Jubileumot ünnepelt a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Pestszentimrén

A Pestszentimrei Református Egyházközség lelkésze, Édes Árpád az „Itt van Isten köztünk, jertek őt imádni” zsoltárének szavaival kezdte az istentiszteletet és hívta erre a közös dicséretre a gyülekezetet. Az ünnepi igeszakasz a Máté evangéliuma ötödik fejezetéből volt. – Minden születésnap felidézi a születés örömét és az áldást, amit magában hordoz az ünnepelt – mondta a lelkipásztor, majd úgy folytatta, hogy a születés felelősség is, és a gyülekezet ezt a felelősséget kapta meg, amikor gondjaira bízták a Szenczit. A feladat adott volt: legyen a gyülekezet áldássá az iskola számára, hogy az iskola áldássá válhasson a város számára.

„Ti vagytok a föld sója” – tért vissza Édes Árpád a felolvasott Igére. – Nekünk szól, de nem rólunk, hanem hogy mások javára legyen. Pont úgy, ahogy Krisztus áldozata miértünk, Isten szeretete a világban megjelent vele, mi is így lehetünk jelen a világban az ő szeretetét közvetítve. Ahogy egy jó tanító szívét-lelkét beleteszi a munkájába, és az jó ízt ad az iskolás éveknek. A jó tanár a legjobbat hozza ki a diákokból – hívta fel a hallgatóság figyelmét. Tovább folytatva az igemagyarázatot a lelkész elmondta, hogy világosságnak lenni olyan, mint az autón a reflektor. Megmutatja az utat az életre: ilyen reflektor a jó iskola.

Az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium fúvósötöse és Miskei László zongorakísérete mellett a Vox Laurus Vegyeskar nyújtott szolgálatot az ünnepségen. Hálakönyvet is készítettek a vendégek és egybegyűltek részére, ahova a tanárok, a szülők, a régi és jelenlegi diákok bejegyezhették az iskolával kapcsolatos gondolataikat.

Makai Tibor alpolgármester köszöntőjében a kerület büszkeségének nevezte az iskolát. A névadóra emlékezve elmondta, hogy a református iskolákban nemcsak a nyelvet művelték és a tudást növelték, hanem életre is neveltek. Ahogy most a nagy református iskolákra tisztelettel nézünk, Makai azt kívánta, hogy így tekintsenek a Szenczire is.

Az iskola korábbi igazgatónője, Magyarné Teliska Gyöngyi visszaemlékezett a rögös kezdetekre, hálát adva a sok segítségért és támogatásért, amit az induláskor kapott az egyháztól, a gyülekezettől, az önkormányzattól és a szülőktől. Minőségi oktatás és nevelés volt a cél akkor is, most is. Az első tagozatban az érzelmi és hitéleti nevelésen van a hangsúly, karöltve a hagyományőrzéssel és a művészeti, illetve sportoktatással.

Ezután a gyülekezet korábbi gondnoka, az iskola volt igazgatóhelyettese a hit fontosságáról beszélt az iskola alapításának idejére visszaemlékezve. Köszönetet mondott Takaró Tamás esperesnek és Papp Kornélnak, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Irodájának vezetőjének, akik a kezdetektől fogva segítették, támogatták az intézményt.

Varga Tünde, az iskola jelenlegi igazgatója ajándékként egy Szenczi Hírnök nevű újságot állított össze a kivetítőn az iskola kiemelkedő eseményeiből és kedves emlékű tanáriairól, vendégeiből és ünnepi pillanatairól. Fotókon elevenedett meg az eltelt húsz év, az igazgatónő szavaival tolmácsolva. Bibliai emlékoszlopként szolgáltak az iskola és a gyülekezet vezetésének átadott emlékpakettek, ahogy a munkát, szolgálatot megköszönő virágcsokrok is. Ezt követően a kórus az ároni áldással zárta az emlékezést.

A gyülekezet lelkésze és gondnoka könyvajándékkal, befogadó oklevéllel és áldással köszöntötte a diákokat, hangsúlyozva, hogy náluk mindig lelki otthonra találhatnak, és hogy valamennyien a Szenczi nagy családjának tagjai, szüleiket is beleértve. Megható zárópillanatként az összes diák és tanár közös dallal köszöntötte az új családtagokat.

Az ünnepség második felében, a gálán az iskola művészeti csoportjai mutatták be műsorukat az egybegyűlteknek. Táncosok, zenészek és más tehetségek léptek a színpadra, végül pedig egy koncert zárta a jubileumi rendezvényt.