Lépcsőfokok óvodától érettségiig
Vas János, a Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda igazgatója arra a kérdésre kereste a választ, hogyan könnyíthető meg az óvodából az iskolába való átmenet. Beszámolt arról, hogy 2006-2007-ben elindult Cegléden az iskolaelőkészítő, az ún. nulladik osztály is. Ennek előnye egyfelelől, hogy a programba bekapcsolódó pedagógusok mélyebb képet kaphatnak a gyermekek fejlődési sajátosságairól, másfelől gyógypedagógus is részt vesz a fejlesztésben, így a nulladik osztályban sokkal nagyobb hangsúly esik a fejlesztésre, mint a tanulásra. Vuityné Sárándi Klára, a lovasberényi Reményik Sándor Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója előadásában az alsó és a felső tagozat közötti határátlépéssel foglalkozott. A közös nevelőtestületi helyzetfelmérés során problémaként diagnosztizálták, hogy az osztályfőnök szerepe felső tagozaton csökken, sok szaktanárral találkoznak a gyerekek, a korosztály még nincs igazán felkészítve az önálló tanulásra, illetve ebben a korban az olvasási készség már nem igazán fejlődik és a gyerekek tanulási motivációja is többnyire csökken. Egyelőre még csak a fejlesztési folyamat elején járnak, kiemelte a szakirodalom olvasásának, és a nevelőtestületi képzéseknek a közös gondolkodást formáló szerepét. Együd László a hevesi Eötvös József Református Oktatóközpont igazgatója a középiskolai átmenet egyik problémájaként említette a megszokott közösségből való kiszakadást, hiszen sokszor a tanuló kistelepülésről városba kerül, szülői házból kollégiumba. Növekszik a távolság a gyerek és a pedagógus között, itt válik tanárnő a tanár néniből – fejtegette Együd. Megoldást jelenthet a gyerek problémájára, ha találkozik mentortanárral, sőt esetleg felsőbb éves (többnyire 11-es) mentordiákkal, akik támogatják a beilleszkedését, az új világ megismerését. Segíthet a középiskola kapcsolattartása az általános iskolákkal is, ha már a diákok (pl. testvérosztály révén) általános iskolás korukban betekinthetnek kicsit a középiskolai létbe.
Reformok a református iskolákban
Az első nap délutánján terítékre kerültek intézményi, illetve tantárgyak fejlesztésével kapcsolatos jó gyakorlatok. Elsőként Varga Judit a kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnázium és Kollégium igazgatója a Miért nem elég a 45 perc? című előadásában ismertette az iskolában a közelmúltban bevezetett reformokat. Az idei tanévtől a 45 perces tanórák helyett 90 perces duplaórákat tartanak, amelyek a tágabb időkeret miatt sokkal interaktívabbak tudnak lenni, illetve nagyobb teret adnak a különböző tanítási-tanulási formáknak. Priksz Gábor, a Magyar Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának projektmenedzsere előadásában a Tanoda program a református pedagógiai fejlesztések terén betöltött szerepéről beszélt. A tanodák fő céljai közé a következők tartoznak: az iskolai sikeresség megalapozása, hátránykompenzáció, a tanulók társas kompetenciájának fejlesztése, illetve a személyes alkotó- és önkifejezési készség fejlesztése. Hodossi Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója Illuziók és realitások a református internátusi nevelésben című előadásában egy 2014-es felmérés eredményeit ismertette. A kutatás alapján megállapítható, hogy ugyan az internátusban élő diákok egymással és a nevelőtanárukkal is többet beszélnek világnézeti témákról, mint az állami fenntartású középiskolai kollégiumokban, de nincs különbség az értékrend egységessége területén a két szféra (egyházi illetve állami) között. Hodossi szerint az internátusok helyzetét ideje lenne újragondolni és megerősíteni őket, hiszen a református nevelésben betöltött szerepük mindig is fontos volt. A természettudományos nevelés szerepéről két előadásban is hallhattunk. Előbb Gyenes Viktor, a Litéri Református Általános Iskola igazgatója beszélt a környezeti nevelés fejlődéséről és fontosságáról, előadásában bemutatta az iskolájában általa megtervezett, és irányított Csernobil-projektet is. Farkasné Nagy Krisztina, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium földrajz és történelem szakos tanára pedig arról beszélt, mik is a kihívások egy olyan tantárgy (természetismeret) tanításában, ami az alsó tagozatos környezetismeret és a felsőbb évfolyamokon speciális bontásban (biológia, kémia, fizika, földrajz) tanított természettudományos tárgyak “határmezsgyéjén” található. Blach Nóra és Kecskés D. Emese, a Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola testnevelő tanárai saját innovációjukat mutatták be, arról beszéltek, hogyan lehet a testnevelés órán fejleszteni a szociális kompetenciákat. A testnevelés órák sorába beépített játékóra akkora vonzerővel bír a tanulók számára, hogy nevelési eszközként alkalmazzák a pedagógusok. Ennek az eszköznek a tapasztalatok alapján számos pozitív hatása lett, a gyerekek jobban odafigyelnek nemcsak a szertárrendre, hanem együttműködési és egyéb szociális készségeik is fejlődtek. A nap végén Ráczné Váradi Éva a Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és AMI igazgatója Próba Szerencsen című előadásában bemutatta az intézményükben alkalmazott jó gyakorlatokat dióhéjban. Majd Székely “Penge” Pál a Dartsmatek megálmodója mutatta be a közönségnek a gyerekek számolási készségét fejlesztő alkalmazást.
Iskolaböngészőtől az élet-tantárgyig
A “Határmezsgyék” című konferencia és jó gyakorlat börze második napján (2019. december 7-én) a Református Tananyagfejlesztő Csoport fejlesztéseivel ismerkedhettek meg közelebbről a résztvevők prezentációk és műhelyek révén. Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetője röviden bemutatta a Vajda Melinda grafikusi munkáját dicsérő Iskolaböngészőt. Ez a kiadvány az első évfolyamot éppen csak elkezdő kisdiákokat segíti abban, hogy könnyebben megszokhassák az iskola falai közti létet, bevezeti őket abba a rendszerbe, amiben mostantól élni fognak, a reggeli felkeléstől az iskolai tanórákon keresztül az osztálykirándulásokig. Kovács Zsuzsanna Lackfi János Jóság néni csokija című könyvéhez készült tanári segédanyagát mutatta be interaktív foglalkozás keretében. Szalai Miklós fejlesztő a nemrég lezárult online vetélkedő (Peregrin) tapasztalatairól beszélgetett a műhely résztvevőivel. A nagyszabású játék nagy népszerűségnek örvendett a református iskolák körében. 177 csapat 777 diákja játszotta végig a virtuális pályákat, és a verseny során minden résztvevő közelebb kerülhetett a saját iskolája és más református iskolák történetéhez, gyakran nagyon komoly kutatómunka árán. Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt az általuk szerkesztett Alsós irodalmi szöveggyűjteményeket és a hozzájuk kapcsolódó pedagógusoknak készült Ötlettárakat mutatták be. A kiadványnak az elsődleges célja, hogy segítse az alsó tagozatosok olvasóvá nevelését komplex művészetpedagógiai módszerekkel megtámogatva. Victor András és Saly Erika pedig a komplex tanulásszervezési formákról tartottak műhelyfoglalkozást. A projekttől kezdve az erdei iskolán át a témanapokig ezeknek a tanulásszervezési formáknak az az elsődleges célja, hogy minél nagyobb teret kaphasson a gyerek természetes érdeklődése, őt érintő kérdésekre kaphasson választ, a saját világához kapcsolódjanak az új ismeretek. Fontos, hogy eljussunk a külön szakokra bontható tudomány-tantárgyaktól az élet-tantárgyakig.
Februárban a komplex tanulásszervezési formával a református iskolák pedagógusai egy 30 órás blended képzés keretében is megismerkedhetnek majd, amelyre január 12-ig lehet jelentkezni itt: https://forms.gle/SdjDZZZ8SNN3JneS9
Ijjas Tamás