A hittan nem tölteléktárgy

– Ahogyan korábban jeleztük, több helyen az volt az alapötlet, hogy maradjon el a hittanóra, és mindenki járjon etikára, vagy esetleg legyen online hittan – mondja Papp Kornél, az oktatási iroda vezetője. Máshol az volt az ötlet, hogy összevont katolikus–evangélikus–református órákat tartanak. – Leleményes gondolatok ezek, de könnyű rájönni, hogy ha a nyelvórákat csoportbontással tartják, a hittant is így kell. Merthogy a hités erkölcstan épp olyan tantárgy, mint a történelem, a földrajz, az etika, vagyis nem maradhat el – hangsúlyozza Papp Kornél, utalva a 2011. évi köznevelési törvény 35. paragrafusára, amely kimondja: „Az állami iskola 1–8. évfolyamán az etikaóra vagy az ehelyett választható (...) hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része.”

A törvény kimondja, hogy a hittanoktató mozgása az intézményben nem korlátozható. Mégis érv volt például az, hogy nem főállású oktató a vírus miatt nem léphet be az épületbe. Tehát sok helyen – főleg az óvodákban, a nevelési év kezdetén – megtagadták a belépésüket, az iskolákban pedig előfordult, hogy akadályozták a csoportbontást, vagyis nem hívhatták össze az egyes évfolyamokból a református hittanra járó gyerekeket, hivatkozva az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott intézkedési tervre, amely azt mondja, „A tantermi oktatás során az osztályok keveredését (...) el kell kerülni.” Papp Kornél szerint az intézményvezetők nem rossz szándékból, hanem önmaguk védelmében próbálták a legszigorúbban értelmezni az ajánlást.

Ezzel a lapunk által megkeresett hittanoktatók és lelkészek egyetértenek. Sehol sem tapasztalták, hogy szándékosan akadékoskodnának az igazgatók, a fenntartók. Jó példa erre az Érdi járás egyik települése, ahol az óvodavezetők azt írták a helyi lelkésznek: „Jelen járványügyi helyzetben úgy érezzük, az a biztonságos döntés a részünkről – a gyermekek, a dolgozók és a hitoktatók védelmének érdekében is –, hogy egyelőre nem kívánjuk a hitoktatót az intézménybe – kizárólag a járványügyi helyzet miatt – beengedni. (...) Fontosnak érezzük az egyházzal való pozitív kapcsolat és együttműködés megőrzését, ezért kérjük, fogadják el a döntésünket.”

– A helyzetet rögtön a tanév első napjaiban megértette a Köznevelésért Felelős Államtitkárság, és az állami iskolákat koordináló Klebelsberg Központ – mondja Papp Kornél. Hozzáteszi: ők, amint tudomást szereztek a problémáról, azonnal kerestek megoldást. Az óvodák esetében azonban bonyolultabb a tényállás, ezeket az intézményeket ugyanis az önkormányzatok tartják fenn.

Néhány oktatási intézményben furcsa belső szabályokat hoztak. A legkirívóbb eset egy gödöllői általános iskoláé, ahol az etikaórákat zavartalanul megtartották, a hittanosoknak viszont nem engedték a további bontást, őket egy csoportként kezelték. Egyik héten a katolikus, másik héten a református hittanoktató tarthatott nekik órát. Máshol csak háromhetente volt református hittan. Az is előfordult, hogy a lelkész olyan osztálynak tartott református hittant, ahová egyetlen református gyerek jár. A történetet tovább árnyalja, hogy a református hittanórákat egy öltözőben tartják – avat be Müller Nikoletta lelkész, de hozzáteszi: mindez azért van, hogy más osztályok padjaival, tárgyaival ne érintkezzenek a diákok. A lelkész szerint nehéz volt ökumenikus szempontok szerint tanítani úgy, hogy az megfeleljen a református tantervi előírásoknak is. – Szeptember vége óta már a megszokott módon folyhat a hittanóra, igaz, még mindig az öltözőben – teszi hozzá.

Szintén csak szeptember utolsó hetében tudta elkezdeni a hittanfoglalkozásokat Feketéné Takács Andrea vallástanár a Tolna megyei Alsónyék és Bátaszék óvodáiban, ahol csak az ott dolgozó pedagógusok, valamint a logopédus és a gyógytornászok tarthatnak foglalkozásokat.

A megoldás az lett, hogy Alsónyéken a könyvtárban, Bátaszéken pedig a tűzoltóságon ismerkednek a kicsik a bibliai történetekkel. Pörbölyön még keresik a megoldást. A vallástanár megérti a járványhelyzetre vonatkozó szigorításokat, de elhívása nem hagyja nyugodni, szeretne a gyerekeknek Istenről beszélni. – Ha nem lesz megoldás, a szülőkkel fogom megbeszélni, hogy online osztom meg velük a hittanóra anyagát, ahogyan azt a tavaszi karanténidőszak alatt is tettük – Persze ez nem pótolja a személyes találkozást – magyarázza a hitoktató.

Gyömrőn lapzártánkig sem oldódott meg a hittankérdés. Habár jelentkezhettek a gyerekek a foglalkozásokra, az intézmények egyelőre nem engedték a hittanórák elkezdését. Csűrös András lelkész azt mondja, amíg nincs változás, online tanítanak, de tervezik, hogy legalább gyülekezeti keretek között találkoznak majd a gyerekekkel.

Maglódon az óvodákban néhol megduplázódott az óvodai hittanfoglalkozások száma, mivel a csoportokat nem lehet összevonni. – Külön-külön megtartjuk a hittant a néhány gyermeknek, minden csoportban. A hittanoktatónknak ez többletmunkát jelent, amely több idő, és több pénz az államnak is, de a Zsinati Oktatási Iroda jóváhagyta ezt – mondja Bálint Klára református lelkipásztor. Ő is hangsúlyozza, hogy „rosszindulatot, kellemetlenkedést” egyáltalán nem érzett az óvodák vezetőitől, csak azt, hogy meg akarnak felelni az előírt szabályoknak. Fontos, hogy az évtizedek óta egymást segítő, jó kapcsolatot fenntartsák az intézmények vezetőivel, és persze az is, hogy a járványügyi előírásokat betartsák. – Próbáljuk megtalálni a mindkét fél számára lehető legjobb közös megoldást – mondja Bálint Klára.

Szegeden több iskolában hasonló módszert vezettek be, mint a maglódi óvodákban, az intézmények kérésére több kisebb csoportban tartják a hittant. – Egy iskola javasolta, hogy a hitoktatás legyen online, de két nappal később ezt visszavonták – osztja meg Kereskényiné Nemes Lívia, a Szeged-Honvéd Téri Református Egyházközség egyik lelkipásztora.

Felértékelődik-e a kifordult helyzetben a hit szerepe a gyermekek körében? Hogyan lehet a járványról, Isten megtartó szeretetéről beszélgetni, a gyerekeket megnyugtatni, lelkigondozni egy állami iskola református hittanóráján? Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője szerint természetesen ilyen szerepe is van egy hittanórának, de minden más órának is. – Bízom abban, hogy a járvány mindannyiunkat megerősít, és a hitünket elmélyíti.

– magyarázza.

– Minden órán imádkozunk Istenhez azért, hogy minél hamarabb vége legyen a járványnak, és a gyerekek is, a hozzátartozóik is egészségesek legyenek. Beszéltem már nekik arról, hogy a Bibliában vannak olyan történetek, ahol Isten megengedi, hogy megtörténjen a rossz, a nehézség, majd a sajátjait kivezeti a bajból – mondja Müller Nikoletta. Kereskényiné Nemes Lívia pedig azt mondja, az eddigieknél is többet beszélgetnek Isten gondviselő szeretetéről, a vele való beszélgetés, az ima erejéről, és arról, hogy ez folyamatos lehetőségünk.

Feketéné Takács Andreát a gyerekek gyakran kérdezik, mikor lesz vége a járványnak. – Élesben tapasztaljuk, mit jelent bízni Istenben, mit jelent, hogy Isten kezében van a holnapunk. A gyerekek félnek, hogy megint otthon kell tanulniuk, és nem találkozhatnak a kortársaikkal – fogalmaz. Ugyanakkor úgy látja, a gyerekek könnyen alkalmazkodnak a helyzethez, a szabályokhoz, feszültséget nem is igazán érez rajtuk, csak inkább a szüleiken.