„Több jövedelemre vágyik és jobb esélyekre a munkaerőpiacon? Akkor itt a helye nálunk! Lépjen magasabb szintre, szerezze meg érettségijét iskolánkban!” – hirdeti honlapján a Kálvin János Református Gimnázium és Általános Iskola. Az országos beiskolázási jogosultságú dunaújvárosi intézmény struktúráját tekintve elég ritka a magyar oktatásban: elsősorban esti munkarend szerinti felnőttoktatással foglalkozik. Ez olyan négyéves képzés a tizenhatodik életévét betöltött korosztály számára, amely gimnáziumi érettségit ad. Az egyházi fenntartású iskolában a felnőtt tanulók kötelező hittanoktatásban részesülnek.
Nagy érdeklődéssel vettem fel a kapcsolatot Csikós Imre intézményvezetővel. A kilencvenes évek végén jómagam is részesülhettem abban a kivételes munkában, hogy a nappali tagozatos diákok oktatása mellett hetente két este felnőttek középiskolai oktatását végeztem. Csupa pozitív élményre és hálás felnőtt emberekre emlékszem azokból az időkből. Az út – amíg a fárasztó napi munka, a rájuk várakozó család vagy a kilátástalan élethelyzet közepette teljesítik a követelményeket – egyáltalán nem könnyű. Végül az eredmény, a megszerzett érettségi bizonyítvány azonban büszkeséggel és önbizalommal tölti el őket. Emellett végtelen hálával és köszönettel adóznak tanáraiknak, akik éveken át támogató, motiváló segítőként kísérték felnőtt diákjaikat. Több megható pillanat jut eszembe nekem is. Így hát izgatottan vártam, manapság milyen tapasztalatokkal találkozom, kik, miért, milyen elhatározásokkal szeretnének felnőttként újra iskolapadba ülni.
Aki nem áll rajthoz, az nem ér célba
– A felnőttoktatás már a két világháború között is a része volt a magyar oktatási rendszernek. Virágkorát a Kádár-korszakban élte. Napjainkban a nem tanköteles korúak iskolarendszerű esti gimnáziumi és általános iskolai képzése egyre kisebb teret kap – kezdi a beszélgetést Csikós Imre, aki történelem szakos tanár. – A Kálvin János-iskola élén háromfős vezetőség áll, Gyurkity Katalin pedagógiai igazgató, Szloboda Zoltán gazdasági igazgató és én intézményvezetőként. Intézményünk alapításakor a gyülekezettel való élő kapcsolatunk okán a Pilisi Református Egyházközség lett iskolánk fenntartója. Nálunk lehetősége nyílik érettségit szerezni annak, aki akár a közelmúltban, akár több évtizede valamiért abbahagyta a tanulmányait, most mégis szeretné azokat középiskolában folytatni.
A beiratkozás után elkezdődhet a három- vagy négyéves esti gimnáziumi képzés, amely heti három alkalommal délután háromtól este fél nyolcig tart. Befejezett szakmunkásképzés után három év, nyolc általánossal természetesen négy év a gimnáziumi oktatás. Abban az esetben, ha a leendő tanuló a megkezdett gimnáziumi tanulmányait szeretné folytatni, a közoktatási törvény ezt is lehetővé teszi – ismerteti a részleteket az igazgató. Az iskola működéséről azt is elmondja, hogy ebben a tanévben 1054 tanulójuk van, tizenhéttől hatvanéves korig. Székhelyük Dunaújváros, de Pilis mellett például Budapesten, Ráckevén, Törökszentmiklóson, Szekszárdon és Gyálon is oktatnak. Képzésükkel eljutnak olyan kistelepülésekre is, mint a Fejér megyei Mezőszilas. Itt az elmúlt négy évben hatvanan érettségiztek. – Azért jelentős ez a példa, mert ők nem utaztak volna el a környező nagyobb városokba, Dunaújvárosba sem. Mi pedig a helyi iskolában telephelyet létesítettünk és megszerveztük az esti felnőttoktatást. Nagy erényünk, hogy házhoz visszük az iskolát! – emeli ki Csikós Imre.
A közösség megtartó ereje
– Rendkívül fontosnak tartom, hogy teljesen más pedagógiát kell alkalmazni, mint a nappali képzésben. Ma az iskolarendszerű oktatás tizenhat éves korig kötelező. Egy felnőtt tanuló viszont önként választja a képzést, valamilyen céllal érkezik hozzánk. Sokkal érzékenyebb és sérülékenyebb, nagyon-nagyon motiválni kell, hogy ne hagyja abba a tanulást. A tizenegyedik évfolyamon már ritka a visszalépés, de ott is előfordulhat elköltözés vagy váratlan tragédia. Az utolsó két évben kimondottan a nagy megméretésre, az érettségire fókuszálunk. Ezek a többségükben dolgozó emberek – akik egyébként családanyák és családapák – itt teljesen bizonytalan talajon mozognak. A vizsga sikeres teljesítéséhez a pedagógusok jelentős segítségére van szükség, sok türelemre és alázatra. Jóval lassabban haladunk, és célirányosan tanítunk – hangsúlyozza az intézményvezető. Mint megtudtam, manapság sokféle céllal és indíttatással érkeznek a tanulók. Többeknél a munkahely követeli meg az érettségit. Akad olyan, aki a kilencedik osztályos gyermekével egy időben szintén „beül az iskolapadba”, így együtt tanulnak.
Hozzá hasonlóan van, aki fiatalabb korában nem vette komolyan a tanulást. Most pótolja, mert nem szeretné, hogy a gyermekének azt kelljen mondania, hogy a szülőjének még érettségije sincs. Az is előfordul, hogy szülő és gyermeke együtt érkeznek az esti iskolába, mert a gyermek valamiért kikerült a nappali képzésből. Aztán sokukban ott él a remény, hogy ha megszerzik az érettségit, akkor munkavállalóként több esélyük lesz a munkaerőpiacon. Csikós Imre szerint ma az érettségivel egyetlen lehetőség van: ajtókon lehet kopogtatni. Ma egy festő szakmunkás végzettség ugyanis többet ér, mint egy gimnáziumi érettségi. Viszont ezzel az érettségivel már rövidebb idő alatt lehet szakmát tanulni. Vagy jelentkezni lehet a felsőoktatásba. Az sem utolsó azonban, hogy az oktatásnak köszönhetően szellemileg érettebb lesz az ember, tágul a horizontja és fel lehet ébreszteni a tudásvágyat. – Valószínű, hogy még egy fontos megtartó erő van a felnőtteknél, ez pedig a közösség, amely az esti gimnáziumban kizökkenti őket a mindennapokból. Heti két-három olyan délután, amikor el tudnak jönni az órákra, és nem a munkahelyi közegben vannak, nem is a családtagokkal. Ebben az új közösségben jó ismerősökre, sorstársakra, akár még barátokra is lelhetnek, ez is motiváló lehet az embereknek. Ezért is nagy az órák, az iskola látogatottsága – fűzi hozzá a Kálvin János-iskola igazgatója.
A közös munka kezdete és vége
– A beiratkozásnál szerintem az is lényeges a felnőtt tanulóknak, hogy iskolánk egyházi fenntartású intézmény. Viszont amikor már az iskolapadban ülnek, az számít, hogy milyen pedagógusokkal találkoznak. Telephelyeinken nyolcvan tanárral dolgozunk, akiknek csak tíz százaléka főállású, a többiek mellékállású munkatársak. Nagybetűs Emberek, nagybetűs Pedagógusok mindannyian! Az is sokat jelent, hogy pilisi református lelkipásztorunk, Wisinger Dániel hogyan áll a hittan kérdéséhez. A két utolsó évfolyamon került be a tantárgyaink közé a hittan kötelező jelleggel.
– Lelkészünk és a helyi, települési lelkészek és más felekezetek vallástanárai oktatják. Aki szeretne, az választható tantárgyként hittanból érettségit tehet. Többször átéltem már, ahogyan a református hittanérettségi etikai pompát ad a szóbeli érettséginek. Nagyon szeretem ezeket a pillanatokat – fogalmaz Csikós Imre. Éppen úgy, ahogyan Wisinger Dániel, a fenntartó pilisi gyülekezet jelenlegi lelkipásztora az iskola honlapján vallja: „Átadjuk azt, amit mi is kaptunk, hogy életünk értelme Istennél van, aki a legjobban szeret minket, s értünk még önmagából is áldozott. […] ezt a biztos életalapot szeretnénk a Kálvin-iskola tanulóiknak is átadni. Segítve a felkészülést a vizsgákra, és hitre jutni vagy abban megerősödni…”
A Kálvin János Református Gimnázium és Általános Iskola többcélú intézmény. Fenntartója a Pilisi Református Egyházközség. Az iskolában 2014. szeptember 1-jén csöngettek be először, fő profilja az iskolarendszerű felnőttoktatás. Dunaújvárosi székhelyén és tizenkét telephelyén érettségit adó gimnáziumi oktatást végez. Igény szerint lehetőséget nyújt az általános iskolai tanulmányok befejezésére is. Mint egyházi fenntartású intézmény különös gondot fordít a felnőttek hittanérettségire való felkészítésére. Tanulói számára a helyi gyülekezetekkel együttműködve szervez református, evangélikus vagy katolikus hittanoktatást.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!