölcsessége. Ezt szoktam átadni a gyerekeknek. Később Gyömrőre kerültünk, ahol tavaly ősszel elindult az egyházi óvodánk, ott hetente tartok áhítatot. Adódott az ötlet, hogy a már kidolgozott két karaktert vigyem a kicsik közé.
Hogyan kezdett hozzá a bábozáshoz mint tanítási módszerhez?
Tudtam, hogy a gyerekek szívesebben veszik a szentírási üzenetet, hogyha egy figura, például egy bölcs bagoly mondja el, mert könnyebben kapcsolódnak hozzá. A borz pedig abban segíti őket, hogy merjék feltenni a kérdéseiket. Gyakran találkozom azzal minden korosztályban, felnőtteknél is, hogy nem mernek kérdezni. De én úgy hiszem, hogy nincs buta kérdés. A gyerekek is kíváncsiak, fontos, hogy kérdezhessenek. Az ovis áhítatok, hittanórák után a kicsik gyakran odajönnek, megsimogatják a plüssfigurákat. A bábos hittanórák fontos eleme a humor is. A borz kérdései gyakran viccesek, ez abban is segítheti a gyerekeket, hogy megtanuljanak magukon is nevetni.
Hogyan segíthet két plüssfigura jobban megérteni a hittanórán, áhítaton hallottakat?
Nem mindig a két plüssfigurával tartom az alkalmainkat. Előfordult, hogy a feltámadásnál egy öreg néni szerepébe bújtam, aki valamiért elment véletlenül az üres sírhoz, takarítani. A gyömrői óvodánk indulásakor, tavaly szeptember elején a borz félt bejönni a csoportba, ezért énekeltünk neki. A gyerekek átélhették azt, hogy bennük is lehet félelem az áhítat, az óvoda vagy az új társaikkal kapcsolatban. De az ének, a kedvesség segíthet ezen. Az óvoda indulásakor sok szülő megkérdezte, hogy milyen az áhítat, ezért törekszem arra, hogy velük is megosszam, mi történik az alkalmainkon, miről beszélget a bagoly és a borz. Fontos, hogy a szülők is megismerjék a történeteket, amiket a gyerekeknek mesélek. Számomra a tartalom mellett az evangélium hirdetése az az elsődleges cél, ehhez a plüssfigurák fontos segítséget és támaszt adnak nekem és a gyerekeknek is, így válhatnak a közös alkalmaink gazdagabbá, élővé a krisztusi üzenet. Ez az áhítat nem egy profi bábozás, nem is akar az lenni. Azt szeretném vele elérni, hogy ezen a két kis mókás állaton keresztül közelebb kerüljön a gyermekekhez az örömhír, az evangélium.
Az ovis áhítatból adódott az ötlet, hogy a Hiszed vagy sem című műsornak legyen egy gyerekeknek szóló változata is. A műsor december 4-én indult, és minden hónap első hétfőjén lesz látható a reformatus.hu-n, a Magyarországi Református Egyház Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján.