Átadták az óvoda új épületét és letették a tornaterem alapkövét a gyulai Magvető Református Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában és Óvodában. A beruházásokért az egyházközség templomában adtak hálát szeptember 3-án, ahol Fekete Károly püspök hirdetett Igét.
Gyulán 1992-ben kezdte meg működését a Hajnalcsillag Református Óvoda, amely 2006-ban közös igazgatásúvá vált a Magvető Református Általános Iskolával. Az intézmény 2013 óta viseli a Magvető Református Általános Iskola és Óvoda nevet. Az óvoda épületének állapota az egyházközség folyamatos erőfeszítései ellenére is oly mértékben leromlott, hogy elkerülhetetlenné vált egy új építkezés megkezdése. A projekt a Magyarországi Református Egyház országos óvodaprogramjának köszönhetően 788 millió forintból valósult meg, befejeződött az iskola energetikai korszerűsítése, és elkezdődött az új tornaterem építése is.
Az ünnep alkalmából Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a magvető jól ismert bibliai példázata alapján hangsúlyozta, hogy Isten áldó akarata és áldó ereje beteljesedett az elmúlt harminc évben, hiszen az innen kikerült gyerekek a százszoros termésre mutatnak. – Az evangélista korában hétszeres, nyolcszoros volt a termésátlag. Ha tízszeres volt a hozam, akkor már rekordtermésről beszéltek. A százszor annyi meghökkentő, a felfoghatatlan erő és vitalitás bizonyítéka – fogalmazott a püspök. Fekete Károly ugyancsak a példázat korabeli üzenetére utalva elmondta: az ókori keleten a magvető nem az előkészített, felszántott, egységes talajt látta maga előtt, hanem vetés közben látta meg az akadályokat. – A tövisbokrokat, a köves talajt, a haszontalan terepet is. Ha rajtunk múlna, akkor ezeket a részeket kikerülnénk. Ami eleve veszteséget ígér, azt biztos, hogy kihagynánk. De a magvető mindent bevet: a reménytelent és a haszontalant is. Mi okosan, haszonra termelünk, míg a magvető szívvel vet és nem rációval. A százszoros termés ígérete üzeni: lám, mire képes az Igét befogadó ember, ha Ő beavatkozik! – tette hozzá.
Fekete Károly igehirdetése
Mohai Jenőné gyülekezeti főgondnok beszámolójában kiemelte, hogy az elmúlt években a lelki munka mellett hangsúlyt kapott a gyülekezeti ingatlanok fejlesztése is.
Fürjes Zoltán egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a missziói parancsra utalva elmondta: mindannyiunk feladata a tanúságtétel, kinek-kinek a maga eszközeivel. A kormány a feltételek megteremtésével és anyagi támogatással is kiveszi részét a keresztyén Európa védelméből. Fürjes Zoltán hozzátette: a 2023/2024-es tanévtől kezdve lett két tanítási nyelvű a gyulai református iskola, de szükség van egy „harmadik nyelv” megtanítására is. – Ez pedig legyen Krisztus nyelve! Úgy kerüljenek ki az iskolapadból a gyermekek, hogy tudjanak szólni Krisztus nyelvén a környezetükhöz, családjukhoz, barátaikhoz életük egész folyamán! – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
Kovács József országgyűlési képviselő a helyi gyülekezet elkötelezettségét méltatva említette meg, hogy sok értékes ingatlant kellett feláldoznia az egyházközségnek ahhoz, hogy az oktatási-nevelési intézmény méltó körülmények között működhessen, az új tornaterem pedig a mindennapos testnevelés és a színvonalas oktatás feltételeit biztosítja.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere beszél az ünneplő közönségnek
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere kiemelte, hogy a reformáció törekvései az anyanyelvű istentiszteletek bevezetésével hazánkban különös jelentőséggel bírt, hiszen a három részre szakadt országban így, illetve a magyar nyelvű református oktatásnak köszönhetően maradhatott meg a kultúránk. A gyülekezet és a város közötti erős kapcsolatra utaltak Béres István, Gyula főépítészének, valamint Markó István egyházmegyei főgondnoknak a szavai is.
Az istentisztelet részeként az egyházközség Baráth János lelkipásztor és felesége, Baráth Andrea munkáját egy festménnyel és új palásttal köszönte meg. Az ünnepség folytatásaként az iskola udvarán letették az új tornaterem alapkövét, majd átadták az óvodaépületet.