Erősíteni egymást a tudományban

A konferenciát Balog Zoltán püspök nyitotta meg áhítatával, amelyen Máté evangéliuma (Máté 10,13–16) alapján beszélt arról, hogy nincs azzal gond, ha valaki becsüli a saját teljesítményét, amíg nem hiszi azt, hogy ennyi az élet és pont. Mert a püspök szerint ezen túl kezdődik az igazi élet, hiszen a mi életünk sem teljesítménnyel kezdődik, hanem bizalommal: az édesanya, az édesapa, a tágabb család és Isten iránt. – Az ember értéke nem egyenlő a teljesítményével, mert az egyén és általában az ember létezése sem azzal kezdődött, amit mi csináltunk: a kezdet Istené – mondta Balog Zoltán.

A püspök az interdiszciplinaritás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a Bibliában is négy evangélium van, mert máshogy látják az egyes eseményeket a különböző szakértelmű emberek. – A tudomány egyik alapvető módszere úgy különbséget tenni a dolgok között, hogy ráérezzünk arra a legmélyebb egységre, amiben a dolgok a teremtés folytán vannak – emlékeztetett Balog Zoltán.

Furkó Bálint Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos rektorhelyettese köszöntőjében méltatta az akadémia hallgatóit és oktatóit, és elmondta, hogy a hallgatóknak lehetősége volt a saját műhelyükön kívül más műhelyek kurzusain is részt venni. Közölte, hogy számos olyan képzést is tartottak nekik, amelyek abban segítik őket, hogy protestáns értelmiségi életpályát fussanak be. – Az interdiszciplináris akadémia Trócsányi László rektor kezdeményezésére alakult meg, elsődleges célja pedig egy összetartó keresztyén értelmiségi közösség létrehozása volt, ennek a koncepciónak a leképezése a négy műhely is – mondta a rektorhelyettes.

Ezután a négy szakterületet felölelő műhelyekből összesen kilenc hallgató mutatta be a posztereit, amelyek egy-egy témát jártak körül, és amelyek az elmúlt évben végzett kutatásaik összefoglalói. A kilenc legjobb előadót előző nap válogatták ki az akadémia harminchárom hallgatója közül, de valamennyiük posztere megtekinthető a Károli-Csekonics-palota Múzeum utcai bejárata felőli előcsarnokban.

Az előadások témái között az európai identitás problémái, az északír határkérdés, a szocializmusban gyökerező bizalmatlanság az egyházban, az autonómiaügy, a gyermekvédelem útjai és sok más érdekesség szerepelt. A négy műhely (Határtalanul – nemzet, kisebbség, diaszpóra; Európa helye a világban; Családvédelem – középpontban a gyermek; Református emlékezet, tradíció, önazonosság) hallgatói szerteágazó kutatásokat folytattak, a prezentációk után pedig egymástól is kérdeztek.

Bársony Márton, az akadémia vezetője a konferencia után elmondta, hogy az első évben sok kihívással, a projekt gyermekbetegségeivel is meg kellett küzdeniük, de ezeket mind sikerrel kezelték. Az igazgató szerint képzett és lelkiismeretes kollégák csatlakoztak a csapathoz, a kiválasztott tehetséges hallgatók pedig összetartó, egymást támogató közösséggé kovácsolódtak, amelyet mindenki a saját karáról, tanszékéről magával hozott tudásával gazdagít. Fontos, hogy meg tudják találni a közös hangot, és ne egymás tudományterületeinek hiányosságait hangsúlyozzák, hanem hogy kipótolják azokat és erősítsék egymást – összegezte az elmúlt időszak tapasztalatait Bársony Márton.