A hazai szakrális örökség bemutatása, Magyarország vallásturisztikai értékeinek népszerűsítése, a keresztény értékrend közvetítése – a többi között ezekkel a célokkal kezdik meg majd munkájukat azok a szakemberek, akik részt vesznek az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem ősszel kezdődő, két féléves, vallásturisztikai szakirányú továbbképzésén.
A vallásturizmus a találkozás kultúrája, a hit átadásának fontos színtere, eszköze, és a képzésben részt vevő hallgatók ebben a missziós munkában dolgoznak majd – emelte ki Domjánné Nyizsalovszki Rita tanszékvezető egyetemi docens az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem sajtótájékoztatóján.
Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára – aki oktatóként maga is részt vesz a képzésben – arról beszélt, hogy kollégáival már hét éve munkálkodnak azon, hogy ez a szakirányú továbbképzés elindulhasson. Ez azért is fontos, mert nemzetünk kultúráját gazdagon átszövi a keresztyénség, és az épített örökség mellett a szellemi értékek megismertetése is fontos.
Épp ezért nehéz mindenről átfogó képet alkotni, ezért is szükség van a megfelelő vallásturisztikai szakemberek munkájára. Hozzátette: ez nem egy felekezet feladata, hiszen itt ökumenikus szinten élő örökségről beszélünk. Eger elsőként indítja el ezt a képzést, és a kormány minden támogatást megad ehhez, ez azonban nem elég. Olyan emberekre van szükség, akik megértik az idő szavát, és akár hallgatóként, akár oktatóként végzik ezt a munkát, Isten szeretetét hirdetik – emelte ki a főtitkár.
Nacsa Lőrinc, a Nemzeti vallásturizmus intézkedési terv koordinációjáért felelős miniszteri biztos videóüzenetben fogalmazta meg gondolatait. Mint mondta, a vallásturizmus célja az, hogy lehetőséget biztosítson a találkozásra, találkozásra Istennel, egymással és önmagunkkal. Mindezt felekezeti hovatartozásra, nemre, korra való tekintet nélkül. Az épített örökség nem öncélú, hanem a Feljebbvaló dicsőségét hirdeti, és ez az örökség nemcsak a múltunk, hanem a jövőnk is, épp ezért ezeknek a helyeknek az élő közösséggel kell találkozniuk – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Csáfor Hajnalka oktatási rektorhelyettes úgy fogalmazott: amikor az egyetem 2021-ben, 72 év után újra egyházi fenntartásba került, az meghatározta az intézmény jövőképét és küldetését is.
Az egyetem hozzájárul az egyház tanítói küldetésének teljesítéséhez, és kiemelt feladata a kulturális értékek megőrzése, megismertetése és fejlesztése. A vallásturisztikai ágazat intenzív fejlődésnek indult, és ez szükségessé tette azt, hogy az ehhez kapcsolódó szakemberképzés megújuljon. Épp ezért kiemelt jelentőségű, hogy az egri egyetemen elkezdődik ez a képzés, amely hozzájárul a Nemzeti vallásturizmus intézkedési tervben kitűzött célok eléréséhez – szögezte le a rektorhelyettes.
Az egri egyetem rektora együttműködési megállapodást kötött a Pannonhalmi Főapátsággal, a Tihanyi Apátsággal, a Tiszántúli Református Egyházkerülettel, a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhellyel, a Máriapócsi Nemzeti Kegyhellyel, valamint a Viator Természetjáró Kulturális Egyesülettel (Zarándokakadémia) azért, hogy a képzés valóban gyakorlatorientált legyen.
Látogatható értékeink Istenhez vezessenek
– Gazdag örökséget kaptunk a régiektől, és ezt szeretnénk a misszió szolgálatába állítani – mondta Fekete Károly tiszántúli püspök az Európa Rádiónak annak apropóján, hogy a Debreceni Református Hittudományi Egyetem dísztermében rendezték meg november 27-én és 28-án a II. Nemzeti Vallásturizmus Fórumot. A rendezvény házigazdája, a Tiszántúli Református Egyházkerület az alkalmat arra is igyekezett felhasználni, hogy felhívja a figyelmet Kelet-Magyarország értékeire.